Kijev neve

Egy kis történelem

kép illusztráció: internet

Átjáróházként indult a város

A későbbi Kijói Rusz stratégiai helyen volt: északon és délen Bizáncot, valamint keletet és nyugatot összekötő kereskedelmi utak kereszteződésében és megannyi vándorló pusztai harcos nép útjában vagy éppen városaként. Nagy volt a forgalom errefelé, nem véletlen, hogy hamar megjelentek az északról lehajózó felfegyverzett viking (varang) kalmárok (sokan őket tekintik az alapító ősatyáknak). Vagy éppen az egymás után érkező szkíta harcosok tömegei. Mint valami átjáróház: először az 840-es években az arra járó és a földműveseket megadóztató kazárokkal kerültek összetűzésbe.

Őket Álmosék hadszövetsége követte,

aztán jöttek a testvér besenyők. Így ment ez egészen 1240-ig, a minket is majdnem végleg elsöprő mongol-tatár invázióig, amikor Kijó jelentősége évszázadokra elhalványult.

A magyarság kulcsszerepét két fő forrásból tudjuk, például a homályos múlt kevés ősbeszámolóinak egyikéből, a pár száz évvel később született kijevi Nesztor-krónikából vezetik le, amely szerint Álmos (Olmin) a magyarokat a Belaja-folyó vidékéről Kijev városáig vezette, megsarcolta a szláv településeket, és behódoltatta a Kijev védelmére felvonuló, egyébként Álomosékkal azonos etnikumú, Ed és edömén által vezetett hungárusokat is.

Lásd: Heten voltak vagy mégsem cikkünket. (Érdemes tudni, hogy Álmosék badzsirt/besgur serege ezután egyesült, a testvér hungárok hét seregével, melyet mi ma úgy ismerünk, hogy vérszerződés.) Ezért nem véletlen, hogy Ugorszkoje (magyar) az egyik Kijev-közeli hegy neve, hiszen ott állt Álmos (oroszul Olom) vezér rezidenciája.

Egy másik forrás ennyit ír. A híres orosz történész, Vernadszkij kronológiája a 840-es évnél arról ír, hogy „Kijevet elfoglalták a kazárok és a magyarok.

 Végül nézzük a város nevét:

Több változat is előfordul.

1, Kij, kijó, kió,

2, Keve

Kij, Kijó, Kió változatok egyértelműen a magyar kígyó szavunk egy archaikus, régi változata.

A modern magyar kígyó szavunk régies változata a kíj, kíjó.

A jelentés megvan, már csak az a kérdés, hogy mi köze van a kígyóknak a mai Kijev területéhez?

Gondolatainkat akkor tudjuk kibontani, ha kutatásunk egy pontján megtaláljuk a kijevi védelmi rendszer struktúráját.

Tudnunk kell, hogy Kijev városa pontosan az északi vidékek és a pusztai térség határán feküdt. Emiatt volt fontos Kijev számára, lakosságának etnikai származásától függetlenül (tudjuk, hogy ezt a térséget, skandinávok, magyarok, besenyők, kumánok, majd később szlávok is lakták.) védelmi rendszer kiépítésére.

Ezeket a hosszú védelmi sáncokat, melyet a kijeviek építettek, nevezték "kígyó sáncoknak" mely a pusztai népek elleni védelmet volt hivatott betölteni.

Így már érthető a kapcsolat Kijev városa és annak elnevezése között.

Természetesen nem lehetünk teljes mértékben biztosak, hogy emiatt kapta ezt a nevet, de nem is zárhatjuk ki.

Elég sok település kapott hasonló okokból nevet.

Természetesen azt sem zárhatjuk ki, hogy egy ott székelő dinasztiának lehetett a jelképe a kígyó, bár erről információnk nincs.

A kígyó a magyar nép hiedelmeiben természetfeletti erőkkel rendelkezik. Minden háznak van egy kígyója, mely házi védőszellemként van jelen. Védi a család nyugalmát, ha idegen közeledik. Színe rendszerint fehér, de lehet sárga, zöld, szürke és fekete is. 

A kígyó a magyar népi hitvilágban

A kígyó a magyar nép hiedelmeiben is természetfeletti erővel felruházott állat. Az általános elképzelés az volt, hogy minden háznak van egy ilyen kígyója, ami házi szellemként funkcionál. A család jóléte, gazdagsága, boldogulása függ tőle. A házban, többnyire a ház falában, a tűzhelyben, vagy a küszöb alatt él. Védi a család nyugalmát, ha idegenek közelítenek, jelez. Hangja sajátos: fütyül, csörög, vagy ketyeg. Színe: rendszerint fehér, de lehet sárga, zöld, szürke, vagy fekete is. Ha előbújik, akkor tejjel kell táplálni.

Lásd: Magyar mitológia, vallás, annak lényei és istene

Kapronczay Gyécső