Álmos szobra a halászbástyán
Minden jel szerint ez az évszázadok alatt eltorzul szó mindösszesen őseink egyik katonai, a türk nyelvben BESGUR-nak nevezett szövetség elnevezése lehetett, mely bár nálunk kevéssé használt, de az idegenek nyelvén megmaradhatott.
Ha magát a szót kicsit kielemezzük, észrevehetjük, hogy kettő szóból áll össze.
A besgur jelentése a türk nyelvű népek nyelvén öt részből álló népet takar.
bes=öt
gur(gir, gar, ger)=kör, nép, népek köre
Érdemes hozzátenni, hogy az összetett szónak csak az első "bes" tagja türk nyelvi forma, a "gur" az megmaradt az eredeti önelnevezésből. Vagyis amíg a "bes" az türk szó (az "öt" tükörfordítása) addig a "gur" az adott népek nyelvén nevezett szó átvétele a török nyelvekben is. Legalábbis ezen népek eredeti szövetségi önelnevezése erre utal.
A besgur olyan szövetség elnevezése , ahol öt hadsereg alkot egy katonai szövetséget, (manapság a hibás törzs elnevezést használják), viszont alapvetően itt az ötös tagozódás a katonai egységet jelentette. Ugyanúgy, mint a hétmagyarnál is. Bármennyi nemzetség is szerveződött egy egységben a hadsereg felosztása alapján kapunk igazán képet az elnevezések esetén.
Nem is kell alapvetően messzire mennünk a hétmagyar szövetségi rendszerétől, mert a cikkünkben említett besgur szövetség a hétmagyar egyik magját képezhette, úgymond az Árpádi és Álmosi szövetség előzményének tekinthető.
A Besgur elnevezés könnyen felismerhető, ha így írjuk le Baskír, önelnevezésük Baskorttar, badzsirt néven viszont minket neveztek több krónikában is.
Jelenleg nem mélyedünk bele a történelmi vonatkozásokba. Annyit érdemes azért hozzáfűzni a név létrejöttéhez, hogy összekapcsolható az i.sz 600-630 környéki erős türk katonai expanzióval. (Jelentős türk népesség ekkor még nem költözött nyugatra.)
A türk megszállás időszakában türk vagy más néven török népesség nagy számban nem települt be a Fekete-tenger északi részére egészen az Urál vonaláig és a Volgáig. Ebből is adódik, hogy például a mai Baskír nép a mongol-tatár hódítások után, a XIII. században cseréli le csak az eredeti nyelvét a mai türk nyelvére. Eredeti nyelvükről információ jelenleg nincs, viszont kutatók több Baskír és több magyar „törzs” nevet azonosnak ítéltek. (Más kutatók elutasítják a nevek egyezőségeit, ez legyen a kutatók feladata eldönteni.)
Egy Baskír legenda elmeséli, hogy ők a Baskírok jártak már bent a Kárpát-medencében egy nagy birodalom keretében, viszont mikor a birodalom összeomlott ők visszahúzódtak keletre és az óta is ott élnek, nem úgy, mint a magyarok, akik később visszatértek a Kárpát-medencébe és ma is ott élnek.
Visszatérve a Besgur megnevezésre itt a jelenlévő népek elnevezéseinek türk nyelvű fordításaival találkozhatunk.
A Besgur néven nevezett szövetség népei már legalább száz évvel korábban is ugyanebben a szövetségi kötelékben éltek, viszont a szövetség önelnevezése akkoriban az Uturgur, Utrigur elnevezésben maradt fenn. Ezt több kutató is egyértelműen Ötugornak mutatta ki. Azaz öt „törzs” népe.
Frissítés: Az ugor torzult elnevezést, nem csak a korábbi úr, urak szavunkra vezetik vissza, hanem nyelvészeti szóelemzések alapján lehetett egy bizonyos águr is, azaz az ötugor, öturgur akár visszavezethető a hadászati felosztásra azaz öt-ág-ur hadaira, emellett az öt-úr-kör hadaira is. Ezt még a kutatóknak, ezen belül a történészeknek és nyelvészeknek kell megvizsgálniuk, hogy pontosabb képet kaphassunk.
A Besgur „ragadványnév” sokáig megmaradt a magyarság megnevezésekor is, viszont mikor Árpád népe felduzzadt a többszörösére a dicsőséges csaták által létrejött szövetségkötések alkalmával, akkor már ezt az elnevezést kevésbé használhatták. Valószínűleg el is hagyták a későbbiekben.
Összességében kimondhatjuk, hogy a Besgur elnevezés nem önelnevezés volt, mindösszesen egy szövetségi csoportosulás elnevezése, annak is egy türk nyelvi változata maradt meg. Az ötugor és annak változata a Besgur 2-3 száz éves létezése nem tűnt el nyomtalanul. A Baskíroknál ez végül is tényleges népnévvé formálódott, míg nálunk jelentőségét vesztetten kikopott nyelvünkből és tudatunkból.
Cikkünk nem tanulmány jelleggel lett megírva és a kora középkor időszakának történéseit nem taglalva részletesen nem is tértünk ki a korszak történéseire.
"Grover S. Krantz (1931-2002), világhírű amerikai antropológus, Washington Állami Egyetem professzora, az európai nyelvek földrajzi kialakulása című művében, az eddig Európa mostohagyermekeként kezelt magyarságban Európa műveltségalapító ősnépét ismeri fel. Szerinte az u.n. „indoeurópai nyelvek” igen későn alakultak ki Európában. Éppen ezért szókészletük 30 %-a nem „indoeurópai” eredetet mutat, s Európa korai térképein „indoeurópai” folyónevek nincsenek.