Askatan Lezu A szkíta nyelv

Perkupai Petõ Imre munkája:
Eddig ismeretlen õsmagyar nyelvi
dokumentumok áttekintése

Munkám: köszönet Vahan Anhaghth Asztvacaturján örmény
szerzetes-professzornak, az ókori mediterrán nyelvek kiemelkedõ
kutatójának, valamint Detre Csabának, aki az alábbiakban
bemutatott askata nyelvi emlékeket tanulmányozási célból
rendelkezésemre bocsájtotta.

kép forrása: gem-a.com

***
I. DOKUMENTUM
ASKATAN LEZUKUNA.
ASKATA NYELVKÖNYV

"Elõzetes megjegyzések
A kezemhez került askata („szkíta”) nyelvi anyag eredetileg három leckét tartalmazott, külön-külön szószedettel. Akkor egyebet még nem tudtunk róla, amikor a világhálóra föltettem a http://hun- nyelv.uw.hu címen, ennek elágazásaként. Azóta kiderült, az anyag forrása más, mint a chun (hun) nyelvi anyagé, de megegyeznek abban, hogy ez is az örmény tudósoknak köszönhetõ. Azóta Dr. Detre Csaba rendelkezésemre bocsátott még egy „leckét”, amelyet feltételesen sorolt be az ASKATAN LEZUKUNA leckéi közé.

Az elsõdleges anyaghoz fûzött saját megjegyzések a gondolkodók, tûnõdõk élményeit közvetítik, és értelmezik a szövegeket. Nem végzik el a nyelvtudósok munkáját, mely – a hiteles másolatok birtokában – rájuk marad. E munka szerzõje meggyõzõdött arról, hogy a szkíta nyelvi anyagnak, mint a hunnak is, van hiteles forrása, azaz maga az anyag-hiteles. A feldolgozása ezen a szinten is szükséges, mert hiányt pótol, és eloszlat néhány ködös gondolatot. Jelképi értékû, hogy a tartalomban jelzett szövegek közlését a nyelvleckék vezetik be: kapunk néhány nyelvi órát az irodalmi és történelmi „szövegtanulmányok” elõtt. Eljátszható nyelvi órák az ókorból! Jöjjön, Kedves Olvasó, hospitálni! Igazi meglepetés átélni az eddig soha fel nem mutatott ókori nyelvi órák tanári kérdéseit, és a tanulók válaszait: életükrõl!

//Sokszor hallottam már, hogy minden fel van találva, a nyelvtörténetet megírták, a modern nyelvtudomány eredményeihez nem férhet semmi kétség. Ezt a „megnyugtató igazságot” sokan magukénak is vallják. Addig van nekik igazuk, amíg ki nem derülnek a rejtegetett, valódi igazságok. Ekkor sokak számára eljön az önvizsgálat
és átértékelés ideje. A tudományos igazságok elõbb utóbb kiderülnek, és a szégyen azoké, akik mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a napfényre jutásukat.

Egyes tudósok tudnak a hun és a szkíta nyelvi anyagokról, és hallgatnak, sõt rendre utasítanak a tárgyban minden szelíd jóakaratot, segítõkész szorgalmat. „A szakirodalom ismeretének teljes hiányát” vetik a szemére annak a jóhiszemû érdeklõdõnek, aki már mást is tud, mint amit leírtak a „szakirodalomban.” A „szkíta” és a hun nyelvet nem lehet elhallgatni, kirekeszteni, szidalmazni, mert utódja és örököse, egyenes ági leszármazottja a magyar nyelv.// Mint a Hun nyelvi tanulmányok, ez a feldolgozás sem mond sok újat az eredeti közléshez képest, csak egy kicsit körüljárja a nyelvi jelenségeket. Az öröm és hiány íratta meg velem. A csodát látni és átélni kell, nem magyarázni –a költõ szerint. Mégis, meg kell osztani a látás örömét másokkal. Örömöm, hiányérzetem sok emberével találkozott, és meglepett munkám olvasottsági, látogatottsági szintje. Köszönöm, KEDVES OLVASÓ.

Fájdalmas felismerés, hogy nyelvtudományi intézményeink vezetése politikai és hatalmi érdekek kiszolgálója. A Habsburg-idõk szellemét idézõ vezetõi magatartás halott dogmák szolgai követésére kárhoztatja a hatáskörükbe tartozó intézményeket, tudósokat és tanítványokat, pedig ennek az egész nemzet látja kárát. A hun és szkíta nyelv – magyar örökség. Arra jogosít és kötelez mindenkit, hogy vállalja büszkén magyarságát, õsi nyelvét, kulturális értékeit, és védje meg a nemes hagyatékot. És soha ne feledkezzünk meg az ÖRMÉNYEKRõL! TESTVÉREINK õK, EGY A SORSUNK IS AZ ÖVÉKKEL. Lássuk hát közös csodáinkat!

 
kép forrása: blog.bapla.org.uk

1. Elenisi tuedum. Első lecke v. Elenisi tuedatum. Első tanítás

Minkh askatan önta vojgimunkh (enkh). Mibinkh öntaphe (i) Kümenlu, ojkhi rüte chun. Nükin idzsi meme aj jeti volgumild (öntumild). Nidzsi vi aj chormu ani. Mibinkh önta idzsi ojsz nidzsi jüncsöntajic, nejikh wourdikh rüte öntad. Mibinkh öntatha (öntaphei) Tenilu, dijevisi gerü chun. Khani volgumild mibinkh önta (j) -ben? Mibinkh önta (j) -ben jeti volgumild. Mibinkh önta madü khalu ben elvi. Chunkh mibinkh khalut pegüverikh whet wendikh. Mibinkh khalu madü thal ben hwouzi. Thalnekh batum hen baste ad mail volgjagh hombürü.

A szöveg értelmezése mai szkíta azaz magyar nyelven

Mi szkíta család vagyunk. (A mi-) Nemzetségfőnk Keményló, aki szívós harcos. (Neki) Egy felesége és hét utódja van. Négy fiú és három lány. (A mi családunk a nemzetséget alkotó négy család egyike, amelyek kitartó nemzetséget alkotnak. ~) Családunk a nemzetség négy családjának egyike, kitartó nemzetség vagyunk. A (mi) nemzetségfőnk (~nemzetség-atyánk) Tenilu, a dicső (~diadalmas) öreg harcos. Hány utód van a (mi) családunkban? A (mi) családunkban hét utód van. (A mi-) Családunk (egy) nagyvárosban él. A harcosok (a mi) településünket fegyverekkel védik. A (mi) településünk (egy) nagy völgyben húzódik. A völgy alján nagy és mély folyó hömpölyög.

Megjegyzés: Egyszerű és élet közeli mondatokban tükröződik az askata világ. Alkalmas a nyelvtanulásra, a nyelvi alapok megismerésére. Egyszerű de szemléletes közelképet is kapun egyúttal az askata világ mindennapjairól, az élet társadalmi hátteréről és minőségeiről. Egyszerűségében is teljes kép a kisebb és nagyobb közösségekről: család, nemzetség, hadsereg viszonyáról, összefüggéseiről."

Barrekh ~ Szavak. – I. DOKUMENTUM, 1. lecke

A fordító megjegyzései után a feldolgozók megjegyzései, ma- gyar és más nyelvi párhuzamokkal. (Az eredeti anyagközlést a // kettõs vonal zárja le.)

ad: és (felsorolásnál) // L A latin- és latin nyelvek ’et’ kötõszavának
felel meg.
ai: és, aztán // CH A chun ajsi (m. és) összetett szóalak.
ani: lánya vkinek // Ch. V. ö. az örmény folyónévvel. Lehet
közük egymáshoz. (Az Ani mellékfolyó, amely Ani történelmi
örmény fõváros mellett halad el,
jelenleg Törökország területén.).
askatan (mn.), askata (fn.): szkíta // M A magyarban hiányzik
a szóeleji mgh., a ’szkíta’ szó mássalhangzói viszont azonosak az ’askata’ szó mássalhangzóival. 
(Az Askata, Askudo, Askuza elnevezéseket a kutatók visszavezetik a vérszerződés szavára az esküre. Azaz Eskető, Esküdő, Esküző szavakra. A görög skytha elnevezésből kiesett a sző eleji magánhangzó, eredetileg ott is megvolt. szerk.)

askatan lezukuna: szkíta nyelvkönyv (a Kirkukban
talált iratok utólagos,munkahipotézis-szerû megnevezése) // CH,
M A lezukuna szabályos
szóösszetétel: mint a chun nyelvben, a lezu
’nyelv’ + kuna ’könyv’ összetétele. Feltételezem,
hogy a hun azonos szóhoz hasonlóan, a
kuna a ’könyök’ jelentésû magyar szónak felel
meg elsõdlegesen, a névátvitel az alaki-mûködésbeli
hasonlóság következménye. Összevethetõ
az Asarkuna szóval, ez Esztergom hun neve:
’Világkönyv’ v. ’Világkönyök’. A számûzött
arab herceg térképén megtekinthetõ (PappVáry
Árpád: Magyarország történelme térképekben.
Kossuth Kiadó / Cartographia, 2002.)
Az elsõ szó végén az –n módhatározó rag, mint a ’magyarán’ szóban.
( A chun nyelvben ugyanígy.)
baste: széles // CH, M A hunban is ugyanez, a magyarban a ’beste’ szónak felel meg, A ’beste állat’ terjedelmes és félelmetes
vadállat.
batum: a völgy alja, völgytalp. Batum hen: a völgy alján, a
völgytalpban.
// ?, M? Megfontolandó a batum szó összefüggése bizonyos
magyar szavakkal. Az állat (ló) talpa a ’pata’, mély nyomot hagy.
A ’batten’ hun szó jelentése: ’nyomni’. A völgy, különösen a „talpa”,
mélyen „benyomott hely”.
chormu: három // CH, M Mint a hunban. A magyar h gégehang
a k-tól kh, ch hangokon keresztül jött létre.
chun: harcos, férfi // CH, M A hun nyelvben ugyanezen szó
még a „hun néphez tartozó egyént” , általában az ’embert’ és egy
csillagnevet is jelent.
dijevisi: diadalmas (v. ö.: di(gy)evisi: „iszfaháni idegenvezetõ”)
// CH, M Mint a hunban. A
szó a magyar ’dió’ családjába sorolható,
ahová feltehetõen a ’díj’
is tartozik. (Át lehetne mégis
gondolni a „káliz-izmaelita”-származtatást.
A hun ’dzsijágh ~
’dió’ melléknévi igenév, a gyõztes,
diadalmas fa minõségét jól
kifejezi, azaz a fáról nevezték el a
termést, és nem fordítva.) Az -isi
kettõs képzõ, az –is- és –i melléknévképzõk:
ellátottságot +
valahová tartozást jelentenek.
elvin: élni, lakni vhol // CH,
M ’Erdõelve’, ’Havaselve’… Elve:
’élettér’ jelentésû a hunban, a
magyar földrajzi név megõrizte az
õsi szkíta szót. Törvényszerû a v
jelenléte és eltûnése a szóból.
Amikor az -in infinitív (!) –ni-re
változik, a mássalhangzó- torlódás
miatt kiesik a –v-.
gerü: öreg // ?, M Szabályos
hangátvetéssel lehetett volna
belõle az ’öreg’ szavunk, de a hun ’würegh’ közelebb áll a magyar szóhoz. A második mgh. nyíltabbá vált: ü > ö. (Összefügg-e a
Gerõ családnévvel?)
hombürü: (valószínûleg) hömpölyög (vsz. fõn. igenév: hom- bürin)
// M Megfelel a magyar szónak; a szó palóc tájnyelvi változata
még a ’hömpörög’ (porban fürdik pl.), és a ’höndörög’, ’höndörgõ’
(szántóföldi mûvelet és eszköze, a talaj egyengetésére szolgál.
Perkupán a pampuskát „meghömpörgetik” a porcukorban, A
’gömbörög’: gurul, nagy mozgással. Az ö hangok jelenléte a körben
forgó mozgást fejezi ki. Megjegyzendõ, hogy a hangszimbolika
nemcsak a „motivált szavak” sajátossága: a fogalom zeneiséggel
együtt születik. Az elõbbi szavak a palóc tájnyelvbõl valók.
Kapcsolat lehet még a szkíta szó és a ’hombár’ szláv származásúnak
minõsített szó között, e lehetõség nyomába eredni: megerõsíteni
vagy kizárni –sok egyéb párhuzam feltárásával együtt
elvégzendõ feladat.
hwouzi: nem egészen egyértelmû szó, feltehetõleg: fekszik,
húzódik, elhelyezkedik (vszínû fõn. igenév: hwouzin) // M Valószínû,
megvan a hunban
is, csak még „nem került elõ”. A ’húz’ magyar szónak felel
meg, a hangtani és jelentésbeli
azonosság nyilvánvaló. A ’húz’ szavunk több jelentése közül
az egyik megfelel a hwouzin
jelentésének, vagy közel azonos vele: húznak a vadlibák, ui.
távolságot tesznek meg. A mai
alakok már „többletképzõvel” toldottak, az õsi kifejezésmód
itt is egyszerûbb. Nem kell
még –ód-ik: húzódik, visszaható képzõ.
idzsi: egy // CH, M Egybeesik a hun szóval. Hangtani törvényszerüség:
a chun és askata, azaz a szkíta és hun nyelv dzs-je
a magyarban gy-nek felel meg. (Vizsgálandó az eltérés.)
idzsi ojsz nidzsi jüncsöntajic; Megközelítõ magyar jelentése: a
négy résztvevõ család egyike, mármint a nemzetséget alkotó
négy család egyike. // CH, M A jüncs- hiányzik a magyarból, a
hunban megvan; a junxta a latinban ’vele együtt, szorosan a közelében’
–jelentésû. A kifejezés többi tagja a hunban, magyarban
egyaránt megtalálható, ugyanezt jelenti. Meglepõ az ojsz jelenléte
a kifejezésben, hisz nem határozói rámutatást, hanem határozott
névelõt jelent. Meglep a c is, az öntajic szó végén, hisz a c hang
a magyar nyelvben késõi fejleménynek minõsített képzõ. De ld.
mégis: különc, kolonc, fegyenc, bérenc, stb.
jeti: hét // CH, M Hangtani törvényszerûség: a szkíta és hun
szóeleji j- a magyarban h-nak felel meg. Másik példa: hun hovekh
~ m. ’juhok’.
khani (kérdõszó: hány? // CH,
M Szabályos hangmegfelelések:
a kh és ch (chormu) egyaránt hnak
felel meg a magyarban. A ni
rendszerint a magyar ny hanggá
fejlõdik, tehát lágyulással jön létre,
az n-bõl (palatalizáció).
khalu: település, város //
CH, M A khalia ’malmot’ jelent a
hunban. Vajon mi az összefüggés
a ’malom’ és a ’település’ fogalmak
között? A magyar megfelelõje
valószínûleg a hely szó, a tõvéghangzó
elveszítése után. A
’hel’ már ómagyar változat, a k >
h szabályszerû változással, és az
elsõ magánhangzó nyíltabbá válásával
keletkezett. Az alapszónak
’hely, helység, helyiség’ jelentései
fejlõdtek ki. Az etruszkban ugyanez:
’khala’. (Alinei).
Kümenlu: személynév. Megközelítõ
jelentése: legyõzhetetlen,
sérthetetlen,
Kemény, ellenálló ló. // M
Az elõtag a ’kömény’ és ’kemény’
szavaink megfelelõje.
lezu, lezukuna: nyelv, nyelvkönyv // CH, M A kuna szó magyar
megfelelõi: ’könyök’, ’könyv’. A ’könyök’ az elsõdleges jelentés,
a ’könyv’ a ’könyökszerû mûködés’ eredménye. A lezu szó
kapcsolata a német lesen (~’olvasni’) szóval nyilvánvaló alaki és
jelentésbeli megfelelés. Esztergom hun neve Asarkuna, azaz ’Világkönyök’,
és ’Világkönyv’ is, a számûzött arab herceg térképén.
mail: mély // ?, M Korrekt hangtani megfelelése a magyar
szóval nyilvánvaló.
meme, eme: feleség // CH A magyarban a mély hangrendû
változata maradt meg: mama, de az ómagyar korban még megvoltak
eme õsi alakok.
mibinkh: a mi …-nk, a miénk // CH, M A minkh szóba beékelõdött
–bi- , a bi(!)rtoklást kifejezõ jel megfelelõje, a sumir nyelvben
is megtalálható.
minkh: mi // CH, M A szkíta szó a hunnal és a magyar palóc
tájnyelvi alakkal azonos: ’mink’.
nejikh wourdikh: amelyek képeznek, alkotnak // ?, M Az elsõ
tag megfelel a mai ’melyek’ szónak, a szóeleji n ~ m megfelelés
szabályszerûség. A kifejezés második tagja nincs meg a magyarban.
A palócban: ’mejk’, e. sz. A nyelvészet nem valószínûsíti a
mnévi kérdõnévmás ily korai meglétét, mint erre M. J. volt szíves
felhívni figyelmemet. Mégis – esetleg megvolt már a kijelölõ jelzõi
változat.
nidzsi: négy // CH, M A hun szó (nijdzsi) lágyabb a magyar szó
hangalakjához közelít.
nükin: neki // CH, M Hangalak és jelentés mint a hun és magyar
szóé. Az –n módféle határozórag.
ojkhi: aki // CH, M Hun és magyar szó is.
önta(j): család // CH A hangalak és jelentés a hun szóéval
megegyezõ, még a j bizonytalan státusza, „gyönge helyzete” is
elõfordul a hunban. Már a szkíta-hun korban megvan az o~ö váltakozás:
ld. Hun ontin. Ma: ont-önt.
öntumild: nemzett utód // CH, M V. ö. az elõbbivel. Az önt
szavunk õsi értelmi kapcsolata a hun és szkíta szóval nyilvánvaló,
de a nemzés fogalom az öntés helyébe lépett. A mai magyar
’nem, nemzés’ fogalom a ’nemezis’ - család tagja.
öntad: nemzetség // CH, M Az önt szó magyarrá teszi az
egész szócsaládot. A –d elem gyûjtõnév-képzõ, mint a Nyárád
(’nyáros’), Sárbogárd (’sárrögös terület’) hun eredetû földrajzi nevekben.
öntatha: nemzetség-atya // CH, M Az önt és atha szavak
összetétele.
öntaphei: nemzetségfõ // Ch, M Az önt és a phej (’fõ, fej’) szavak
összetétele. Nem zárható ki, hogy az apa szavunk ilyen összetételekben
alakult ki, majd „önállósodott”.
rüte, rüti: kemény, kitartó, szívós // ? Mi az összefüggés a ruta(fa)
szóval? az ’ember’ és ’hun’ mint etnikai fogalom (tehát pl.
hun, és nem örmény) jelentéssel szerepel.
pegüverikh: fegyverek (e. sz.: pegüveri // CH, M Csak a kh
többesjel elõhangzójában van különbség: a hunban: ’pegüverekh’.
A szóeleji f hangnak a hun és szkíta nyelvekben p vagy f felel meg.
Tenilu: személynév. Az örmény nem fordítja le. (Talán: mennyei
ló.)
// CH, M A ten õsi mezopotámiai, egyiptomi szóelem, ’isten’
jelentéssel is. V. ö.: ’tenger’, ’Tengri’. A ’lú’ mai tájnyelvi alak a magyarban.
thal: nagy völgy // G, M A ’tál’ szavunk ez. Az európai népek
nyelvében még eredeti jelentéssel: ’völgy’: ném. s Tal.
vi: fia vkinek // CH, M Hangtani összefüggés: a
magyar
vojgimunkh, enkh (mint az örményben): vagyunk // CH Az enkh
szó a hunban még nem került
elõ. Inkább a t. szám 1. személy névmásának felel meg, mint
létigének.
volgjagh: folyó // CH, M A Volga oroszországi folyónév tehát
ezt jelenti. Az orosz nyelvészeti etimológia még nem ismeri a Volga
szó eredetét. Mondjuk ki bátran: A Volga szkíta: õsmagyar szó.
volgumild: utód // CH, M Ez a ’folyamolt’ szó lenne a szóelemek
alapján. Az –ld kettõs képzõ, az –l cselekvõ igét képez, a –d a
mai –t, -tt-nek megfelelõ melléknévi igenév-képzõ. Nyelvészeti
merényletnek minõsíthetnék a tudósok, ha kapcsolatot keresnénk
a hun és angol –ld között. Pedig a ’world’ szó elemeit összevetve a
’virult’ magyar szó vir- és (u)lt elemével, nem tagadhatjuk a megfelelést.
Ha vizsgálatunkat kiterjesztjük (could, old, alt, stb.) minden
újabb példa nyelvünk õsi jellegét bizonyítja. Az angol nyelv –ldés
a német nyelv –lt végzõdése rokona a hun-szkíta –ld-nek. A
heghild szkíta szó magyar ’hegyelt’ megfelelõje ugyanerre példa.
wendikh: védik, védelmezik (fõn. igenév: wendin)
// CH, M A ’vend-’ gyökben nincs
nazális a magyarban, helyén hosszú mgh. áll.
whet: -val, -vel // CH A whet még névutó, a névtõl külön írta
a fordító is. A magyar –val / -vel más, a v-s alak ráadásul késõbbi
fejlemény, a v hiátustöltõ volt.
*wourdikh: alkotnak, képeznek // M, O Ma is mondanánk: tesznek
ki, hoznak, hordanak, rendeznek össze. (Mármint szívós nemzetséget.)
Ez pedig a hord szavunk! A németben is megvan az
utódja: ordnen, organisieren. Olasz: ordinare.

Forrás: maghon

            Perkupai Petõ Imre kutatásai alapján

"A szatmárnémetiben működő szélsőséges, fasiszta-nacionalista szervezet, a Tempora Egyesület honlapján igazi oláh zamatú írás jelent meg a napokban, a II. Bécsi Döntésre és a hős oláh emlékmű újraállítására emlékeztetve az olvasót. A hazudozás és a gyalázkodó rágalmak kevercse bizonyára nagy örömet okozhatott a szélsőséges és gyilkos hajlamú, nem kifejezetten értelmiségi szatmári oláhoknak, bár ha jól meggondoljuk, ma már csak egy szűk réteg hajlik erre a végtelenül primitív és történelmi ismeretek nélküli gyűlölködésre. A mai román ember látja mi történik körülötte, s azt is, hogy a magyar nem ellensége, csak sorstársa... 

Persze hozzá kell tenni: „amilyen a pásztor, olyan a nyáj”. Ma, a román történelem eddigi legnagyobb hazaárulója, Bukarest nagyura. Klaus Johannis, a dél-erdélyi szászok árulója, pénzért már mindenkit elárul, aki él és mozog Oláhországban, a Partiumban és Erdélyben… Érthető tehát, hogy helyi szinten legalább a Ceauşescu-i primitív elmebetegség próbálja egyensúlyban tartani a megtépázott és hazugságokon szilárdan álló oláh identitást.  

Az alábbi cikket szó szerint fordítottam, mert a hazai sajtó sajnos nem foglalkozott a II. Bécsi Döntéssel (sem!)… Lássuk hát, hogy az oláhok miként kommentálták ezt a történelmi esemény.

S hogy meddig fogják ekként kommentálni? Bizonyára nem sokáig, hiszen ahelyett, hogy hazájuk vezetőivel foglalkoznának, inkább a magyargyűlöletben, a száz éve tartó oláh-maszturbáció örömeiben élnek. Ennyi telik. A cikket azonban ajánlom olvasásra, mert tudnia kell a hazai olvasónak, mivel áll szemben, amikor a baráti Romániáról vitázik…

Felhívjuk a figyelmet, hogy az alábbi oláh cikk egyetlen szava sem igaz, így olvasóink felzaklatására és a nyugalom megzavarására  alkalmas!

„78 éve a II. Bécsi Döntés megcsonkította Romániát

Időszámításunk előtt 36-ban Heródes, lánya, Salome kedvébe járva, levágatta Keresztelő Szent János fejét. Ugyanilyen gyáva tett történt 1940. augusztus 29-én, a horthysta Magyarország kedvében járva, Hitler, Mussolini, Horthy szétszabdalták Nagy-Romániát.

Ezen a napon Bécsben jelentéktelen emberek, akiket a történelem egyes népek élére sodort, hozzá nem értéssel döntöttek a román-magyar problémáról. A „bírák” kezükbe vettek egy ceruzát és ki tudja mire gondolva vonalat húztak a térképre. Kezük alig észrevehető remegése nyomán teljes falvak estek áldozatul a mészárlásnak és váltak romhalmazzá.

Augusztus 29-én Bécsbe hívatták a román és a magyar külügyminisztert, Mihail Manoilescut és Csáky Istvánt, ahol Joachim von Ribbentrop, német külügyminiszter a megjelent feleket a német-olasz döntés feltétel nélküli elfogadására kényszerítette, ez lett a II. Bécsi Döntés.

 1940. augusztus 30.-án a II. Károly román király által összehívott Koronatanács 19 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 1 tartózkodással elfogadta a döntést, cserébe Németország és Olaszország szavatolta az új határvonal megtartását.

 A Bécsi Döntés kiélezte a feszültséget Románia és Magyarország között, különválasztva a román és a magyar nemzetet, nem sikerült megoldania a nemzetiségi kérdést sem. 1.200.000 román, Észak-Erdély lakosságának fele a Magyarországhoz csatolt területen, 500.000 magyar pedig Erdély déli részén maradt. Erdélyben románok hétköznapi élete megváltozott. Mindennapossá váltak a gyilkosságok, mészárlások és kitelepítések. Magyarországról 300.000 fős haderőt telepítettek a megszállt területekre, ezen kívül csendőröket és egyéb felfegyverzett erőket, ezzel is hangsúlyozva fölényüket, bátorítva a helyi magyar lakosságot, ugyanakkor megfélemlítve a románokat, akik ellen büntető hadjáratot indítottak.

1940. szeptember 5-én v. Nagybányai Horthy Miklós és dr. Gróf Széki Teleki Pál, Magyarország miniszterelnöke, egy magyar hadoszlop élén bevonult Szatmárnémetibe, ahol nagy gonddal előkészített ünnepi fogadtatásban részesültek. A két vezető Szatmárnémeti „felszabadítása” alkalmából felolvasott „kiáltványban„ embertelen bűncselekményekre, a román lakosság ellen lázította a jelen lévő magyar lakosságot.

Ezzel az etnikai tisztogatási tervvel összhangban a fasiszta szellemiségű magyar katonai és félkatonai alakulatok elképzelhetetlen bűncselekményeket követtek el, kivégezve és elűzve a román lakosságot, megváltoztatva a demográfiai arányokat, ezáltal is szavatolva az elfoglalt területek megtartását.

A román lakosság teljesen védtelen maradt a magyar hadsereg bosszúvágyával szemben, akikhez csatlakoztak a helyi magyarok, akik egyszer s mindenkorra meg szerettek volna szabadulni a románoktól. Különös figyelmet szenteltek a helyi román értelmiség kivégzésére, polgármesterek, papok, tanítók voltak a tisztogatás áldozatai, azt a célt szolgálva, hogy a lakosság saját nemzetiségű vezetőit elveszítse. Észak-Erdélyben szinte nem akadt olyan község vagy város, amelyben ne lett volna a magyar hódításnak véres áldozata. Kiemelkedően kegyetlen gyilkosságok és végtelen visszaélések történtek többek közt Szilágysomlyón, Zilahon, Kolozsváron.

1940. után Nagykárolyban, Szatmár megyében, horrorisztikus, elképzelhetetlen események bontakoztak ki, melyek a román és a zsidó lakosság ellen irányultak. Ezen települések lakossága sohasem nyerte vissza lelki nyugalmát. Szeptember 5-én, a hajnali órákban lemészárolták a parasztokat 11 településen.(Itt most a cikkíró olyan településeket említ, melyek Trianon után létesült telepes-falvak, nincs magyar nyelvű megfelelőjük. – a szerk.)

A románok elleni támadások mellett a horthysta elöljárók igazi keresztes hadjáratot indítottak a román emlékművek ellen az elfoglalt területeken. Nem kerülhették el ezt e pusztítást a temetők keresztjei, de az I. Világháborús emlékművek sem. Szatmárnémetiben a horthysta vezetőket zavarta az Ismeretlen Hős Emlékműve, amely a román hadsereg két nagy győzelmének állított emléket, a szobrot valószínűleg beolvasztották, ugyanis az nyomtalanul eltűnt.

78 évvel e tragikus események után, az gyűlölt Bécsi Döntés emléknapján, a Szatmári Tempora Egyesület szeretné a nyilvánosság tudomására hozni, hogy fontos lépéseket tett e fontos emlékmű helyreállításában, amely az egyesülés jelképe az anyaországgal – Romániával – örök időre ezen a vidéken.

Nemrég megkaptuk a Kulturális és Nemzeti Értékek Minisztériuma tanácsának kedvező véleményezését, így a Szatmári Polgármesteri Hivatal és a Szatmári Megyei Tanács, rendelkezésünkre bocsájtotta az építkezési engedélyt, valamint a Nagy Egyesülés centenáriumi pályázat nyertes tervének szánt összeget. Ezt követően minden reményünk teljesülni látszik, miszerint 2018. december 1-én, a Nagy Egyesülés centenáriumán, az Ismeretlen Hős Emlékműve felavatásra megtörténik és elfoglalja méltó helyét a megyeszékhely központjában. Isten segedelmével!” 

Nagykárolyi Károlyi-kastély  -  Kép forrása: utazzerdelybe.hu

(forrás: hungaryfirst.hu
Szatmári Tempora Egyesület,
fordította és közzéteszi: Czeglédi Andrea)"

Akadékos Akadémia/MTA/ 1

Voltam ott én is 2000-ben egy díszelőadáson
A gyönyörű szép, patinás, Pest-i Duna parton
Széchenyi kezdeményezte létét, nemes céllal
Hogy művelje a magyart az, érték-öntudattal

Sok híres ember megfordult azóta már benne
De lett sok janicsár áltudósnak is meleg fészke
Ma már tudjuk, hivatalos magyarellenes intézet
Mi sokat ártott 150 év óta a magyar nemzetnek

Idegenek fészkelték be oda sajnos maguk
Kiknek lelke nem magyar, csak az ajkuk
Ők képviselik ma is még a M. T. Akadémiát
És megszabják hatalmi jelenét, jövőnk útját

Idegen érdekeket szolgálnak többnyire még ma is 
Egy nemzetellenes ideológiát, mi áltudományos
Félreállítják ellenségként azt, aki nem azt teszi
Becsmérlik, amatőrnek, dilettánsnak is nevezik

És az alapja a történelem, a kitalált finnugrizmus
A liberális nemzetsorvasztó, cion- bolsevizmus
A gyarmatosító hatalmak belső és külső képviselője
Melynek a magyarellenes gyűlöletkeltés az érdeke

Mikor áll talpára, hatalomba, a tisztességes magyar
Saját hazájában sem élhet csak megalázva, bókkal?
Véget vessen végre az idegenérdekű komédiának
Akad még, ki lelkét el nem adta az ördögi világnak!

Kiszorítani onnan is a nép és nemzetellenes erőket
Hogy végezhessék nemes céljukat tudós nemzedékek
Vezessék, felvilágosítsák, ne butítsák a magyar népet
Egy nemzeti kormány kötelessége megtenni a lépéseket

Értetlen még mindig ez a mai rendellenes állapot
Mely kiszolgálja a globalizált, nemzetellenes világot
Nem engedik, vagy igazán nem is nem akarja?
Hogy a magyar embereké legyen a Magyar haza?

Csíkszereda 2015 I. 3 

 Vers forrása: facebook.com

Friedrich von Amerling: Gróf Széchenyi István

Az MTA főépületének homlokzata

fotó forrás: mta.hu