kép: A Magyar Királyság etnikai összetétele, és a birodalmon belüli helyi autonómiák elhelyezkedése

A Kárpátokon túli megyék nevei és havasalföld etnikai összetétele a középkorban. 

A középkori havasalföldi kenézek és előkelők is jobbára kun vagy más, török eredetű neveket viseltek, amely számos román történész szerint a származásukra enged következtetni. „A románoknak nomád népekkel való keveredésre volt szükségük ahhoz, hogy létrehozzák saját államukat. Aminek az asszimiláció, a románná válás útjára lépett kun származású Basarab volt a megteremtője” – vallja Djuvara.

forrás: https://kronikaonline.ro/kitekinto/feny-derulhet-a-romanok-kun-eredetere

A Magyarországra behívott kunok évtizedekig hűen szolgálták a magyar királyt, de amikor az egyház erőteljesen szorgalmazta letelepedésüket és megtérítésüket, fegyveresen fellázadtak. IV. (Kun) László, aki egyébiránt nagyon kedvelte őket, kénytelen volt fegyveresen fellépni ellenük. 1280-ban vagy 1282-ben a hód-tavi csatában leverte a lázadókat. Ekkor a kunok egy része ismét visszatelepült Kunországba.

Az idő múlásával azonban nagyon gyengült nemzeti tudatuk. Kunországba folyamatos volt a balkáni oláhok betelepedése, akiknek későbbi vezetői, a kenézek többnyire kun származásúak voltak (köztük valószínűleg I. Baszaráb fejedelem is). A kunok más része a Balkánra telepedett. Kunországból kivándorolt számos kun Macedóniáig jutott, ott, Szkopjétől északra, a róluk elnevezett Kumanovóban telepedtek meg. A meggyengült nemzeti öntudattal rendelkező balkáni kunokat a szerbek, a bolgárok, vagy a macedónok olvasztották magukba.

A történelmi Kunországon a 14. századtól két új állam, Havasalföld és Moldva osztozott, akiknek népei között nagy számban voltak kunok, úzok, jászok, magyarok, székelyek és besenyők.

Vagyis Havasalföld egészen a 15. századig egy vegyes etnikumú terület volt.  Többnyire, magyar és török uralkodó népek vezetése alatt az  ekkor még kisebbségben, de egyre gyarapodó létszámban bevándorló pásztorkodó oláh/vlah népelemekkel vegyülve.

kép: A Szörényi bánság, Havasalföld és a későbbi Moldva etnikai összetétele a késő középkor idején

Tehát kijelethetjük, azt, hogy egészen a 15. századig olyan hogy vlah/oláh uralkodó réteg, vagy vezető még nem létezett ezeken a területeken!

Így ezen tények alapján kimondhatjuk azt a ténymegállapítást, hogy ha valaki egy havasalföldi kenéz leszármazottja, akkor az csak és kizárólag, kun, magyar, székely, esetleg úz származással rendelkezhetett ebben az időben!

Hunyadi János portréja, forrás: internet

Tehát hiába is visítanak a románok, a mai román terület, vagyis Havasalföld csak az újkorban vált oláh/vlah többségű területté és vált a románság egyik központi területévé!

Ezek után nézzük meg a Kárpátokon túli megyék neveit, hány magyar megyét is fogunk találni?! Ezt mindenki döntse el maga.

A Kárpátokon túli megyék nevei

 A kárpátokon túli megyék nevei, elsősorban magyar, kun, néhány szláv, majd talán kettő oláh eredetű
A térképről lemaradt Ilonca/Jalomica megye, amint tudjuk pótoljuk.

Havasalföldi megyék nevei

Méhed megye

Ma Szörényvár (régi nevén: Szörénytornya) –Méhed megye központja.

„A méhek megjelenítése a Méhed tartomány címerében a második etimológiát támassza alá. Tehát, még a román történészek szerint is, neve a magyar méh – méhed szóból származik.”

Hegyi-Zsil megye

Központja Zsilvásárhely. A megye a nevét a Zsil-folyóról kapta.

Völgyi-Zsil megye

Központja Királyi. A megye a nevét a Zsil-folyóról kapta.

Loysta vagy Litovó tartomány

Első alkalommal IV. Béla (1235–1270) magyar király által 1247. július 2-án kiadott joanniták oklevele említi. Az oklevél az ispotályos lovagoknak biztosított területeket a Szörényi Bánságban és Kumániában, „kivéve Litovoi vajda kenázátusának földjét”, amelyet a király a frissen bevándorolt vlachokra hagyott „ahogyan ők tartották”. Az adatok alapján kun vajda területéről lehet szó.

Farkas megye, később ennek fordítása Valcsa megye

Farkas kenéz országa az Olt-mentén található. Neve egy tipikusan magyar (Farcaş (Farkas) is a typical Hungarian name meaning ‘wolf’). Szlávul vlk a farkas neve volt. Feltehetően tőle származik az észak-oláhországi Vâlcea (Valcsa) vidék neve.

Olt megye (régen volt egy romanác megye is, de ezt bekebelezte a mai Olt megye.
Nevét az Olt nevű folyóról kapta.

Argyas megye

Központja Argyasudvarhely

Argyas folyó mentén. Valószínűleg a folyóról kapta a nevét. Az ókorban több neve volt, ezek közé tartozott az Argesszosz, az Ardeiscus és az Ordesszusz is. Nevének jelentése kérdéses, talán a görög nyelvben megmaradt Ordesszusz kibontható egy ordaes+us, vagyis ordas magyar szóra, mely szintén a farkas név egyik változata. Vagyis ordas megye. bizonyítani jelenleg nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy közvetlenül Farkas megye mellett helyezkedik el, így a terület elnevezése is arra ad okot, hogy érdemes foglalkozni az ordas / arch. orgyas, argyas névvel.

Hegyalja megye, ezt bekebelezte a mai Argyas megye.

Központja Hosszúmező.

Deliormán megye

Kun eredetű név, jelentése bolond erdő (Deli orman).

Dombovica megye

Nevének erdete ismeretlen, jelenleg szlávnak tartják. Valószínűleg a dombovica folyóról kapta a nevét. Több kutató nem tartja kizártnak a dombos víz archaikus elnevezését, mely a balkáni szláv nyelvezetbe Dombovica, Dimbovica néven került be.

Vlasca, ma Gyurgyevó (Szent-György) megye

Központja Gyurgyevó

Giurgiu városát a genovaiak alapították és „San Giorgio”-nak, Szent Györgynek nevezték el. A Vlasca elnevezés jelezheti, hogy ezen a területen tömörültek a délről északra vándorló albano-latin nyelvű balkáni vándorló pásztornépek.

Prahova megye

Valószínűleg szláv eredetű név. Az azonos nevű folyóról kaphatta a nevét. Talán a Praho voda, zavaros víz, poros víz jelentéssel bír.

Jilfó megye

Központja bukarest

Bukarest neve feltehetően a magyar bokor szóból vagy Bokor nemzetség nevéből származik (1461-ben "castro Bokoresth" a hivatalos okiratokban). Vagy még a magyar bükk szó is szóba jöhet. Ezen kívül még egyéb etimológiák is szóbajöhetnek: Franz Josef Sulzer (1781) svájci történész szerint a név román bucurie / bucura (öröm) szóból származik. Harminc évvel később egy Bécsben nyomtatott könyv szerint a név „bükk” –„bükkös” területet jelől: Bukarest területén volt, még alapítása előtt (XV. században Vlad Ţepes idejében), a „Codri dí Vlasiei” (Oláherdő). Továbbá a román Adrian Majuru történész azt állítja, hogy neve az albán „bukureshti” (szép) szóból ered. A néphagyományban pedig egy „Bucur” nevű csobán alapított itt egy falút.

Ilonca megye, Jalomica

Valószínűleg szláv eredetű? Az Ilonca-folyóról kapta. nevét.

Székely megye

A székely (Saac, Saaca –sic! – lásd a térképet) megyét 1845-ben szüntették meg, területét felosztva Prahova és Bodza megyék között.

Egykori havasalföldi székely megye

„A havasalföldi székelyek a nehéz történelmi korokat átélve tartották a földet, mely otthont adott számukra. Az örökséget, melyet az utódaikra hagytak, nem sikerült megtartaniuk azoknak, akik a történelmi korokban utánuk jöttek. Pedig hajdan, ahogy a költő mondja: „… templomot épített. Ők a falu. A szórvány-sziget.” De ma már csak nyomaikon haladhattunk, a legendákban s a mesékben élnek tovább.

A mai Bodza és Prahova megye területén létrejött Saac-nak (Saaka), illetve Secuieni-nek nevezett Székely megye, a Havasalföld legjelentősebb gyümölcs- és szőlőtermő területe volt. (Címerjelkép a szőlő volt, mely szimbólum a mai címerekben is megmaradt.) A székely megyét 1845. január 1-jén megszüntették, területén három új megyét alakítottak ki: Prahova (81 magyar település és földrajzi névvel), Bodza (77 magyar település és földrajzi nevet tartalmazott), valamint Jalomica. A volt megye címerén látható a JUDETUL SAAKA (Székely megye) felirat, mely írás átmeneti román ábécé betűivel jelent meg. A Havasalföld megyéi közül az egykori Székely megye volt a legnagyobb kiterjedésű, délen és nyugaton a Jalomica-, keleten a Bodza folyó határolta.

A területre a Bodza folyót követve is eljuthatunk, amely a Tatárhágó alatt, a Leánymező közeléből indul, s a Kárpátokhoz hasonlóan Bodzafordulónál egy hatalmas kanyarral áttöri a hegyeket s 325 km hosszúságban igyekszik a Szeret folyó felé.

Érdekes keresztek, Nap-szimbólumok találhatók a temetőkben, ahol a sírköveken számos magyar név olvasható romános alakban.

Mogyoróson (Alunis) homokkőbe vájt helyiségek, kultikus jelentőségű barlangtemplom van.”

(forrás: https://erdelyalbum.hu/luana-foldje-a-legendak-es-mondak-vilaga/)

Tehát ez alapján nem csodálkozunk azon hogy a késő középkori görög történetírás a Hunyadi családot havasalföldi székely eredetűnek tartotta! 

Bodza megye

Központja Bodzavásár.

A területen folyik át a Bodza-folyó, valószínűleg róla kapta a nevét.
„A Bodza-vidék helynevei magyarok és magyar eredetűek. Ezeket a helybeli románság fonetikusan írja és ejti. Bizonyosság, hogy az egész vidék három gazdag magyar család, a bodolai Béldiek, a hidvégi Nemesek és a zágoni Mikesek tulajdonát képezte. Ezek olcsó munkaerőként a mai Bodza megyével szomszédos területekről telepítettek ide erdőt megmunkáló, állatokat legeltető-vigyázó családokat a XVIII. század elejétől. Nem véletlen tehát, hogy a Bodza-vidék román népviselete hangsúlyosan a Bodza megyei Nehoiu környékének viseletéhez hasonlít.”

forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/79912/tul-a-bodzakon:-nehoiu

Jalomica megye, más néven Ilonca megye

Azonos nevű folyóról kapta a nevét. Valószínűleg szláv eredetű.

Kalarász megye

Központja Kalarász.

Tulcsa megye

Központja Tulcsa.

Konstanca megye

Központja Konstanca

Brajla megye, régi nevén Ibrail megye

Központja Brajla megye.

Neve a megyeszékhely, Brajla város nevéből származik. A város nevét először 1368-ban említik "Drinago" alakban, majd később "Brayla" néven is ismertté vált. A név eredete vitatott. 

A térképről lemaradt Jalomica megye, amint tudjuk pótoljuk.

Moldvai megyék nevei

Botos megye, Botosány megye

Az azonos nevű városról kapta a nevét. Központja Botosány. Maga a város alapítójának (Botos nemesi család) nevéből származik.

Szűcs megye, szűcsség, modern nyelvben Szucsáva

Miron Costin krónikája (1684) szerint magyar szűcsök alapították. Központja Szűcsség, van egy azonos nevű folyó is.

Jász megye

Központja Jászvásár. Moldva területén a 11. században jászok éltek, innen jön a város neve is, Jászvásár. Később azonban a jászok betelepültek a Magyar Királyság területére, Moldva területére pedig vlahok érkeztek.

Német megye, manapság Nemc

A Kelet-Magyarországról átköltözött germán szász telepesekről kapta a nevét.

Központja Karácsonkő, oláh nyelven német kő. Főbb városa még Németvásár.

Vászló megye

Az azonos nevű városról kapta a nevét. Központja Vászló. A várost 1435-ben említik először, I. Illés moldvai feledelem trónra lépésekór. Victor Spinei akadémikus szerint a város neve a besenyők vagy kúnok nyelvéből származik.

Bakó megye, Bákó megye

Az azonos nevű városról kapta a nevét. Központja Bákó. Bákó város neve a magyar „bakó” (azaz „kivégzőhely”?) szóból származik.

Galac megye, Galata megye

Központja az azonos nevű Galac. „Moldva dél-keleti sarkában fekszik Galac (Galaţi). Nevének eredetéről több elmélet is született: Valószínűsíthető, hogy a város neve a kun galat szóból ered, amely az arab qal'at (erőd) szó származéka. Egyes kutatók szerint a Kr. e. III. évszázadban gall eredetű törzsek laktak a vidéken (galaták – vö. kisázsiai Galatia római tartomány), akik itt erődöt építettek, melyet később róluk neveztek el. Mások szerint pedig a várost az időszámítás szerinti IV. században a római Cocceius Galattus alapította, aki Nagy Constantinus császár küldötte volt. Van olyan feltevés is, amely a régi források alapján gondolja úgy, hogy az egykor itt álló halászfalut nevezték el Gǎlaţ (szláv gal- sárból) falunak. Galac város része a Magyarrév, Vadu Ungurului, a „Keresztelő Szent-János” gyönyörű katolikus templomával.”

Vráncsa megye (Frank megye)

Központja Foksány. Vráncsa a legdélibb vidéke a délkelet-moldvai (Szeret-meti) régiónak. Vráncsa (Vrancea) nevét kapcsolatba hozzák a Német Lovagrenddel („frank” – azaz nyugati).

Nimrodnepe.blog.hu, Kapronczay Gyécső
forrás segítségével: Acta Hungaria: A ROMÁN NÉP EREDETÉRŐL, MEGÁLĒ-VLAHÍÁTÓL UNGRO-VLAHIÁIG; A KÁRPÁT-RÉGIÓ MAGYAR EREDETŰ FÖLDRAJZA