kép: /sopronmedia/

"Tudtad, hogy már Szent István korát megelőző Árpád kori sírokban is találtak a régészek korai keresztény mellkereszteket? Ezek a keresztek nem feszületek, azaz Jézus nem megfeszítve szerepel rajtuk, hanem áldást oszt. Rendszerint ezen keresztek hátoldalán egy nő alak van ábrázolva és mind a két főalakot 4-4 angyal, apostol vagy szent veszi körbe.

Borítóképünkön Máriát és Jézust ábrázoló Árpád-kori ereklyetartó mellkereszt látható, régészeti lelőhelye Tiszaeszlár-Sinkahegy, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye. Művészettörténeti tény, hogy a pártus-fehér hunok, majd a méd-szabírok és magyarok akkoriban újszerű művészeti stílusa a később keletkezett bizánci díszítőművészet előfutára volt.

A korabeli történészek és krónikaírók mind leírták, hogy a Hunok keresztények voltak. Így például a Corpus Scriptorum Ecclesiasticorum Latinorum írja: „Az evangélium hirdettetik a szkíták és a dákok [pártus nemzetség] között”. (30,2,92-93.)

Egy másik így ír: „Az észak-dunai nemzetségek mind keresztények”. (Zeiler: Des Ori gines Chrétiennes dans les provinces danubiennesde l'empire romain. Paris 1918.) Kr. u. 399. évben Szent Jeromos határozottan írja: „A hunok zsoltárokat énekelnek és Szittyaország hidegét a hit melege tölti be”. (Ambrose milánói pap írása: Epistulae 107.) Orosius pedig Kr. u. 418-ban arról emlékezik, hogy: „Hunok töltik be a nyugati és keleti templomokat”. (Historiae AdversumPaganos VII. 41. 8.)"

kép: /sopronmedia/

 forrás: /www.sopronmedia.hu/