Maximiliano Hell csillagász 1772-ben (1802) ? rajzolta meg Magyarország, másik nevén Hungária térképét. Ennek részlete Árpád pajzsraemelése. A kép hivatalos címe és keltezése, helye: Hell Miksa: Tabula geographica Ungariae veteris ex historia anonymi belae regis notarii. Buda, 1802., réznyomat. Térképrészlet.

Albrecht Dürer magyar íjász, 1517, kiadatlan

A 15 éves háborúban (1591/93-1606) is részt vettek a magyar lovasíjász egységek. Szakál’ Dobó József találkozoni a Hadtörténelmi Közleményekben (Budapest, 1894, 7. szám) ezekről az egységekről szóló feljegyzésekkel.

 Hagyományos magyar összetett íj (IX-XI. század)

A Habsburgok Császári Katonai Levéltárának feljegyzése szerint 1592. szeptember 12-én több ilyen lovasíjász alakulat létesült. Pontosabban Tetauer Károly csapatai között 100 lovasíjász volt. Később 200-an voltak Montecuccoli, 200 pedig Jörger és Stahremberg hadseregében. Szó esik még 250 lovasíjászról, akiket az osztrákok 4 hónapon keresztül fizettek, valamint 750 „német lovast és íjászt”, akiket a király fizetett.

 Magyar nemes, 16. század közepe,
Jobst Amman rézkarca

Úgy gondolják, hogy a hagyományos magyar lovasíjászat soha nem tűnt el teljesen, képességeik beépültek a magyarság kiváló modern kori huszár harcművészeteibe. Ennek a fajta könnyűlovasságnak kifejezetten fontos szerepe volt a 17. században, mert kiválóan tudtak felelni az oszmán hadsereget kísérő betolakodó krími tatárok kihívásának.
magyar könnyűlovas

Tudjuk, hogy a magyar huszárok már 1572-ben többféle fegyverrel voltak felszerelve, de sokan hordtak íjat és nyilat, különösen a székely lovasok. Emellett az összetett íjjak mellett léteztek pisztolyok, amelyet gyakran ugyanaz a lovas használt, egészen a 17. századig Közép- és Kelet-Európában. Azt azonban tudjuk, hogy 1814-ben Párizsban láttak baskír lovasíjászokat…

A magyar eredetű huszárság más népeknél is elterjedt,
lengyel szárnyas huszár íjjal és nyíllal

A huszadik századra letűnő lovasíjászatot Kassai Lajos támasztotta fel Magyarországon, aki az 1980-as évek végén megalkotta a lovasíjászat versenyszabály rendszerét és elkezdte ennek az új sportágnak a népszerűsítését. Módszere az 1990-es évektől terjedt el Európa többi részén, az Egyesült Államokban és Kanadában.

forrás és képek: Hungarian Horse archers in the 17th century (hungarianottomanwars.com)

kép: nimrodnepe.blog.hu

Tudni illik, hogy a szkíta-hun-magyar történelemnek volt egy, ma jól ismert nevén de rosszul "népvándorlásnak" nevezett korszaka, melyet mi magyarok "szkíta exodusnak", "szkíta menekülésnek" nevezünk.

Ez az a nehéz időszak, melyet a magyarellenesek origó pontnak tekintenek, és nem hajlandók a magyar történelemmel ennél régebbi időben foglalkozni.

Ez az az időszak, melyet megelőzött a több mint kétezer évig tartó (i.e. 2200-i.u. 350), letelepedett magas kultúrával rendelkező, kereskedelemmel és legelő váltással foglalkozó őseink időszaka, ahol sikerült konszolidálni, és megerősíteni államainkat, így magasabb erkölcsi szinten lévő kultúrát létrehozni, mely a nagynak tartott római és perzsa civilizációkat sikeresen ellensúlyozta.

Szkíta nemzetek, melyek a testvér hunokkal együtt jöttek vissza az európai szkíta területekre:

- Isszédok

- Ászok, Jászok, íjászok, jazig

- Rósalan, roxalan, alánok, alanyok

- Örsök, Aors

- Hungárok (magyar nemzetség, szabír nemzetség), Kangarok, Hangaraye, WNGR, Kang kü

- Szakaurak

- Fergana-medencei szkíták, amürgi szakák, haumát fogyasztó szakák

- Szugudaiak, szogdok

- Párnik, pártusok, Dahák, Tahók

- Becsenek, Besenyők

* a felsorolás nem teljes körű. Ide tartoznak még a Balkharok, későbbi bulgárok, és egyéb más rokon népek.

 kép: nimrodnepe.blog.hu

A szkíták és a hunok rokonságáról a kínai források is nyilatkoznak

A kínaiak jelzik és megerősítik a kangarok (hangarok), a jüecsik (kusánok) és a hungnuk (hunok) közti rokonságot. Leírják, hogy Kang kü (hangar), szkíta nemzet, a lakóik öltözete, szokásai, életmódja, kinézete olyan, mint a hunoké, de nyelvük is igen közel áll egymáshoz. Kölcsönösen megértik egymást.

Érdemes kiemelni, hogy a mai modern kutatók azért tartják a szkíta civilizációt kihaltnak, mert az európai szkíta hegemóniát az i.u 250-300-as időszakra a szarmaták, majd a gótok megtörték és kegyetlenül elpusztították.

De ezek a kutatók elhallgatják, hogy a keleten élő szkíták, akiket szakák néven is ismerünk, nem hogy nem haltak ki, hanem ők voltak azok akik a rokon hunokkal együtt visszatértek európába és visszaállították az európai szkíta hegemóniát. Az egyesült szkíta nemzetek az egyesülés után a legősibb közös ősükről magyarnak nevezték el magukat, mely nevet mind a mai napig használnak, használunk.

Tehát nem hogy nem halt ki a szkítaság, hanem mind a mai napig élünk és itt vagyunk. A visszatéréskor a szkíta helyett már elsősorban a hun nevet használtuk, majd a vérszerződés után a teljes szkíta egyesüléstől a magyar nevet használja mint szövetségi elnevezés minden szkíta, mely a kárpát-medencei őshazába tért vissza. Emellett minden népcsoportnak megmaradt a maga neve a magyar elnevezésen belül is.

Időszakok a szétválástól kezdve:

i.e. 2200, az európai szkítaság kettéválása, létrejön az ázsiai szkíta világ

i.e. 130-i.u. 350 "Hangaraye" szkíta állam hegemóniája a közép-ázsiai szkíta testvérnépek felett.

i.u. 350-400 szkíta-hun szövetségkötés

i.u-400-550 altaji "türk" népek felemelkedése, a szkíta-hun exodus ( "népvándorlás") megkezdődése

A szkíta népek európába való visszatérése, kaukázus, kelet-európa, és közép-európa területén a szkíta civilizáció helyreállítása. Ekkor már hun és honagur nevek alatt, a szkíta szövetségi név kevésbé használt formulává válik.

Folyamatos visszaáramlás, a Magyar királyság kialakításáig.

nimrodnepe.blog.hu