„Tény, hogy az Etelközben és az Al-Dunánál még a XIII. században is többségben élő besenyőkre és kunokra rátelepedett oláhok nyelvében még nyomokban sem mutatható ki török hatás! Márpedig ez török nyelvű besenyők esetében elképzelhetetlen lenne. Magyar nyelvi elemek és kölcsönszavak ugyanakkor nemcsak hogy az erdélyi és moldvai, de a havaselvei , sőt dobrudzsai oláhok nyelvében is nagy számban mutathatók ki. S a helynevekre is ugyanez áll: Moldvában és Havasalföldön nem lehet török helyneveket kimutatni, magyar nyelvből származtathatókat annál inkább” (23old.)

„ha egy népcsoport átveszi egy másik nép nyelvét, az vagy tökéletesen kicseréli nyelvét, vagy a saját logikájához és nyelvtanához nyomorítja hozzá, benne hagyva egy sereg árulkodó idegen elemet, de az átvett nyelv eredeti struktúráját teljes egészében megőrző dialektust nem képes teremteni! Egy nyelvnek nem lehet egyidejűleg a kiejtését rosszul, a legfinomabb logikai struktúráját pedig jól megtanulni”) (34old.)

„Dobrudzsában is (ahol tudomásunk szerint soha nem élt számottevő magyarság) erőteljes magyar nyelvi hatások mutathatók ki, ugyanakkor az oláh nyelv térnyeréséig ugyanezen területen domináns kun és besenyő lakosság állítólagos török nyelvének semmi nyoma; akkor ez az állítólagos török nyelv tényleg soha nem is létezett, legfeljebb a finnugrász történelemhamisítók hagymázos kompilációiban. A moldvai, havaselvei és dobrudzsai magyar nyelvi eredetű földrajzi nevekben elsősorban nem magyar, hanem besenyő és kun hatást kell látnunk.” (36old.)

Mióta tudjuk, hogy a TURK és a TÜRK két külön dolog, azóta kezdjük is kapisgálni a dolgokat. Azt is, hogy mi mindennel etettek minket az elmúlt 50-100 évben! (szerk.) Link: Turkok és Türkök

Szerkesztette: Gyécső /nimrodnepe.blog.hu/
Forrás: Kánnai Zoltán: Besenyők és Úzok /Pdf formában interneten is elérhető/ itt: link
Kép:internet