Feltárások az ősi szkíta vidékeken

"A mai dél-kazahsztáni Kultobe régészeti lelőhelyén végzett ásatások során olyan feliratos téglák és különleges temetkezési leletek kerültek elő, amelyek új fejezetet nyithatnak a csak töredékesen ismert Hungária idegen leírásokban Hangaraye/Kangaraye/Kancsü királyság történetének kutatásában, miközben a korai Selyemút mentén kialakult politikai és kulturális kapcsolatok megismeréséhez is fontos adalékokat szolgáltatnak. A kutatók szerint a mostani felfedezés az eddig ismert írott emlékanyag egyik legjelentősebb bővülését jelenti, és jelentősen árnyalja Közép-Ázsia egyik legfontosabb ókori államáról alkotott képet.

(Forrás: Otyrar.kz)

A Dél-kazahsztáni Pedagógiai Egyetem Régészeti Központjának szakértői elsőként egy hatalmas, emelvényszerű építményt tártak fel, amelyben később tizennégy darab, négyszögletes és trapéz alakú, különböző feliratokkal ellátott téglát találtak. Alekszandr Poduskin professzor elmondása szerint a leletek mintegy 300–400 új írásjellel és körülbelül 15 sorral gyarapítják a Kultobéből ismert feliratok gyűjteményét, amely korábban mindössze 1650 írásjelből és 80 sorból állt. 

A kutatók az egyik felirat egy részét már sikeresen megfejtették: a szöveg egy nomádok lakta területen alapított város alapítására utal, emellett elsőként tesz említést egy olyan etnikai csoportról, amelyet a szakemberek „a sátrak népeként” fordítanak. A kutatók szerint ez a ritka megnevezés arra is utalhat, hogy a Kancsü állam írásos emlékei a nomád közösségek politikai és társadalmi szerepéről is közvetlen információkat őriztek meg. 

Az egyik legkülönlegesebb lelet egy olyan téglalenyomat volt, amelyről a régészek úgy vélik, hogy akár egy szövegek ismételt rögzítésére vagy sokszorosítására szolgáló korai szövegmásoló eszköz lehetett. Ha ezt a feltételezést a további vizsgálatok is megerősítik, az arra utalhat, hogy az írás az adminisztráció, a hivatalos kommunikáció és más állami feladatok során is fontos szerepet tölthetett be. 

A kutatás a közeli Kylyshzhar temetőben is folytatódott, ahol a régészek négy sírt tártak fel, köztük egy 18–20 éves fiatal nőét, amelyből értékes sírmellékletek – például kerámiaedények, egy kés, állatáldozatra utaló maradványok, valamint gyöngyök – kerültek elő. A szakemberek szerint a gyöngyök egy díszes halotti lepelhez tartozhattak, újabb részleteket szolgáltatva a Kancsü-kori temetkezési szokások megismeréséhez.

A szkíták Hungária nevű királysága a Krisztus előtti 2. századtól a Krisztus utáni 4. századig létezett a mai Dél-Kazahsztán és Közép-Ázsia területén, vagyis az ázsiai szkíták egyik birodalma volt. A történészek sokáig elsősorban kínai krónikákból ismerték csak ezt az államot, az új kultobei feliratok azonban jóval pontosabb képet nyújthatnak az ország írásbeliségéről és fejlett városi kultúrájáról. A kutatók szerint a szövegek korai szogd nyelven, arámi eredetű írással készültek, így a térség politikai, nyelvi és kulturális kapcsolatainak feltárásához is fontos adalékokkal szolgálhatnak."

Az I-II. századi város citadellája (kép: /kultobe.com/)

Amit biztosan tudunk, hogy a közép-ázsiai szkíta birodalmak adták a kulturális, genetikai, és ami a legfontosabb a politikai, vezető magját a magyarságnak, szabírságnak, avaroknak, jászoknak és a szkítákkal rokon, majd szövetséges hunoknak is. (szerk.)

További érdekességek a területről

"Az ókori Turkesztán egyik jelentős nevezetessége a mai Kultobe település fellegvára, amely a szkíta Hungár/kangar kínaiul Kangju-korszak (I-II. század - V. század) védelmi, lakó- és vallási épületeinek komplexuma.

A Kultobe-Yasi fellegvár a Világörökség részét képező Khoja Ahmed Yasawi mauzóleumának pufferzónájában található, és a nyers építészet tökéletesen megőrzött egyedülálló példája.

A műemlék tanulmányozása jelentős módosításokat végzett Turkesztán történelmének korai szakaszáról készült meglévő rekonstrukciókon, ami lehetővé tette annak kijelentését, hogy ez a műemlék a városi kultúra megjelenésének egyik legkorábbi bizonyítéka a kazah területen lévő szkíta vagyis magyar történelemben.

A fellegvár egy kéttornyú faltöredék, amely alaprajzban valószínűleg hatszögletű alakú volt. A fellegvár falainak vastagsága és magassága, amely elérte az 5-6 métert, azt mutatja, hogy a lakosok törődöttek a biztonsággal. A tornyok és a falak két sor nyíl alakú lőrésszel voltak felszerelve, ami az ókori szkíta erődítési művészetének fejlett technikáit mutatja be.

A fellegvár belsejében a kereszt alakú templom mellett később lakó- és középületek is álltak. Építészeti stílusában Dél-Kazahsztánban és Közép-Ázsiában is találhatunk hasonlókat.

A szakértők a Kultobe település fellegvárát a turkesztáni régió legősibb építészeti és kulturális nevezetességének, valamint Turkesztán – a török ​​szúfizmus leendő hazájának és a kazah kánság fővárosának – fejlődésének „referenciapontjának” nevezik." (forrás nyomán: /kultobe.com/)

forrás nyomán: /mult-kor.hu/

MAGYAR-TÖRTÉNELEM KUTATÓ, HAGYOMÁNYŐRZŐ-MAGAZIN
|SZIESZTA-NETWORK Hungary © |

Kép: internet

"Magyarország legjei, és egy elképesztő felfedezés

Magyarországnak számos történelmi és földrajzi legje van, mint bármelyik országnak, ám van olyan földrajzi legünk, amelyre kevés ország lehet büszke, amely kevés országnak van. Ha álmunkból is felkeltenek minket, tudjuk, hogy melyik az ország legnagyobb városa, melyik a második legnagyobb város és talán azt is tudjuk, hogy melyik várost szokták az első magyar városnak hívni, ám arról már kevés információnk lehet, hogy bizony melyik az a város, amelyiknek az elődjét már Egyiptomban is lejegyezték.

A Tisza partjára kell mennünk, hogy megleljük ezt a várost

Érdekesség, hogy erről a városról már 1800 évvel ezelőtt is írtak, egy olyan történetíró, aki a piramisok földjén, az ókori Egyiptomban ténykedett. Ám ő még nem azon a néven említette, amelyen ma ismerjük a Tisza partján fekvő gyönyörű magyar várost. Szegedről van szó, de azt a nevet, amelyet Klaudiosz Ptolemaiosz írt le, valószínűleg kevesen ismerik. 

De milyen névvel is említi a híres görög-római tudós azt a várost, amelyet ma Szeged néven ismerünk és itt állt már az ókorban szkíta őseink idején?

Még Egyiptomban is írnak róla

A szegedi várból ma már nagyon kevés látszódik, hiszen a nagy szegedi árvíz elképesztő károkat okozott az építményben is, később pedig a város újjáépítéséhez hordták szét a falakat, a téglákat, így ezek ma szerves részei a Tisza partján fekvő gyönyörű vármegyeszékhelynek. Csak nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk.

Ezen a területen állt Szeged korai szkíta, majd a római megszállás kori elődje, egy városszerű képződmény. Nem véletlen, hogy ezen a földrajzi ponton telepedett meg az ember, már ősidők óta, hiszen fontos átkelő volt ez mindig is a Tiszán. Majd a rómaiak is kiemelt helyként kezelték, hiszen itt juttatták át a folyón az Erdélyből érkező aranyat és sót.

A piramisok földjén élő tudós megemlíti azt a nevet is, ahogy a későbbi Szegedet hívták még majdnem 2000 évvel ezelőtt, a műben is jegyzi, hogy Partiszkónnak, (Partischun) hívták ezt a kiemelt fontossággal bíró helyet."

forrás alapján: /promotions.hu/tortenelem-tudomany/

Tudtad, hogy a magyar „árasztó” szavunk eredeti jelentése tanár volt?! Innen a később használt „tanítás árasztó” vagyis a mai tanár szavunk elődje. A tanítás árasztása.

Az árasztó szó régi jelentése elsősorban a tanár vagy tanító megfelelője volt, amelyet a 19. században (pl. 1839-ben) használtak, gyakran a "tanár-tanító + árasztó" szóösszetételben. 

Az árasztó szavunk szótöve az árad, ennek a ragozott formája az áraszt. 

kép: internet

A szó jelentése régen:

• Tanító, oktató: Aki tudást "áraszt" (átad) a diákoknak.

Tudtad, hogy van egy keresztnév a perzsa nyelvben, amely nagyon hasonlít a magyar „árasztó” szavunkra?!

Ez az Arastu, amely név a görög Aristotelész nevéből ered.

Arisztotelész nevét jelenleg így fordítjuk:

- Ariszto- (ἄριστος - aristos): Jelentése „a legjobb”, „kiváló”.

- telész (τέλος - telos): Jelentése „cél”, „végcél”, „eredmény” vagyis magyarul "tele"

Ha kicsit is magyarul gondolkodunk és ismerjük az ó görög nyelvet, akkor szembeötlik számunkra két szó.

Aristo – Árasztó

telész – tele, teli

Árasztótele vagyis mai magyarban tele árasztó. A tudás átadója, amelyből egy kiváló eredmény is létrejöhet végcélként.

K.GY