Askatan Lezu A szkíta nyelv

Perkupai Petõ Imre munkája:
Eddig ismeretlen õsmagyar nyelvi
dokumentumok áttekintése

Munkám: köszönet Vahan Anhaghth Asztvacaturján örmény
szerzetes-professzornak, az ókori mediterrán nyelvek kiemelkedõ
kutatójának, valamint Detre Csabának, aki az alábbiakban
bemutatott askata nyelvi emlékeket tanulmányozási célból
rendelkezésemre bocsájtotta.

kép forrása: gem-a.com

***
I. DOKUMENTUM
ASKATAN LEZUKUNA.
ASKATA NYELVKÖNYV

"Elõzetes megjegyzések
A kezemhez került askata („szkíta”) nyelvi anyag eredetileg három leckét tartalmazott, külön-külön szószedettel. Akkor egyebet még nem tudtunk róla, amikor a világhálóra föltettem a http://hun- nyelv.uw.hu címen, ennek elágazásaként. Azóta kiderült, az anyag forrása más, mint a chun (hun) nyelvi anyagé, de megegyeznek abban, hogy ez is az örmény tudósoknak köszönhetõ. Azóta Dr. Detre Csaba rendelkezésemre bocsátott még egy „leckét”, amelyet feltételesen sorolt be az ASKATAN LEZUKUNA leckéi közé.

Az elsõdleges anyaghoz fûzött saját megjegyzések a gondolkodók, tûnõdõk élményeit közvetítik, és értelmezik a szövegeket. Nem végzik el a nyelvtudósok munkáját, mely – a hiteles másolatok birtokában – rájuk marad. E munka szerzõje meggyõzõdött arról, hogy a szkíta nyelvi anyagnak, mint a hunnak is, van hiteles forrása, azaz maga az anyag-hiteles. A feldolgozása ezen a szinten is szükséges, mert hiányt pótol, és eloszlat néhány ködös gondolatot. Jelképi értékû, hogy a tartalomban jelzett szövegek közlését a nyelvleckék vezetik be: kapunk néhány nyelvi órát az irodalmi és történelmi „szövegtanulmányok” elõtt. Eljátszható nyelvi órák az ókorból! Jöjjön, Kedves Olvasó, hospitálni! Igazi meglepetés átélni az eddig soha fel nem mutatott ókori nyelvi órák tanári kérdéseit, és a tanulók válaszait: életükrõl!

//Sokszor hallottam már, hogy minden fel van találva, a nyelvtörténetet megírták, a modern nyelvtudomány eredményeihez nem férhet semmi kétség. Ezt a „megnyugtató igazságot” sokan magukénak is vallják. Addig van nekik igazuk, amíg ki nem derülnek a rejtegetett, valódi igazságok. Ekkor sokak számára eljön az önvizsgálat
és átértékelés ideje. A tudományos igazságok elõbb utóbb kiderülnek, és a szégyen azoké, akik mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a napfényre jutásukat.

Egyes tudósok tudnak a hun és a szkíta nyelvi anyagokról, és hallgatnak, sõt rendre utasítanak a tárgyban minden szelíd jóakaratot, segítõkész szorgalmat. „A szakirodalom ismeretének teljes hiányát” vetik a szemére annak a jóhiszemû érdeklõdõnek, aki már mást is tud, mint amit leírtak a „szakirodalomban.” A „szkíta” és a hun nyelvet nem lehet elhallgatni, kirekeszteni, szidalmazni, mert utódja és örököse, egyenes ági leszármazottja a magyar nyelv.// Mint a Hun nyelvi tanulmányok, ez a feldolgozás sem mond sok újat az eredeti közléshez képest, csak egy kicsit körüljárja a nyelvi jelenségeket. Az öröm és hiány íratta meg velem. A csodát látni és átélni kell, nem magyarázni –a költõ szerint. Mégis, meg kell osztani a látás örömét másokkal. Örömöm, hiányérzetem sok emberével találkozott, és meglepett munkám olvasottsági, látogatottsági szintje. Köszönöm, KEDVES OLVASÓ.

Fájdalmas felismerés, hogy nyelvtudományi intézményeink vezetése politikai és hatalmi érdekek kiszolgálója. A Habsburg-idõk szellemét idézõ vezetõi magatartás halott dogmák szolgai követésére kárhoztatja a hatáskörükbe tartozó intézményeket, tudósokat és tanítványokat, pedig ennek az egész nemzet látja kárát. A hun és szkíta nyelv – magyar örökség. Arra jogosít és kötelez mindenkit, hogy vállalja büszkén magyarságát, õsi nyelvét, kulturális értékeit, és védje meg a nemes hagyatékot. És soha ne feledkezzünk meg az ÖRMÉNYEKRõL! TESTVÉREINK õK, EGY A SORSUNK IS AZ ÖVÉKKEL. Lássuk hát közös csodáinkat!

 
kép forrása: blog.bapla.org.uk

1. Elenisi tuedum. Első lecke v. Elenisi tuedatum. Első tanítás

Minkh askatan önta vojgimunkh (enkh). Mibinkh öntaphe (i) Kümenlu, ojkhi rüte chun. Nükin idzsi meme aj jeti volgumild (öntumild). Nidzsi vi aj chormu ani. Mibinkh önta idzsi ojsz nidzsi jüncsöntajic, nejikh wourdikh rüte öntad. Mibinkh öntatha (öntaphei) Tenilu, dijevisi gerü chun. Khani volgumild mibinkh önta (j) -ben? Mibinkh önta (j) -ben jeti volgumild. Mibinkh önta madü khalu ben elvi. Chunkh mibinkh khalut pegüverikh whet wendikh. Mibinkh khalu madü thal ben hwouzi. Thalnekh batum hen baste ad mail volgjagh hombürü.

A szöveg értelmezése mai szkíta azaz magyar nyelven

Mi szkíta család vagyunk. (A mi-) Nemzetségfőnk Keményló, aki szívós harcos. (Neki) Egy felesége és hét utódja van. Négy fiú és három lány. (A mi családunk a nemzetséget alkotó négy család egyike, amelyek kitartó nemzetséget alkotnak. ~) Családunk a nemzetség négy családjának egyike, kitartó nemzetség vagyunk. A (mi) nemzetségfőnk (~nemzetség-atyánk) Tenilu, a dicső (~diadalmas) öreg harcos. Hány utód van a (mi) családunkban? A (mi) családunkban hét utód van. (A mi-) Családunk (egy) nagyvárosban él. A harcosok (a mi) településünket fegyverekkel védik. A (mi) településünk (egy) nagy völgyben húzódik. A völgy alján nagy és mély folyó hömpölyög.

Megjegyzés: Egyszerű és élet közeli mondatokban tükröződik az askata világ. Alkalmas a nyelvtanulásra, a nyelvi alapok megismerésére. Egyszerű de szemléletes közelképet is kapun egyúttal az askata világ mindennapjairól, az élet társadalmi hátteréről és minőségeiről. Egyszerűségében is teljes kép a kisebb és nagyobb közösségekről: család, nemzetség, hadsereg viszonyáról, összefüggéseiről."

Barrekh ~ Szavak. – I. DOKUMENTUM, 1. lecke

A fordító megjegyzései után a feldolgozók megjegyzései, ma- gyar és más nyelvi párhuzamokkal. (Az eredeti anyagközlést a // kettõs vonal zárja le.)

ad: és (felsorolásnál) // L A latin- és latin nyelvek ’et’ kötõszavának
felel meg.
ai: és, aztán // CH A chun ajsi (m. és) összetett szóalak.
ani: lánya vkinek // Ch. V. ö. az örmény folyónévvel. Lehet
közük egymáshoz. (Az Ani mellékfolyó, amely Ani történelmi
örmény fõváros mellett halad el,
jelenleg Törökország területén.).
askatan (mn.), askata (fn.): szkíta // M A magyarban hiányzik
a szóeleji mgh., a ’szkíta’ szó mássalhangzói viszont azonosak az ’askata’ szó mássalhangzóival. 
(Az Askata, Askudo, Askuza elnevezéseket a kutatók visszavezetik a vérszerződés szavára az esküre. Azaz Eskető, Esküdő, Esküző szavakra. A görög skytha elnevezésből kiesett a sző eleji magánhangzó, eredetileg ott is megvolt. szerk.)

askatan lezukuna: szkíta nyelvkönyv (a Kirkukban
talált iratok utólagos,munkahipotézis-szerû megnevezése) // CH,
M A lezukuna szabályos
szóösszetétel: mint a chun nyelvben, a lezu
’nyelv’ + kuna ’könyv’ összetétele. Feltételezem,
hogy a hun azonos szóhoz hasonlóan, a
kuna a ’könyök’ jelentésû magyar szónak felel
meg elsõdlegesen, a névátvitel az alaki-mûködésbeli
hasonlóság következménye. Összevethetõ
az Asarkuna szóval, ez Esztergom hun neve:
’Világkönyv’ v. ’Világkönyök’. A számûzött
arab herceg térképén megtekinthetõ (PappVáry
Árpád: Magyarország történelme térképekben.
Kossuth Kiadó / Cartographia, 2002.)
Az elsõ szó végén az –n módhatározó rag, mint a ’magyarán’ szóban.
( A chun nyelvben ugyanígy.)
baste: széles // CH, M A hunban is ugyanez, a magyarban a ’beste’ szónak felel meg, A ’beste állat’ terjedelmes és félelmetes
vadállat.
batum: a völgy alja, völgytalp. Batum hen: a völgy alján, a
völgytalpban.
// ?, M? Megfontolandó a batum szó összefüggése bizonyos
magyar szavakkal. Az állat (ló) talpa a ’pata’, mély nyomot hagy.
A ’batten’ hun szó jelentése: ’nyomni’. A völgy, különösen a „talpa”,
mélyen „benyomott hely”.
chormu: három // CH, M Mint a hunban. A magyar h gégehang
a k-tól kh, ch hangokon keresztül jött létre.
chun: harcos, férfi // CH, M A hun nyelvben ugyanezen szó
még a „hun néphez tartozó egyént” , általában az ’embert’ és egy
csillagnevet is jelent.
dijevisi: diadalmas (v. ö.: di(gy)evisi: „iszfaháni idegenvezetõ”)
// CH, M Mint a hunban. A
szó a magyar ’dió’ családjába sorolható,
ahová feltehetõen a ’díj’
is tartozik. (Át lehetne mégis
gondolni a „káliz-izmaelita”-származtatást.
A hun ’dzsijágh ~
’dió’ melléknévi igenév, a gyõztes,
diadalmas fa minõségét jól
kifejezi, azaz a fáról nevezték el a
termést, és nem fordítva.) Az -isi
kettõs képzõ, az –is- és –i melléknévképzõk:
ellátottságot +
valahová tartozást jelentenek.
elvin: élni, lakni vhol // CH,
M ’Erdõelve’, ’Havaselve’… Elve:
’élettér’ jelentésû a hunban, a
magyar földrajzi név megõrizte az
õsi szkíta szót. Törvényszerû a v
jelenléte és eltûnése a szóból.
Amikor az -in infinitív (!) –ni-re
változik, a mássalhangzó- torlódás
miatt kiesik a –v-.
gerü: öreg // ?, M Szabályos
hangátvetéssel lehetett volna
belõle az ’öreg’ szavunk, de a hun ’würegh’ közelebb áll a magyar szóhoz. A második mgh. nyíltabbá vált: ü > ö. (Összefügg-e a
Gerõ családnévvel?)
hombürü: (valószínûleg) hömpölyög (vsz. fõn. igenév: hom- bürin)
// M Megfelel a magyar szónak; a szó palóc tájnyelvi változata
még a ’hömpörög’ (porban fürdik pl.), és a ’höndörög’, ’höndörgõ’
(szántóföldi mûvelet és eszköze, a talaj egyengetésére szolgál.
Perkupán a pampuskát „meghömpörgetik” a porcukorban, A
’gömbörög’: gurul, nagy mozgással. Az ö hangok jelenléte a körben
forgó mozgást fejezi ki. Megjegyzendõ, hogy a hangszimbolika
nemcsak a „motivált szavak” sajátossága: a fogalom zeneiséggel
együtt születik. Az elõbbi szavak a palóc tájnyelvbõl valók.
Kapcsolat lehet még a szkíta szó és a ’hombár’ szláv származásúnak
minõsített szó között, e lehetõség nyomába eredni: megerõsíteni
vagy kizárni –sok egyéb párhuzam feltárásával együtt
elvégzendõ feladat.
hwouzi: nem egészen egyértelmû szó, feltehetõleg: fekszik,
húzódik, elhelyezkedik (vszínû fõn. igenév: hwouzin) // M Valószínû,
megvan a hunban
is, csak még „nem került elõ”. A ’húz’ magyar szónak felel
meg, a hangtani és jelentésbeli
azonosság nyilvánvaló. A ’húz’ szavunk több jelentése közül
az egyik megfelel a hwouzin
jelentésének, vagy közel azonos vele: húznak a vadlibák, ui.
távolságot tesznek meg. A mai
alakok már „többletképzõvel” toldottak, az õsi kifejezésmód
itt is egyszerûbb. Nem kell
még –ód-ik: húzódik, visszaható képzõ.
idzsi: egy // CH, M Egybeesik a hun szóval. Hangtani törvényszerüség:
a chun és askata, azaz a szkíta és hun nyelv dzs-je
a magyarban gy-nek felel meg. (Vizsgálandó az eltérés.)
idzsi ojsz nidzsi jüncsöntajic; Megközelítõ magyar jelentése: a
négy résztvevõ család egyike, mármint a nemzetséget alkotó
négy család egyike. // CH, M A jüncs- hiányzik a magyarból, a
hunban megvan; a junxta a latinban ’vele együtt, szorosan a közelében’
–jelentésû. A kifejezés többi tagja a hunban, magyarban
egyaránt megtalálható, ugyanezt jelenti. Meglepõ az ojsz jelenléte
a kifejezésben, hisz nem határozói rámutatást, hanem határozott
névelõt jelent. Meglep a c is, az öntajic szó végén, hisz a c hang
a magyar nyelvben késõi fejleménynek minõsített képzõ. De ld.
mégis: különc, kolonc, fegyenc, bérenc, stb.
jeti: hét // CH, M Hangtani törvényszerûség: a szkíta és hun
szóeleji j- a magyarban h-nak felel meg. Másik példa: hun hovekh
~ m. ’juhok’.
khani (kérdõszó: hány? // CH,
M Szabályos hangmegfelelések:
a kh és ch (chormu) egyaránt hnak
felel meg a magyarban. A ni
rendszerint a magyar ny hanggá
fejlõdik, tehát lágyulással jön létre,
az n-bõl (palatalizáció).
khalu: település, város //
CH, M A khalia ’malmot’ jelent a
hunban. Vajon mi az összefüggés
a ’malom’ és a ’település’ fogalmak
között? A magyar megfelelõje
valószínûleg a hely szó, a tõvéghangzó
elveszítése után. A
’hel’ már ómagyar változat, a k >
h szabályszerû változással, és az
elsõ magánhangzó nyíltabbá válásával
keletkezett. Az alapszónak
’hely, helység, helyiség’ jelentései
fejlõdtek ki. Az etruszkban ugyanez:
’khala’. (Alinei).
Kümenlu: személynév. Megközelítõ
jelentése: legyõzhetetlen,
sérthetetlen,
Kemény, ellenálló ló. // M
Az elõtag a ’kömény’ és ’kemény’
szavaink megfelelõje.
lezu, lezukuna: nyelv, nyelvkönyv // CH, M A kuna szó magyar
megfelelõi: ’könyök’, ’könyv’. A ’könyök’ az elsõdleges jelentés,
a ’könyv’ a ’könyökszerû mûködés’ eredménye. A lezu szó
kapcsolata a német lesen (~’olvasni’) szóval nyilvánvaló alaki és
jelentésbeli megfelelés. Esztergom hun neve Asarkuna, azaz ’Világkönyök’,
és ’Világkönyv’ is, a számûzött arab herceg térképén.
mail: mély // ?, M Korrekt hangtani megfelelése a magyar
szóval nyilvánvaló.
meme, eme: feleség // CH A magyarban a mély hangrendû
változata maradt meg: mama, de az ómagyar korban még megvoltak
eme õsi alakok.
mibinkh: a mi …-nk, a miénk // CH, M A minkh szóba beékelõdött
–bi- , a bi(!)rtoklást kifejezõ jel megfelelõje, a sumir nyelvben
is megtalálható.
minkh: mi // CH, M A szkíta szó a hunnal és a magyar palóc
tájnyelvi alakkal azonos: ’mink’.
nejikh wourdikh: amelyek képeznek, alkotnak // ?, M Az elsõ
tag megfelel a mai ’melyek’ szónak, a szóeleji n ~ m megfelelés
szabályszerûség. A kifejezés második tagja nincs meg a magyarban.
A palócban: ’mejk’, e. sz. A nyelvészet nem valószínûsíti a
mnévi kérdõnévmás ily korai meglétét, mint erre M. J. volt szíves
felhívni figyelmemet. Mégis – esetleg megvolt már a kijelölõ jelzõi
változat.
nidzsi: négy // CH, M A hun szó (nijdzsi) lágyabb a magyar szó
hangalakjához közelít.
nükin: neki // CH, M Hangalak és jelentés mint a hun és magyar
szóé. Az –n módféle határozórag.
ojkhi: aki // CH, M Hun és magyar szó is.
önta(j): család // CH A hangalak és jelentés a hun szóéval
megegyezõ, még a j bizonytalan státusza, „gyönge helyzete” is
elõfordul a hunban. Már a szkíta-hun korban megvan az o~ö váltakozás:
ld. Hun ontin. Ma: ont-önt.
öntumild: nemzett utód // CH, M V. ö. az elõbbivel. Az önt
szavunk õsi értelmi kapcsolata a hun és szkíta szóval nyilvánvaló,
de a nemzés fogalom az öntés helyébe lépett. A mai magyar
’nem, nemzés’ fogalom a ’nemezis’ - család tagja.
öntad: nemzetség // CH, M Az önt szó magyarrá teszi az
egész szócsaládot. A –d elem gyûjtõnév-képzõ, mint a Nyárád
(’nyáros’), Sárbogárd (’sárrögös terület’) hun eredetû földrajzi nevekben.
öntatha: nemzetség-atya // CH, M Az önt és atha szavak
összetétele.
öntaphei: nemzetségfõ // Ch, M Az önt és a phej (’fõ, fej’) szavak
összetétele. Nem zárható ki, hogy az apa szavunk ilyen összetételekben
alakult ki, majd „önállósodott”.
rüte, rüti: kemény, kitartó, szívós // ? Mi az összefüggés a ruta(fa)
szóval? az ’ember’ és ’hun’ mint etnikai fogalom (tehát pl.
hun, és nem örmény) jelentéssel szerepel.
pegüverikh: fegyverek (e. sz.: pegüveri // CH, M Csak a kh
többesjel elõhangzójában van különbség: a hunban: ’pegüverekh’.
A szóeleji f hangnak a hun és szkíta nyelvekben p vagy f felel meg.
Tenilu: személynév. Az örmény nem fordítja le. (Talán: mennyei
ló.)
// CH, M A ten õsi mezopotámiai, egyiptomi szóelem, ’isten’
jelentéssel is. V. ö.: ’tenger’, ’Tengri’. A ’lú’ mai tájnyelvi alak a magyarban.
thal: nagy völgy // G, M A ’tál’ szavunk ez. Az európai népek
nyelvében még eredeti jelentéssel: ’völgy’: ném. s Tal.
vi: fia vkinek // CH, M Hangtani összefüggés: a
magyar
vojgimunkh, enkh (mint az örményben): vagyunk // CH Az enkh
szó a hunban még nem került
elõ. Inkább a t. szám 1. személy névmásának felel meg, mint
létigének.
volgjagh: folyó // CH, M A Volga oroszországi folyónév tehát
ezt jelenti. Az orosz nyelvészeti etimológia még nem ismeri a Volga
szó eredetét. Mondjuk ki bátran: A Volga szkíta: õsmagyar szó.
volgumild: utód // CH, M Ez a ’folyamolt’ szó lenne a szóelemek
alapján. Az –ld kettõs képzõ, az –l cselekvõ igét képez, a –d a
mai –t, -tt-nek megfelelõ melléknévi igenév-képzõ. Nyelvészeti
merényletnek minõsíthetnék a tudósok, ha kapcsolatot keresnénk
a hun és angol –ld között. Pedig a ’world’ szó elemeit összevetve a
’virult’ magyar szó vir- és (u)lt elemével, nem tagadhatjuk a megfelelést.
Ha vizsgálatunkat kiterjesztjük (could, old, alt, stb.) minden
újabb példa nyelvünk õsi jellegét bizonyítja. Az angol nyelv –ldés
a német nyelv –lt végzõdése rokona a hun-szkíta –ld-nek. A
heghild szkíta szó magyar ’hegyelt’ megfelelõje ugyanerre példa.
wendikh: védik, védelmezik (fõn. igenév: wendin)
// CH, M A ’vend-’ gyökben nincs
nazális a magyarban, helyén hosszú mgh. áll.
whet: -val, -vel // CH A whet még névutó, a névtõl külön írta
a fordító is. A magyar –val / -vel más, a v-s alak ráadásul késõbbi
fejlemény, a v hiátustöltõ volt.
*wourdikh: alkotnak, képeznek // M, O Ma is mondanánk: tesznek
ki, hoznak, hordanak, rendeznek össze. (Mármint szívós nemzetséget.)
Ez pedig a hord szavunk! A németben is megvan az
utódja: ordnen, organisieren. Olasz: ordinare.

Forrás: maghon

            Perkupai Petõ Imre kutatásai alapján