Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |

2024. március 07. 08:07 - Kapronczay Gyécső

Miért tartják homályban a magyar történelmet?!

Gondolatok, a kutatásról

img_20240306_165152_1.jpgkép: nimrodnepe.blog.hu

Tudni illik, hogy a szkíta-hun-magyar történelemnek volt egy, ma jól ismert nevén de rosszul "népvándorlásnak" nevezett korszaka, melyet mi magyarok "szkíta exodusnak", "szkíta menekülésnek" nevezünk.

Ez az a nehéz időszak, melyet a magyarellenesek origó pontnak tekintenek, és nem hajlandók a magyar történelemmel ennél régebbi időben foglalkozni.

Ez az az időszak, melyet megelőzött a több mint kétezer évig tartó (i.e. 2200-i.u. 350), letelepedett magas kultúrával rendelkező, kereskedelemmel és legelő váltással foglalkozó őseink időszaka, ahol sikerült konszolidálni, és megerősíteni államainkat, így magasabb erkölcsi szinten lévő kultúrát létrehozni, mely a nagynak tartott római és perzsa civilizációkat sikeresen ellensúlyozta.

Szkíta nemzetek, melyek a testvér hunokkal együtt jöttek vissza az európai szkíta területekre:

- Isszédok

- Ászok, Jászok, íjászok, jazig

- Rósalan, roxalan, alánok, alanyok

- Örsök, Aors

- Hungárok (magyar nemzetség, szabír nemzetség), Kangarok, Hangaraye, WNGR, Kang kü

- Szakaurak

- Fergana-medencei szkíták, amürgi szakák, haumát fogyasztó szakák

- Szugudaiak, szogdok

- Párnik, pártusok, Dahák, Tahók

- Becsenek, Besenyők

* a felsorolás nem teljes körű. Ide tartoznak még a Balkharok, későbbi bulgárok, és egyéb más rokon népek.

 teljes4_3_1.pngkép: nimrodnepe.blog.hu

A szkíták és a hunok rokonságáról a kínai források is nyilatkoznak

A kínaiak jelzik és megerősítik a kangarok (hangarok), a jüecsik (kusánok) és a hungnuk (hunok) közti rokonságot. Leírják, hogy Kang kü (hangar)szkíta nemzet, a lakóik öltözete, szokásai, életmódja, kinézete olyan, mint a hunoké, de nyelvük is igen közel áll egymáshoz. Kölcsönösen megértik egymást.

Érdemes kiemelni, hogy a mai modern kutatók azért tartják a szkíta civilizációt kihaltnak, mert az európai szkíta hegemóniát az i.u 250-300-as időszakra a szarmaták, majd a gótok megtörték és kegyetlenül elpusztították.

De ezek a kutatók elhallgatják, hogy a keleten élő szkíták, akiket szakák néven is ismerünk, nem hogy nem haltak ki, hanem ők voltak azok akik a rokon hunokkal együtt visszatértek európába és visszaállították az európai szkíta hegemóniát. Az egyesült szkíta nemzetek az egyesülés után a legősibb közös ősükről magyarnak nevezték el magukat, mely nevet mind a mai napig használnak, használunk.

Tehát nem hogy nem halt ki a szkítaság, hanem mind a mai napig élünk és itt vagyunk. A visszatéréskor a szkíta helyett már elsősorban a hun nevet használtuk, majd a vérszerződés után a teljes szkíta egyesüléstől a magyar nevet használja mint szövetségi elnevezés minden szkíta, mely a kárpát-medencei őshazába tért vissza. Emellett minden népcsoportnak megmaradt a maga neve a magyar elnevezésen belül is.

Időszakok a szétválástól kezdve:

i.e. 2200, az európai szkítaság kettéválása, létrejön az ázsiai szkíta világ

i.e. 130-i.u. 350 "Hangaraye" szkíta állam hegemóniája a közép-ázsiai szkíta testvérnépek felett.

i.u. 350-400 szkíta-hun szövetségkötés

i.u-400-550 altaji "türk" népek felemelkedése, a szkíta-hun exodus ( "népvándorlás") megkezdődése

A szkíta népek európába való visszatérése, kaukázus, kelet-európa, és közép-európa területén a szkíta civilizáció helyreállítása. Ekkor már hun és honagur nevek alatt, a szkíta szövetségi név kevésbé használt formulává válik.

Folyamatos visszaáramlás, a Magyar királyság kialakításáig.

 

nimrodnepe.blog.hu

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nimrodnepe.blog.hu/api/trackback/id/tr4118347603

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |
süti beállítások módosítása