kép:internet, a szláv őshaza vízionálása

Ténymegállapítás: "A szlávok csak a hetedik, században kezdtek bevándorolni a Közép-európai területekre. 

Nem tudjuk mi alapján tekintik magukat bárhol is őshonosnak magukat a szlávok és van merszük más népeket bevándorlónak tekinteni, mikor ők maguk szimpla kései bevándorlók európában, elsősorban Közép-Európában. 

Vannak népek, akik a szlávok előtt is léteztek és léteznek ma is!

Ennyit arról, hogy a szlávoknak bármi közük is lenne Közép-Európához.

Ha csak az írásos forrásokat nézzük, mi szkíták már az időszámításunk előtti nyolcadik századtól meg vagyunk említve, mint Közép-Európa népe. 

A szlávok legkorábban az időszámítás utáni hetedik században migrálnak szét Európában. 

És még van merszük magukat velünk szemben "őshonosnak" h.zudni"

A legelfogadottabb nézet szerint a "szlávok" őshazája valahol Észak-Kelet európában vagy a Dnyeper és a Visztula folyók között terült el. Innen vándoroltak a különböző szláv törzsek a nagy népvándorlások idején, az 5.-6. század fordulóján három irányba: nyugatra (részben a Kárpát-medence területére) a lengyelek, csehek, morvák, szlovákok, luzsicai szorbok ősei, keletre (a Don és a Volga folyók környékére) az oroszok, ukránok, rutének (ruszinok), fehéroroszok elődei és délre (a Fekete-tenger partvidékére, illetve a Balkánra) a bolgárok, horvátok, macedónok, szlovének, szerbek ősei.

A „szláv népnek“tehát három fő ága alakult ki: a nyugati, keleti és déli. Az egyes népcsoportok csak nagyon hosszas folyamat útján, valamikor a középkor folyamán különültek el. A Kárpát-medencébe vagy annak környékére érkező szláv törzsek nevüket gyakran arról a folyóról kapták, melynek mentén letelepedtek (pl. a morvák a Morava folyóról – Moravania, vagy a mai szlovákok ősei, a nyitrai szlávok a Nitra folyóról – Nitravania)

K. Boglárka