Szkíta király szobor az iszik kurgánból

ur, urgoi, ourgoi, urog..

"Alighanem a szkíta népek ősatyjai ők: a fatörzsre, melyből az ágak kinőttek. Őshazájuk Legrégibb ismert hazájuk, vagy államuk a Volga középső szakaszánál, a mai Szaratov környékén volt, az erdős puszták övében. Birtokaikat keleten az Urál folyó, nyugaton a Don határolta. Birodalmukat csak később terjesztették ki nyugat felé. Írott források elsőként róluk számolnak be.

Az asszírok jegyezték fel cselekedeteiket az i.e. 7. században, amikor betörtek Elő-Ázsiába. Csak róluk lehet szó, bizonyítják ezt a Média, Urartu stb. vidékéről származó, illetve az ottani divat szerint készíttet tárgyak, melyeket fejedelmi sírjaikban találtak.

Ők telepítették le a Don mellékére a Médiából magukkal ragadott szarmatákat. 

Az iráni származású szarmaták,  szkítákhoz való csatlakozása miatt tartják sokan a szkítákat iráninak, mely nem felel meg a valóságnak a királyi szkíták esetében.  Természetesen a szkíta szövetség több népelemből tevődött össze, így mivel később már a szarmata népesség is a szkítaság kötelékébe tartozott és fordítva, így könnyelműen a szkítákat is iráninak bélyegezték.

Tehát származásukat tekintve a szkíta szövetség kötelékébe tartozó szarmaták irániak voltak, viszont szintén a szkíta szövetség népei közé tartozó királyi vagy úr- szkíták nem iráni és nem indoeurópai származással rendelkeztek. 

szkíta kos

Az i.e. 6. század elején az urak (urogi), avagy királyi szkíták szálláshelyeit a Don és a Dnyeper közötti pusztán találjuk. Virágkoruk aránylag rövid ideig tartott. A macedónok és a szarmaták az i.e. 4. század végén súlyos csapást mértek rájuk, minek következtében erejük megroppant, s birodalmuk végül összezsugorodott.

Az. i.e. 1. században királyi szkíta, illetve ourgoi néven – utoljára hallunk róluk: ekkor a Dnyeper jobb partjánál, a jászik és a roxolánok (Rosalan) között tanyáztak. Mindezek  után a hun birodalom összeomlásakor hallunk róluk és testvérnépeikről újra, akkor már főként Urgur, Uturgur, Kuturgur, Hunurgur elnevezések alatt.

Úgy tűnik, csupán a görögök ismerték a királyi szkíták népének nevét: urak (urogi, ourgoi), s ők is inkább szövetségük nevét, a szkíta címet használták. A kutatók – iráni nyelvekre alapozva – általában a lövő értelmet tulajdonítják a szkíta szónak. Úgy hisszük, a szkíta nyelv alapján legalább ilyen jó megoldással szolgálhatunk.

Az asszírok asguza, iskuza, a Biblia askuz, a görögök a skythes, skythoi címmel illették őket, hallás után így jegyezték le nevüket. E nevet tulajdonítja a bisotuni sziklafelirat az elfogott szaka fejedelemnek (Skukha) is. Benne foglaltatik nevük a massageta (masgut, maskut) kifejezésben is. Nem csak a magyar a szkíta népek egyetlen örököse, kincseik közül a legbecsesebbet, ősi és felülmúlhatatlan nyelvüket azonban kizárólagosan birtokolja. E nyelven, nyelvünkön, elődeink neve, összefoglaló értelemben is, esküdt.

Esküző, esküdött, esküző, eskető, esküdő szavak világosan életre keltik az idegen népek krónikáiban megmaradt elnevezéseket. A szkíta szövetségi rendszer nem is nevezte magát másképp mint amivel éltek, hogy vérszerződéssel vagyis esküvel és vérrel pecsételték meg Isten előtt az együvé tartozást.

Érdemes kiemelni, hogy a királyi szkítáknak vagyis az Uraknak két nagy csoportja volt. Volt egy európai és egy közép-ázsiai népessége, kik együtt éltek a többi szkíta néppel. Az európai szkíták mellett a közép-ázsiai szkíta és király szkíta népek is az európai hun birodalom létrejöttekor annak kötelékében,  közép- és kelet-európában leltek régi és  új hazára.

Árpád vezér és fejedelem

Kik voltak a szarmaták?

Nevüknek legalább kétféle tartalmat kell tulajdonítanunk. Általánosabb értelemben a szarmata megnevezés összefogja mindazon szkíta népeket, kik az i.e. 7–i.sz. 4. században Kelet-Európa pusztáin laktak. A királyi szkítákat, rendszerint, nem tekintik szarmatának, az alánokat azonban többnyire igen, jóllehet ők a korábban masszagéta néven ismert közép-ázsiai királyi szkíták örökösei a többi közép-ázsiai szkíta néppel együtt. A szarmata, ilyen értelemben, félig-meddig mesterségesen szerkesztett csoport, habár magában foglalja a tulajdonképpeni szarmatákat (médeket) is."[1] Így a szarmata elnevezés ugyanúgy csoportmegnevezés mint maga a szkíta. Az idő előrehaladtával, szinte egymás szinonimáivá váltak  és használták egymást felcserélve a kútfők, függetlenül attól, hogy eredendően a szkíta és a szarmata népesség két különálló népcsoport szövetségét jelentette.

További forrásadatok:

<<Szkolotoi (Σκολοτοι)
A Szkolotoi betűfüzérből, az előbbiek szerint eljárva, egy *ɜskolot, *ɜskulot, ha pedig a feltételezett d > l változást, illetve a mássalhangzókat érintő hangmegfeleléseket is figyelembe vesszük, akkor *ɜskodot, *ɜskudot stb. alakú szkíta szót is szerkeszthetünk.>>[2]

<<Ferenczi Enikő a görögös szküth szótövet a magyar eskü szóval kapcsolja össze. „A szkíták nevezhették magukat ama megszólítás szerint, mely visszaállítható a mai magyar esküsző(k) vagy esküző(k) szóból, és jelentése »a személy, aki esküszik« vagy »az eskü népe« szóösszetételhez állhat közel. Az eredeti népnév ismeretlen, csak a szomszédos nemzetek által elrontott elnevezést ismerjük. Legvalószínűbben az asszír változat, az Aškuza(i) vagy Iškuza(i) áll legközelebb a magyar nyelvből alkotott népi névhez.”>> [3]

<<Strabo „a királyiak ugroknak is neveztetnek”
Romulus római követ előadása szerint, hazájuk a Kaukázus hegységtől északra s a Maeotis mocsártól keletre fekvő országban, — Jordanes szerint az Európa keleti határánál levő hungurok országában éltek. Priscus még azt is írja róluk, hogy azok a tőrök, amelyekkel Atilla megajándékozta Anatolius és Nonus bizánci követeket, - tőlük valók.>>[4]

A narancs színnel jelzett szövegek a szerkesztők betoldásai.

Kapcsolódó cikeink: A szarmata hatalomátvétel,  Szkíták vagyis a magyarok,  Szkíta szavak és nevek

kép1: Internet
kép2: Internet
kép3: Internet
forrás1: Esküdöttek szövetsége, Ádám László Budapest 2015   8.oldal
forrás2: Internet
forrás3: Internet
forrás4: Internet, A magyarság mint faj és nemzet, Csuray Károly Budapest 1935 44.oldal Madách könyvkiadó (internetes változat)

Mikor jut el végre arra a magyar társadalom, hogy képes legyen ilyen termékeket a piacra dobni mint az alábbi fényképen látható?!

Mikor felejtik már el a gyártók is a megfelelési kényszert és végre készítenek ilyen vagy ehhez hasonló csomagolásokat itthon? Attól mert egy magyar terméken magyar felirat van vagy esetleg ki tennék a magyar címert még nem lenne senki sem soviniszta. 

Milyen szép is lenne, ha minden magyar terméken magyar feliratokkal találkozhatnánk (külföldön is) és akár a magyar jelképekkel, mint ahogy ezt látjuk a szlovákoknál és más népeknél is.

Legyünk végre büszkék kultúránkra, múltunkra, nem kell elrejteni, eldugni a sufniba!

Leginkább azokról a termékekről van szó, melyek kivitelre mennek, ott miért szégyellik a magyar gyártók a magyar nyelvet? Mitől félnek? Nem lesz kisebb a bevételük semmivel sem, csak talán a szívük kő helyett tényleg szív lenne.

Tudjuk vannak jó példák, azért nem olyan rossz a helyzet mint ami fel lett festve, de ez főként a belföldi piacra érvényes. A külföldi, kivitelre szánt minden termékről virít a meghunyászkodás minden formája. Számolni nem lehet hány és hány magyar termék megy ki úgy külföldre, hogy sem magyar felirat sem magyar jelkép, vagy jelképrendszer nincs rajta.

Legtöbb helyen már arra sem veszik a fáradtságot hogy feltüntessék, hogy "Made in Hungary" pedig a lehetőség adott lenne, inkább nyomatják a "Made in EU" feliratot, mintha attól bárkinek is jobb lenne. Pedig a rólunk alkotott kép apró, sokszor morzsányi szemekből épül fel, nemcsak imázsfilmekből.

Egy kiváló országimázs a szlovákoktól, ők nem szégyellik
a jelképeiket még akkor sem ha tőlünk kölcsönözték

kép1: internet
kép2;3: szerk.

Szerkesztőségünk minden esetben szeretne úgy fogalmazni, h nemzeti érzéseket ne sértsen, de egyértelműsítse a magyarság álláspontját hitvallását.

Az alább felsorolt szavakról nincs információ melyik terület szkíta  nyelvéből származik. A forrás külön nem jelzi, de mivel a leírásban az Agathyrs nevű szkíta népről is szó esik, talán a Kárpát-medencében élő szkíták nyelvének fennmaradt szavai mindezek. Sem állítani sem cáfolni, jelenleg nem tudjuk.

Egy biztos, hogy egy szkíta nyelv szavairól van szó. Egyéb más területeken fellelt istennevek és egyéb szavak különbözőségei betudható a távoli és más nyelvjárás adottságainak, és az idegen feljegyző átírásának is.

Gods - Istenek

 
Egyéb szavak - Other Words

batesa              sworn bondsman                    „bajtárs” ?

batya                elder                                         idősebb, báty, bátyja

hurasu              gold,                                         arany

kissar               snake (lit., "arm-band"),           kígyó, „karkötő”

kissarka            sacred serpent                       szent kígyó?

levedi                roof, to cover, tent                 tető, fedél, sátor, valószínű, hogy itt a magyar „lefed, lefedi, szó jelenik meg.

lewle                 spirit                                        szellem

lewlevedi           "spirit-house," a holy site or temple „szellem ház” szent hely vagy templom

Otobatya           "sun-elder" (a Scyth name for Abaris, son of Apollo) „a nap bátyja” (gyújtóbátyja) Abarisz szkíta vallási vezető, „Apolló” fia

patak                to beat, defeat                       verni, legyőzni, nem a mai magyar patak megfelelője.

patuas              ironworker                             kovács, vasmunkás „patás”?

uase                 iron                                         vas (vase)

uluki                 horse, pony                            póniló

vadasz              hunter, killer, warrior             vadász

vaski                copper                                    réz „vaski, vaska” ?

zurka                gray, lightish-colored (often applied to albinos) szürke

zyrenka            part-dragon Scythian naiads folyami nimfa, szirénka, szirén

Cikkünk internetes forrása nem visszaigazolt. Az általa közölt adatok többsége (például isten nevek) visszaigazolt és ismert adatok. Néhány esetben csak az adott forrás alapján tudtunk tájékozódni. A Fent említett szavak, nevek adatolása még további kutatást von maga után.

forrás: Internet
kép1: Internet
kép2: Internet

 "A szkíta szövetségi rendszer kiépítői azon népek kik magukat Mag'ortól származtatják, s miután újraegyesültek egy nemzetben, nevüket mindannyiuk őséről Mag'orról vették."

„Az R1a (Eu19) szkíta génjelző (lilás bíbor színnel) Magyarországon (a Kárpát-medencében) a legmagasabb (60%), Lengyelországban (a Szarmata Alföldön) 56%, Ukrajnában (Meótiszban) 54%, a többi körzetben alacsonyabb.
A szkíta génjelző, az R1a1 alapján a magyarok tehát 60%-ban szkíták, a németek viszont csak 6,2%-ban. Ebből arra következtettem, először az adatok kiértékelésében, hogy a genetikai bizonyítékok szerint a szkíták se nem indoeurópaiak, se nem irániak, idetartoznak a szarmata eredetű lengyelek és az indo-szkíták is.

Így tehát a magyarság embertani típusainak vizsgálata éppúgy, mint genetikai jellemzői a Kárpát-medence és az eurázsiai síkság lakóinak alapvető, 70% feletti biológiai egységét igazolják, megerősítik történelmi krónikáinkat, nemzeti hagyományainkat, s egyben cáfolják (3-8%-os rokonsági szintet jelezve) a finnugor dogmát. Ahol a korabeli történelmi források szerint szkíták, szarmaták, hunok, avarok, tehát a magyarok jelentős számban laktak, ott az R1a1 génjelző rendszerint kiemelkedően magas értéket mutat.

A történelmi forrásokat tehát szigorú, elfogultságtól mentes, természettudományos tények igazolják.” - Grandpierre Atilla -

"Tamara" szkíta királynő
(Tomiri, Tomiride, Tomris, Thomris)

2019-re bizonyítottá vált hogy a ma élő keleti szláv népességben is meglévő R1a génjelző nem "szláv" ahogyan azt ők mondják hanem az ősszkíta  gének nagy területen való szétszóródása révén a szkíta népek szlávok közé való beolvadásának okozata. Tehát az R1a haplopcsoport nem szláv hanem eredetét tekinthetően szkíta genetikai csoport az R1b kelta (ma nyugat-európai) mellett.

forrás: internet
képek: internet, internet