Álmos és a másik hat vezér, a Képes krónika illusztrációja forrás: wikipédia

 "A Hölbling-elmélet talán legfontosabb állítása a honvisszafoglaló népesség kettős eredete, mely a teljes honvisszafoglaló népet (1) egy részben hódító komponensre és (2) egy visszatérő komponensre osztja. Valójában a kutatások azt mutatják, hogy mind a kettő visszatérőnek számít.

Fontos kiemelni, hogy bár a Hölbling elmélet szerint a két vérszerződő nép nem volt rokon. A kutatások azt mutatják, hogy mind a kettő szkítának tartotta magát, az hogy ezen belül melyik ág az további kutatást von maga után. (szerk.)

(1) A hódító - visszatérő komponens egy szkíta magyar (mazar) nép, mely a rokon besenyőkkel szövetségben a keletről jövő türk népektől szorongatva kel át a Volga nyugati oldalára, és indul meg délnyugatnak és halad át a frissen szlávok lakta területeken, élükön Álmossal. Ők azok akik a mai baskírokkal rokon, eredetileg ötagur, idegen nyelveken, badzsirt, besgur néven ismert szkíta nemzet volt. Őket nevezik a szlávok fekete ugornak.

(2) A visszatérő komponens a hungárus nép, őket nevezik a szlávok Fehér ugoroknak. Kik a a szkíta pusztákon, ma (dél-orosz sztyeppére (Szkítiába)) költöző és a kazárok szövetségesévé vált "szavorti aszfali" szkíta nép, melynek élén Álmos idejében Ed, a lebedi vajda (=Levedi törzsfő) áll.

E két nép Kijevnél (magyarul és eredetileg Kijó, vagyis kígyó) találkozik, mikor is az Álmosi magyarok megtámadják az oroszokat, s az oroszok segítségére a hungárusok érkeznek. A magyarok legyőzik a hungárusokat (fekete hunokat), akik nem csak behódolnak Álmosnak, hanem azt tanácsolják neki, hogy hódítsa meg és szerezze vissza az ősi szkítiát, Etele király földjét.

 A Hölbling-elmélet tisztázza, hogy a kun név nem anakronisztikus Anonymusnál, mivel a középkori kunokra csak másodlagosan és csak a Kárpát-medencében alkalmazták a kun nevet, mely egyértelműen a itteni hunok neve volt. Anonymus kunjai ezért egyértelműen fekete hunok, ahogyan e nép hagyományosan fekete hunnak tartotta Attilát is, kire uralkodóit visszavezette. Az anonymusi fekete hunok arra utalnak, hogy az avar polgárháború - ami miatt aztán a dél-orosz sztyeppére menekülnek - valójában a fekete hunok és a fehér hunok között zajlott, ám utóbbiak és a frankok szövetségének győzelmével végződött.

 Anonymus forrásai még ismerik a kazáriai (szabír) szövetségben lévő határvédelmet ellátó hungárus nemzetségek akkori előkelőit, közülük a lebedi vajdát, Edet és testvérét, Edömént. Feltehetően ők voltak a hungárusok Attila-kultuszának akkor élő tagjai, Csaba királyfi leszármazottjai. Illetve a lebedi vajda volt az, akit ma tévesen Levedinek nevezünk, s aki a kazár kagántól feleséget kapott, ám utódot nem nemzett. Valószínűleg ezt az utódhiányt töltötte be majd Árpád a vérszövetség (s talán egy frigy) révén, s vált a hungárusok fejedelmévé, Attila király örökösévé, hogy trónkövetelési jogot formálhasson a kárpát-medencei Hungáriára.

 A vérszerződést (888-889 táján) ez a két rokonságban álló nép köti - hiszen vérszerződés kötésének azonos uralkodó család által vezetett népszövetségen belül nincs értelme - mely révén a hungárusok élére "Árpád zakanos" kerül, aki így a hungárusok (ungárusok avagy a szavarti aszfali nép) első fejedelme lett, ahogy erről később Bulcsú horka tanúskodik a 950-es években. Álmos még csak az egyik szkíta hadszövetségnek volt a vezetője, Árpád viszont már a két szkíta hadszövetségnek lett a vezetője.

Ezután együtt hódítják meg/vissza a Kárpát-medencét, ahol hozzájuk a szkíta hungárusok is önként csatlakoznak. Ennek köszönhető, hogy a Kárpát-medencét gyorsan megszerzik és tartósan berendezkednek (a hungárusoknak politikai jogaik voltak a területre). Az elmélet szerint hUng meghódítása 889-re, Ugocsa és Borsova 891-re, Morávia és a Duna-Tisza köze 892-re, Morávia végleges felszámolása 894-re, Dunántúl (Pannónia) meghódítása 894-re teendő, amivel aztán befejeződött a honfoglalás. 895-ben aztán újraszervezik Hungáriát és szétosztják a hadakat, melyek élére 7 vezért állítanak: Árpádot, Szabolcsot, Gyulát, Örsöt, Kündüt, Lélt és Vérbulcsút.

 Hölbling szerint a régészet is alátámasztja a két nép együttes érkezését, hiszen embertanilag és kulturálisan is két nagy csoportba lehet osztani a honvisszafoglalás kori sírok anyagát."

Anonymus leírata alapján a szkíta vezérek, akik valójában a vérszerződést megkötötték, amikor Árpád vezért pajzsra emelték:

Ötagur, Uturgur, Badzsirt, Madzsgart, fekete ugor vezérek:

Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Tétény

Hungárus, fehér ugor, chun, qun, szabír (?) vezérek:

Ed Edömén Et Böngér Ócsád Vajta Ketel

Képen: Árpád pajzsraemelése
balról: Előd, Kündü azaz Kond, Ond, Tas, Huba, Töhötöm, középen Árpád, jobbra Ed, Edömén, Et, Böngér, Ócsád, Vajta - Boyta, Ketel

Maximiliano Hell csillagász 1772-ben (1802) ? rajzolta meg Magyarország, másik nevén Hungária térképét. Ennek részlete Árpád pajzsraemelése. A kép hivatalos címe és keltezése, helye: Hell Miksa: Tabula geographica Ungariae veteris ex historia anonymi belae regis notarii. Buda, 1802., réznyomat. Térképrészlet.

Forrás: Hölbling elmélet alapján, eredeti szövegforrás: /bilecz.blog.hu/2021/06/16/