A kép egyben link az indavideó oldalra.

"Doletskó Teréz, ismertebb nevén Rézi néni 1821 körül született Szegeden. 1850—1879 között Szegeden élt,^[2] a piaristák szakácsnője volt.^[3] Férje, Zsalosovits József algyői származású volt, városi adóvégrehajtóként dolgozott. 1856. május 26-án kötöttek házasságot a szeged-belvárosi plébánián, a vőlegény és a menyasszony is 34 éves volt ekkor.^[4]

Életében egyetlen kötete jelent meg: Szegedi szakácskönyv címen Szegeden, 1876-ban. A könyv 2. kiadása 1878-ban, 4. bővített kiadása, Szegeden, 1886-ban; összesen 10 000 példány kelt el belőle. A 484 számozott oldalt tartalmazó, ezernél több ételkészítési utasítással ellátott szakácskönyv huszonegy fejezetet tartalmaz. Nagy sikerét valószínűleg annak köszönheti, hogy tartalmazza a millenniumi magyar gasztronómia „minden gyöngyszemét”, kezdve a levestől a süteményig, fagylalttól az "ecetbe csinált gyümölcs és zöldség”-ig, ezeken túl pedig még gyakorlati tanácsokat is nyújt a húsok szeleteléséről, az ünnepi asztal megterítéséről, valamint komplett étlapokat is ajánl minden alkalomra. Az 1876-ban megjelent szakácskönyv első kiadása Szegeden jelent meg. A szakácskönyv óriási sikerére jellemző, hogy 1890-ben már az ötödik kiadásnál tartott, 1926-re pedig már összesen tizenhat kiadást ért meg. A királyné is kapott egy díszpéldányt és szerzőjének 50 forintot küldött a főudvarmesteri hivatal által.^[5]" (wikipédia)

A könyv teljes terjedelmében olvasható/letölthető pdf formátumban a képre klikkelve:

Cserna-Szabó András íróval és a szegedi gasztronómia szakavatott ismerőjével nekiálltunk lefőzni három tipikus Csongrád megyei ételt. A végeredmény viszonylag jól sikerült, de nagy kár, hogy nem volt nálunk tőgy.

Rézi néni receptjei:

Halpaprikás szegediesen

A halpaprikáshoz többféle halat: kecsegét, potykát, harcsát kell választani, ha azt akarjuk, hogy ízletes legyen; ezeket meg kell tisztítani, megmosni és aztán fölbontani. Vérét egy tálba kell ereszteni, a halat darabokba vágni és a vérével együtt bográcsba vagy lábasba tenni és annyi vizet ráönteni, hogy a halat ellepje; ekkor tűzre tenni s ha fölforrt, karikába vágott vöröshagymát, sót és paprikát rászórni, ezzel fölrázva, egy óráig forrni hagyjuk, de kavarni nem szabad, csak fölrázni, hogy a haldarabok egészben maradjanak.

Ezen halpaprikást hosszú lével kell hagyni; ha a hal bográcsban főtt, azzal adjuk föl az asztalra, a bográcsot fából készült koszorúra állítva s belőle a háziasszony szedjen minden vendégnek néhány darabot a tányérjába.

Ha halászosan kívánjuk a halpaprikást főzni, akkor a szabadban a földre kell tüzet rakni, mire a szolgafát állítjuk, melynek tetején egy vashorgonynak kell lenni, amelyre a vasbográcsot akasztjuk és a föntebb írt mód szerint azt elkészítjük.

Gulyáshús szegediesen

A gulyáshús úgy jó, ha többféle marhahúsból készül.

Lehet hozzávenni egy darabot a vesepecsenyéből, bélszínt, kevés szívet, tögyét és veséjét; mindezt kockás darabokra kell vágni, aztán megmosni, egy bográcsba tenni és annyi vizet ráönteni, hogy ellepje.

Ha fölforrt, szeletekre vágott vöröshagymát, sót és egy kanál csörmepaprikát kell ráhinteni, aztán többszöri fölrázás közt addig hagyjuk forrni, míg levét egészen elfőtte, úgy hogy egész a zsírjára pörkölődjék; tálaláskor a gulyáshúst a tál közepére tesszük, környezetül adunk csipetet vagy tarhonyát. Azonban legeredetibb, ha a gulyáshúst bográcsban adjuk föl.

Halleves magyarosan

Többféle halból apró darabokat vágsz és azt besózod.

Készíts vékony rántást a apróra vágott vöröshagymával és csörmepaprikával. Ereszd föl vízzel, tégy bele kevés ecetet, egy darab babérlevelet; hagyd jól fölforrni, tedd belé a darabokra vágott halat s ezzel forrjon, míg a hal megfőtt.

Ha föltálalod, savanyú tejfölt, valamint pirított zsemlyét is lehet hozzá adni.

forrás: indavideo