"Az ostor állathajtó és terelő eszköz, amely fa nyélből és a ráerősített szíjból vagy kenderkötélből áll. 

Miért karikás a karikás ostor?

A karikás ostor nyelét és az ostorszíjat összekötő fém karika miatt lett karikás a karikás ostor. Lehet olyan változata is, amelynél az ostorszíjat megtoldják egy vendégnyakkal, amit szintén karikákkal kapcsolnak össze. A fém karika megkönnyíti az ostor járását és jobban irányítható lesz tőle. Az alföldi csikósok készítettek ilyen ostorokat először. Hátránya, hogy a karikáknál jobban használódik a bőr, valószínű emiatt a csikósok körében új típus kezdett elterjedni a XIX. század vége felé, amelyet még mindig karikás ostornak hívtak, jóllehet már egy szem karikát sem tartalmazott. Ennél az új típusnál a telek rögzítési módja változott meg: mélyen kötötték a nyélre, a nyélderékra.

Az ostor részei:

Miért csattan az ostor?

Amikor az ostort készítik, akkor a végére az ún. sudárt kötik. Megfelelő technikával használva a sudár átlépi a hangsebességet (330 m/s) és hangrobbanás keletkezik. Ez a csattanás vagy népiesen: cserdítés, pattintás, harsintás…

Kik használták/használják?

A szép ostor nem csak munkaeszköze, hanem dísze is volt a pásztoroknak, de elsősorban állathajtásra és terelésre használták, ahhoz is inkább a hangját. Az állatot csak akkor ütötték meg vele, amikor távolabb került a gulyától, csordától stb., ekkor a pásztor ráütött az ostorral. Néhány alkalom elég volt, hogy az állat megtanulja csattanás = fájdalom = vissza a többiekhez. (Hasonló célt szolgált a láncos bot is.) Amikor legközelebb kezdett elkóborolni valamelyik állat, akkor a pásztornak már nem kellett utána mennie, hanem elég volt csattintania és az állat már jött is vissza a többihez.

Más-más állatfajtához más-más típust használtak, mivel egyik állatnak érzékenyebb a bőre, mint a másiknak (Nem a sérülés okozása volt a cél!). Pl. a fehér marhánál suhogót használtak, mert elég volt csak meglegyinteni, míg a bivalyra rá kellett vágni a kancsukával.

Az állattartás visszaszorulása miatt már alig maradtak pásztorok, akik „élesben” használnak ostort. Ezzel szemben a népi hagyományőrző csoportok és a barantások körében alapfelszerelés. Tovább a felnőttjátékok között is népszerűek egyes fajták.

Az ostor mint jelkép:

A Hoppál Mihály írja a Jelképtárban: „A fáraók korából ismert uralkodói jelvény szimbolikus jelentése tömören: uralkodás valami felett (emberen, állatokon). Az egyszerű hajtószerszám fokozatosan emelkedett az erő, a hatalom jelképének rangjára.

Attilát Isten ostorának nevezte el a középkor, s a türk Ilterisz kagán neve magyarul annyit tesz: „népterelő”. A nomádok kezében ma is mindennapi segítőtárs a korbács, a rövid nyelű ostor. A férfiak munkaeszköze lévén, az idők folyamán a férfiasság jelképe lett (az alaki hasonlóság szintén alkalmassá tette erre az azonosításra).""

Kép és szöveg innen: ostorkeszites.hu

Elmondhatjuk, hogy a hegy nem jön hozzánk. Évtizedek óta nincs lehetőség arra hogy ősi magyar és székely írásrendszerünket az interneten is használhassuk. Pedig élő és használatban lévő írásrendszer lenne.

Rengetegen harcoltak a rovás unicode szabványáért. Ha volt is előrelépés az internetes használat mind a mai napig sajnos annyira nyögvenyelős, hogy még a "legkeményebb" használók is inkább sokszor ráhagyják.

Közbevetve jelzem hogy létezik magyar írás, másnéven magyar rovásírás és abc. Legnagyobb tiszteletem az azonos születésű és testvér székely rovásírás és abc iránt, de a kettő nem ugyanaz. Szerencsére annyira minimális a különbség a kettő között, hogy nem is szoktuk külön kezelni. Viszont minden tiszteletünk a székely írás felé nem szabad elhallgatni hogy létezik magyar írás is. Sajnos a legnagyobb és legfanatikusabb rovás kutatók is csak székely írásról beszélnek, ami nagy hiba.

Visszatérve ősi betűink interneten való használatához elmondhatjuk, hogy sajnos a közeljövőben nem sok lehetőségét látni, hogy fogjuk tudni használni. Természetesen vannak nagyon jó megoldások word dokumentumokra. De nem tehetünk ki semmilyen írást az internetre, esetleg egy posztot az arcoskönyvbe. 

Mivel a "hegy nem jön" hozzánk, így nekünk kell elindulni utunkon...

Jelen cikkünk szeretné megalapozni annak a lehetőségét, hogy ez megváltozzon. Kezdetleges de formálható és talán használható ötlet amit itt bemutatunk. 

Nem kapunk rovás betűkészletet, nem használhatjuk saját betűinket az interneten, de bár egy kis furfanggal fordíthatunk a dolgon és megoldást találhatunk erre a nagy hiányosságra.

Kényszerű találmány de használható.

Ha betűinket nem tudjuk használni, akkor használjuk azt a jelkészletet ami van és bárhol bármikor alkalmazhatjuk. 

Ennek kivitelezése még kiforratlan, de reméljük hamarosan ennek is meglesz a megoldása.

Mutatjuk a csavart, mellyel kigolyózhatjuk a rovásmentesítőket. (Jelzem jelenleg ez a betűkészlet prototípus, viszont a fellelhető szimbólumok közül ezekkel lehetett a legjobban pótolni betűkészletünket.

kép: felülről az új betűkiosztás szimbólumai, középen a rovásírás betűi, alul a latin-magyar abc betűi

Jelenleg még a billentyűzetkiosztáson kell dolgozni, hogy ne egyenként kelljen a betűket kiválasztani, viszont ha az sikerül, onnantól már bármikor használhatóvá válik a betűkészlet.

... ≡ϽӾUɊǂɊε Ɋ  ᴝКɿ ε3ᴝ  ǂ3Ӿ  Ɋ ɊӾ  

Szerző: Gyécső /nimrodnepe.blog.hu/

Ismerjük a bebiflázott szöveget. Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Tétény. P mester leírása szerint a Hetumoger vagyis a hét magyar.

    Álmos és a másik hat vezér, a Képes krónika illusztrációja forrás: wikipédia

Előszó

Na már most, tudjuk, hogy a honvisszafoglalás előtti időben több rokon nép élt egymás mellett, néha jó néha rossz viszonyban. Az erőviszonyok többé kevésbé kiegyenlítettek voltak.  Viszont mi volt annak az oka, hogy bár a keletet végig száguldozó őseink csatákat nem vesztettek, viszont igazi erejük a honvisszafoglalás idején nőtt meg annyira, hogy egyetlen más államalakulat, mondjuk úgy birodalom nem kekeckedhetett velünk. Miről is van szó?!

Tudnunk kell, hogy az iskolákban a fejünkbe  verték hogy róma volt a "non plus ultra" egyben vagy külön  kelet és nyugat.  Mit tanultunk? Ők voltak a császárok mind hadászatban mind kultúrában, mind civilizáltságban, vagy mégsem? Hát nagyon úgy néz ki hogy mégsem. Viszont erről majd egy másik cikkben részletesebben tájékozódhatunk.

Visszatérve a témánkra, volt 7 magyar vezér aki minden csatáját megnyerte, bejött a Kárpát-medencébe és az akkori világ legerősebb államát hozta létre. Na de hogy? Mindez visszavezethető ősi, évezredek óta gyakorolt szokásunkra a manapság vérszerződésnek nevezett aktusra. Valószínűsíthető, hogy a régi korokban ezt  Eskünek hívták. Így mindazon népeink akik egy tőről fakadtak magukat a régi korokban esküzőnek (askuza), esketőnek (askata, askatan) nevezte magát, mint szövetség, nem önelnevezés.  Mai elnevezés a görög nyelvből terjedt el a Scytha azaz Szkíta is visszavezethető az eskető szavunkra.

Újra térjünk vissza a fő vonalhoz. Anonymus azaz P. mester mit is ír?

"Miután pedig az oroszok vidékét elérték, minden ellenszegülés nélkül egész Kiev városáig hatoltak. Midőn Kiev városán keresztülmentek, a Dnyeper folyón áthajózva meg akarták hódítani az oroszok országát. Akkor az oroszok vezérei ezt észrevéve nagyon megijedtek, mivel hallották, hogy Álmos vezér, Ügyek fia, Attila király nemzetségéből származik, akinek az ő elődeik évi adót fizettek."

Ekkor az oroszok segítségül hívták a qunokat (CHUN, HUN), így az oroszok és a chunok  szövetségben harcoltak Álmos szkíta népe ellen. Sokan nem értik P. mester miért ír kunokat, mikor azok majd csak a 11. században jelennek meg európa határainál először.  Sokan Besenyőknek gondolják  vagy a kunok visszavetítésére gondolnak a krónikában. De a legegyszerűbb válaszra valamiért senki nem gondol.  Tudnunk kell hogy a ma ismert magyar népcsoport akiket ma kunoknak hívunk azok ténylegesen csak a 11. században érkeznek. Viszont ők magukat nem kunoknak hívják, ők a Kumán (Cuman, Couman) népesség. Eredendően Ők kumánok voltak, csak mi magyarok neveztük és nevezzük őket mind a mai napig kunoknak. 

Na de a mi kijevi kunjaink  nem ezek a "kései" kumán kunok, vagyis nem a most kunnak nevezett népesség. Hanem az a népesség akiket a latin írók hunnak, qunnak neveztek. Tudnunk kell hogy a hun elnevezést egy kemény H hanggal ejthettük ezért a különböző népek hunnak, vagy kunnak érthették a nevüket.  Egyértelmű itt a kun az hun. Mindazon által hogy a szintén hét kun vezér közül kettő testvér volt és Attila leszármazottja. Álmos esetében minden krónikaíró leírja hogy ugyanabból a nemzetségből származott mint Attila. Azaz mind Attila, mind Álmos Mágóg, azaz Magor nemzetségéből származott. Azt kevesebb krónika írja hogy Álmos közvetlen leszármazottja lett volna Attilának, ez a kérdés még több kutatást kíván.

A lényeg, Álmos és vezérei csatát vívnak az oroszokkal és a chunokkal. A csatát győzedelmesen megnyerik.  A chunok a vesztett csata után felajánlják szövetségüket Álmos népének. Álmos és népe ezt elfogadja, a szövetségkötés megtörténik. A hét fejedelmi vezér és a hét chun fejedelmi vezér népeit egyesíti. Majd ezután következik az amit mi honvisszafoglalásnak ismerünk. A régészeti leletek azt mutatják, hogy a Kárpát-medencébe  térő honvisszafoglalás kori leletek 2/3 része ténylegesen visszatérő míg 1/3 része ténylegesen újonnan érkező népesség volt. 

kép: Magyarok Kijev előtt, Vágó Pál festménye forrás: Magyar Nemzeti Galéria
(A kép valószínűleg hibás, mert a 880-as években bár talán már valószínűsíthetünk kővárat Kijevben, viszont "ortodox" papokat még 200 évig biztos nem. Ez későbbi korok visszavetítése.)

Mivel a kunok/chunok népessége egyeztethető Attila fiainak keletre költöző népességével, így érthető hogy miért is szerették volna ha az egyesült nép és haderő birtokában visszaszerzik azokat a területeket melyek régen is az övék voltak. Az újonnan érkező rokon népek viszont régi új hazát találhattak maguknak egy erős nemzet szövetségében.

A teljesség igényével felsorolom a hét chun vezért is mivel velük együtt teljes a magyar honvisszafoglalás névsora:

Ed

Edömén

Et

Böngér

Ócsád

Vajta

Ketel

Mindösszesen ekkor 108 nemzetségről tudnak krónikáink, de bármennyien is egyesültek egy nagy népen belül, a katonai rendszer hetes felosztása és vezéri szerepe mindig megmaradt.

Mind Ed és Edemen népe visszatérőnek nevezhető, mind Álmos és Árpád népe részben visszatérőnek nevezhető, több rokon nép főleg Kálizok, chorezmiek, keletről érkező rokon és talán rokon türk népek kik Álmosékhoz csatlakoztak korábban, ők valószínűleg újonnan érkezőnek nevezhetők.

Sajnos sokan nem foglalkoznak ezzel az egyesüléssel, mivel úgy gondolják, hogy csak néhány ember csatlakozott Álmosék népéhez, viszont ezt a régészet nem támasztja alá.

Az adatok kifejezetten azt mutatják, hogy katonailag Álmos és népe volt erősebb, talán népesség számban sem voltak kevesebben mint a chunok, viszont a mai magyar népesség elég nagy hányadát a visszatérő népesség teszi ki, amelyből következik, hogy legalább annyian voltak a chunok mint Álmos népe. Megkockáztatnám hogy többen de konkrét adatok híján nehéz lenne erről írni.

Érdekes hogy Árpád pontosan akkor kerül a magyar nép élére mikor a 7 magyar vezér és a 7 chun vezér szövetsége megköttetik. Vagyis mit mondhatunk erre? Bár Álmos már idős fejedelem volt még nem biztos hogy át kellett volna adni a hatalmat fiának Árpádnak, viszont átadja neki még életében.

Következik egy hipotézis, melyre még bizonyítékaink nincsenek.

Mit tudunk? Állítólag a Turkokat (magyarokat) /ők lehettek a mi chunjaink/ legyőzik a Besenyők /vagyis helyesebben a besenyők szövetségében lévő magyarok kiknek akkori szövetségi elnevezése a Besgur lehetett/ ezzel bekergetve a Kárpát-medencébe őket. Ezt tudjuk hogy így nem állja meg a helyét. Mivel egy vesztes nép nem lesz hirtelen a kontinens legerősebb népe, akinek Bizánc is adót fizet.  Na de láttuk, hogy a mai magyar nép két rokon nép egyesüléséből jött létre. Valószínű hogy a nyelvük ugyanaz volt. Álmosék népében bizonyosan volt türk nyelvű népesség a csatlakozott népek miatt.

Na de itt jön még egy kis érdekesség és hipotézis.

Létrejön a szövetség a "besgurok" és a "chunok" között. Egyesül a két nép. Egy része a Kárpát-medencét választja ki hazájának, vagyis visszaszerzi  örökségét. Egy része visszamarad a Fekete-tenger északi vidékén. Álmos átadja a hatalmat Árpádnak, bár még valószínűleg nem kell átadnia. Arra is következtethetünk, hogy ő a keleten maradó népek felett uralkodik tovább. Általában azt írják, hogy meghalt, 60-70 év között lehetett, viszont elég nagy a bizonytalanság, akár 50 körül is lehetett. Nem tudni, hogy nyelvi vagy vallási okai lehettek annak hogy voltak akik a Kárpát-medencébe való visszatérést választották és voltak azok akik a maradást. Valószínű inkább nyelvi, de az látszik kirajzolódni, hogy Árpád átvette a hatalmat a ma magyarnak nevezett nyelvű chunok és az ugyanezt a nyelvett beszélő Álmos népében lévő magyarok vezetésére. Akik úgy döntöttek, hogy visszaveszik ősi jussukat a Kárpát- medencét és újra régi fényébe emelik. A másik fele a népnek, amely valószínűleg még keleten maradt. Talán ezt a népet tovább vezette Álmos, vagy egy másik uralkodó.

A honvisszafoglalás után azt látjuk hogy létrejön újra a Kárpát-medencei Hungária azaz Magyarország Árpád és a vezérek vezetésével, tőle keletre egy másik állam melyet most a Besenyők birodalmának ismerünk.

Emellett érdekes tény, hogy évekig kutattuk és kutatja mindenki miért is hívjuk magunkat Magyarnak.  Ezernyi lehetőség van erre, én is rengeteget találtam. Pedig P. mester pofon egyszerű választ ad erre, és valahogy erre elég ritkán gondoltunk.

"A szcítiaiak ugyanis jó régi népek, s van hatalma Szcítiának keleten, mint fentebb mondottuk. Szcítiának első királya Mágóg volt, a Jáfet fia, és az a nemzet Mágóg királytól nyerte a magyar nevet."

Azaz Mágóg más néven Magor, Mogor, Mogyer, Magyar. (Érdemes hozzátenni, hogy a Mágóg elnevezés könnyen azonosítható Ménrót/Nimród személyével, még magor a fiával. Valószínűsíthető azonban hogy mind a Mágóg mind a magor ugyanazt jelentette és méltóságnévként funkcionált eredendően.) Nem véletlen a névválasztás sem, Mind Attila, Ed, Edemen mind Álmos és Árpád is Magor nemzetségéből származott. Frissítés! több kutató vallja hogy nem újkori változás a magor név magyarrá való fejlődése. Valószínűsíthető hogy eredetileg is "gy" hanggal kellett ejteni magor, magur ősünk nevét. Innen már elég könnyen következtethetünk a jelentésére is, de ez legyen egy másik cikk témája.

Szerző: Gyécső /nimrodnepe.blog.hu/

Kapcsolódó cikkek: 

 ... folyamatosan frissül:

 
Fotó: MTI/Mohai Balázs - Kapcsolódó cikk: https://kronika.ro

További kapcsolódó cikk: http://magyarhirlap.hu 

Nemrég hallottam, hogy az “ég a házad ideki”-ben az “ég” igazából nem tüzet jelent, hanem az eget.

Mert úgy szól, hogy:

“Csiga-biga gyere ki, AZ ég a házad ideki”

Egy világ omlott most össze bennem! 40 évig rosszul tudtam én is :( Azért így teljesen más megvilágításba kerül a mondóka. Csodálatos, nem de bár? :)

Azt hiszem ezt este elmondom a fiamnak is! :)

Csiga-biga gyere ki,
AZ ég a házad ideki,
kapsz tejet, vajat,
holnapra is marad.

Ha jobban belegondolunk, nem is feltétlenül kell ott lennie a mondatban annak az “AZ” szónak, hogy szépen is lehessen értelmezni. Az ég többértelmű szó, így értelmezhetjük úgy is, hogy ég a háza a csigának, vagyis tűz van, de akár úgy is értelmezhetjük, hogy az ég a háza, tehát az égbolt.

Hosszas töprengés után arra a következtetésre jutottunk, hogy talán valamikor, valaki tűzzel ábrázolhatta a gyermekmondókát és talán ezért maradt a köztudatban az, hogy a csiga háza ég. Ez vélhetőleg örök rejtély marad, de a mi lelkünk sokkal nyugodtabb most, hogy tudjuk, a Csiga-Bigának nem ég a háza, nem fenyegeti tűzvész, egyszerűen csak az égbolt alatt van az otthona. :)

Frissítés: Balla Ede Zsolt kutató állítja: Csiga-biga gyerekdalban eredetileg égboltról van szó! Kattints ide, és olvasd el »»»

Ezt az is alátámasztja, hogy egy másik változata az Ortutay gyűjtésből:
Csigabiga, gyere ki!
Szebb világ van ideki.
Bújj ki kapud aljába!
Ló búsúljon magába!

forrás: ketkes.com

Lám elegendő egyetlen generáció és máris elfelejtjük multunkat... Pedig a MAGyar nyelv egy olyan nyelv, amiben benne él történelme, ami a legősibb, amely a legkevésbé lett áldozata a nyelújításoknak! A kezdetek óta a felszámolásában érdekeltek bizonyos körök, nem véletlen vették először el az rovásunkat, mert volt nekünk saját írásunk és adták ezt helyette, amit most kényytelenek vagyunk használni! Minden csupán egyetlen célt szolgál: ki akarják írtani az igazságot, a tudást, azt az ősi nyelvet, mely önmaga a tudás hírnöke mind hangjában, mind nyelvében, mind kultúrájában, mind pedig történelmében! 
Nem fog sikerülni!

Rigodon