Mi a különbség a krónikások TURK és TÜRK elnevezései között?
Szemantikailag semmi, a két szó egy és ugyanaz.
Tartalmát tekintve viszont ég és föld!!!
Nagyon jól tudjuk hogy a türk népek így vagy úgy de rokonaink. A történelmünk megértéséhez tegyünk tisztába néhány fogalmat, mert türk "testvéreink" nemhogy nem fogják ezt megtenni hanem éppen hogy a mi magyar őstörténetünket is szép lassan eltörökösítenék.
A kútfők következetesen a szkíták közül azokat nevezték TURK-nak akiket úgy ismerünk, hogy Masszagéták, Szakák, Choresmiek stb. Azaz Közép-Ázsiai szkíták.
A TURK elnevezés a Közép-ázsiai szkíta népek egyik gyűjtő elnevezésévé vált. A kora középkorban a keletről jövő népek, esetleg szkíta rokon népek Közép-Ázsiába való költözésük után veszik fel, vagy kapják meg a TÜRK elnevezést, melyet a mai napig használnak. A mai TÜRK népek nem a közép-Ázsiai szkíta-Masszagéta népesség utódai. Természetesen a helyben maradt és asszimilálódott népek török nyelvűvé és Türk népekké váltak.
Nézzük kik is azok a TURKOK, más néven masszagéták, közép-ázsiai szkíták stb.:
Hungárok
Szabírok
Besenyők - Csángók
Besgurok (és a Baskírok, akik a 13. században váltak török nyelvűvé)
Jászok (Jazig) - Alánok
Bulgárok
Kazárok - és Cowaroi (Kavarok)
Talmácsok
Székelyek
VörChun/Várkony (Avar)
Csuvasok (Suwaz, Savir) stb.
A felsorolásban külön nem lett jelezve a magyar elnevezés, mert elsősorban ma a magyar, ezen népek összességét jelöli. Természetesen a szűkebben vett magyar mint nép, vagy nemzetség is ebbe a csoportba tartozik.
A Berszilek - Bercelek és a Bulakok azaz Blakok eredete vitatott, jelenleg még nem eldöntött, hogy melyik csoportba tartozhattak eredetileg.
Ezen testvérnépek nyelvét egy úgynevezett "csuvasos típusú török nyelvnek" tekintik, amely egyértelműen a finnugornak csúfolt magyar nyelvvel egyezik meg.
Na és nézzük meg a TÜRK népeket:
Oguzok
Azeriek
Jakutok
Nogajok
Karacsájok
Karakaplpakok
Kazakok
Türkmének
Kumikok
Kirgizek
Tatárok
Törökök
Üzbégek stb.
Természetesen a két népcsalád között már van átfedés, egyes helyeken nyelvcsere is történt, ettől függetlenül a két rokon népcsalád egészen jól elkülöníthető egymástól. A TURK és TÜRK elnevezés jelen cikkben csak a könnyebb érthetőség kedvéért lett különválasztva! Nem maga az írásmód különíti el az eredeti Turk azaz szkíta népeket a mai Türk népektől.
Ne ijedjünk meg a TURK és TÜRK elnevezések hasonlóságain. Ne hagyjuk, hogy múltunkat is gyarmatosítsák és eltörökösítsék vagy ami még rosszabb elszlávosítsák. Attól függetlenül, hogy az elmúlt ezer évben a török népek szárnyaltak és mindent el tudtak törökösíteni ami csak az útjukba került és százmilliós népességre tettek szert, addig a magyari testvérnépek népes családja az elmúlt ezer évben mondhatni a magjára zsugorodott és szinte teljesen a Kárpát-medencébe szorult.
A múltban a keleti pusztákon nyüzsögtek a magyar ajkú népek népes családjai. Úgyhogy oda kell figyelnünk, mert nem minden török, amit annak mondanak. frissítés:(Ígéretes a több külföldi kutató által körvonalazott "lingua franca" kutatás, mely a keleti puszták, azaz a szkíta területek átfogó nyelvét a magyar nyelvvel azonosítják. Jelenleg végkövetkeztetés hiányában csak annyit mernek mondani, hogy a puszták lingua franca, vagyis a népeket összefogó nyelve egy a ma "finnugornak" nevezett nyelvcsaládba tartozó nyelv lehetett.) rövid cikk: Nyelvünk mint olyan
A múltban, ha valahol egy népet TURK-nak jelöltek az nem jelenti azt hogy megegyezett a mai értelemben vett török népekkel. Sajnos manapság előszeretettel összemossák a két népcsaládot.
Ne lepődjünk meg Magyarország megnevezésén sem. HUNGARIA SEU TURCIA (HUNGÁRIA AZAZ TURKIA) Tehát itt a TURCIA megnevezés sem a mai értelemben vett török népekkel való kapcsolatot vagy azonosságot jelenti! Hanem a kútfők által is a szinoníma elnevezést, azaz a szkítát kell értenünk alatta.
Azon se lepődjünk meg ha a magyarságot és testvérnépeit TURK-nak nevezik a kútfők, mert több esetben kiemelik, hogy a TURKOK, akik korábban Masszagétának neveztettek.
A TURK és a TÜRK azonos eredetű szó, viszont két teljesen különálló, bár rokon néptörzset foglal magában. Sajnos az elmúlt évtizedekben (évszázadokban) előszeretettel összemosták ezt a két rokon de különálló és különböző nyelvű népeket.
Álljon még itt pár sor Kánnai Zoltán a „Néhány szó a kazárokról” c. munkájából is gondolatmenetünk tételes vizsgálatára:
"Ehhez a "turk" elnevezés megjelenését követjük végig, s látni fogjuk, hogy e név görög és perzsa használata régebbi keletû a mai értelemben vett törökök megjelenésénél, sõt a kök-türkök "türk" önelnevezése is csak a VI. század közepétõl használatos, tehát pontosan abból az idõbõl, amikor õk megjelentek Nyugat-Ázsiában ill. Kelet-Európában. Theophylactos Simocatta bizánci író szerint a perzsák által legyõzött fehér hunokat a perzsák turkoknak szokták nevezni.
Chosroes Anosirván (531-579) a turk jelzõt valóban elsõsorban a fehér hunokra használja annak ellenére, hogy õ a kök-türkökkel is szinte "napi kapcsolatban" állt, sõt éppen a fehér hunok miatt! Például:
"Az országom északi részén lakó turkok elmondják szegénységüket és attól tartanak, hogy kénytelenek lesznek kalandozásokkal és betörésekkel károkat okozni, ha én nem oldom meg valamiképp helyzetüket." (Karnamag, [10]) Ezek a "szegény turkok" bizony nem az akkor éppen világbirodalommal rendelkezõ kök-türkök, hanem éppen az általuk elûzött fehérhun-szkíta utód népek! Vegyük észre, hogy ha a perzsák elsõdlegesen a velük szövetségi viszonyban álló kök-türköket nevezték volna turkoknak, akkor a fehérhun-utódokat (eftaliták, uarchonok, avarok) semmiképpen nem ezzel a névvel illették volna. Theophylactos Simocatta világosan arról ír, hogy a kök-türkök feltûnésének idejében a perzsáknak már kialakult "szokásuk a hunokat turkoknak nevezni" . Tehát a perzsáknak már régi szokása volt a hunokat turkoknak hívni, amikor a kök-türkök egyáltalán megjelentek Perzsia látómezejében. Németh Gyula viszont megírja, hogy a kök-türkök "türk" önelnevezése pontosan ebbõl az idõbõl ered ([23], 84. old.)!
Teljesen világos tehát, hogy a turk név a fehér hunokról származott át az altáji törökökre és nem megfordítva.
Azt se feledjük, hogy Theophanes egy helyen a kazárokat keleti turkoknak nevezi, amely egy "nyugati turk" népre enged következtetni, s ez csak a magyar lehet.
A VIII. században a bizánciak nem a magyarokat hitték türköknek, hanem fordítva: a VI. századi türkökrõl hitték azt, hogy azok is a magyarok voltak. Persze mondhatná valaki, hogy a két dolog ugyanaz, csak a megfogalmazás más, pedig dehogyis ugyanaz!!! A kettõ közötti különbség éppen abban áll, hogy Thephanes keleti-turk jelzõje nem a törökökkel, hanem a magyarokkal való rokonságra utal. (A keleti jelzõ félreérthetetlenül jelzi azt, hogy 800 körül a bizánciaknak fogalmuk sem volt semmilyen, a kazároktól is keletre esõ turkokról!) Tehát bármit is hittek a VIII. századi bizánciak a kétszáz évvel korábbi eseményekrõl, a saját jelenükben a KELETI TURK megjelölés a kazárokat elsõdlegesen a magyarokhoz köti!"
Szerző: Gyécső /nimrodnepe.blog.hu/
kép: Internet
részlet: Kánnai Zoltán a „Néhány szó a kazárokról” c. munkájából
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kapronczay Gyécső 2018.12.05. 08:10:25