Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |

2024. szeptember 19. 08:21 - Kapronczay Gyécső

A szkíta kígyó, vagyis Kíjó városa

Kijev neve

Egy kis történelem

1-nevtelen-001.jpgkép illusztráció: internet

Átjáróházként indult a város

A későbbi Kijói Rusz stratégiai helyen volt: északon és délen Bizáncot, valamint keletet és nyugatot összekötő kereskedelmi utak kereszteződésében és megannyi vándorló pusztai harcos nép útjában vagy éppen városaként. Nagy volt a forgalom errefelé, nem véletlen, hogy hamar megjelentek az északról lehajózó felfegyverzett viking (varang) kalmárok (sokan őket tekintik az alapító ősatyáknak). Vagy éppen az egymás után érkező szkíta harcosok tömegei. Mint valami átjáróház: először az 840-es években az arra járó és a földműveseket megadóztató kazárokkal kerültek összetűzésbe.

Őket Álmosék hadszövetsége követte,

aztán jöttek a testvér besenyők. Így ment ez egészen 1240-ig, a minket is majdnem végleg elsöprő mongol-tatár invázióig, amikor Kijó jelentősége évszázadokra elhalványult.

A magyarság kulcsszerepét két fő forrásból tudjuk, például a homályos múlt kevés ősbeszámolóinak egyikéből, a pár száz évvel később született kijevi Nesztor-krónikából vezetik le, amely szerint Álmos (Olmin) a magyarokat a Belaja-folyó vidékéről Kijev városáig vezette, megsarcolta a szláv településeket, és behódoltatta a Kijev védelmére felvonuló, egyébként Álomosékkal azonos etnikumú, Ed és edömén által vezetett hungárusokat is.

Lásd: Heten voltak vagy mégsem cikkünket. (Érdemes tudni, hogy Álmosék badzsirt/besgur serege ezután egyesült, a testvér hungárok hét seregével, melyet mi ma úgy ismerünk, hogy vérszerződés.) Ezért nem véletlen, hogy Ugorszkoje (magyar) az egyik Kijev-közeli hegy neve, hiszen ott állt Álmos (oroszul Olom) vezér rezidenciája.

Egy másik forrás ennyit ír. A híres orosz történész, Vernadszkij kronológiája a 840-es évnél arról ír, hogy „Kijevet elfoglalták a kazárok és a magyarok.

 Végül nézzük a város nevét:

Több változat is előfordul.

1, Kij, kijó, kió,

2, Keve

Kij, Kijó, Kió változatok egyértelműen a magyar kígyó szavunk egy archaikus, régi változata.

A modern magyar kígyó szavunk régies változata a kíj, kíjó.

A jelentés megvan, már csak az a kérdés, hogy mi köze van a kígyóknak a mai Kijev területéhez?

Gondolatainkat akkor tudjuk kibontani, ha kutatásunk egy pontján megtaláljuk a kijevi védelmi rendszer struktúráját.

Tudnunk kell, hogy Kijev városa pontosan az északi vidékek és a pusztai térség határán feküdt. Emiatt volt fontos Kijev számára, lakosságának etnikai származásától függetlenül (tudjuk, hogy ezt a térséget, skandinávok, magyarok, besenyők, kumánok, majd később szlávok is lakták.) védelmi rendszer kiépítésére.

Ezeket a hosszú védelmi sáncokat, melyet a kijeviek építettek, nevezték "kígyó sáncoknak" mely a pusztai népek elleni védelmet volt hivatott betölteni.

Így már érthető a kapcsolat Kijev városa és annak elnevezése között.

Természetesen nem lehetünk teljes mértékben biztosak, hogy emiatt kapta ezt a nevet, de nem is zárhatjuk ki.

Elég sok település kapott hasonló okokból nevet.

Természetesen azt sem zárhatjuk ki, hogy egy ott székelő dinasztiának lehetett a jelképe a kígyó, bár erről információnk nincs.

Még egy kis ráadás:
depositphotos_22497009-stock-illustration-black-and-white-snake_1.jpg
Miért is lehet köze a magyar mitológiában a kígyónak és a védelemnek?

A kígyó a magyar nép hiedelmeiben természetfeletti erőkkel rendelkezik. Minden háznak van egy kígyója, mely házi védőszellemként van jelen. Védi a család nyugalmát, ha idegen közeledik. Színe rendszerint fehér, de lehet sárga, zöld, szürke és fekete is. 

A kígyó a magyar népi hitvilágban

A kígyó a magyar nép hiedelmeiben is természetfeletti erővel felruházott állat. Az általános elképzelés az volt, hogy minden háznak van egy ilyen kígyója, ami házi szellemként funkcionál. A család jóléte, gazdagsága, boldogulása függ tőle. A házban, többnyire a ház falában, a tűzhelyben, vagy a küszöb alatt él. Védi a család nyugalmát, ha idegenek közelítenek, jelez. Hangja sajátos: fütyül, csörög, vagy ketyeg. Színe: rendszerint fehér, de lehet sárga, zöld, szürke, vagy fekete is. Ha előbújik, akkor tejjel kell táplálni.

Lásd: Magyar mitológia, vallás, annak lényei és istene

Kapronczay Gyécső

 

Szólj hozzá!
2024. szeptember 04. 09:34 - Kapronczay Gyécső

Hun uralkodók neveinek szkíta-magyar eredete

Csak egy kis elmélkedés

Köszönjük olvasónk gondolatait.

694px-buda_es_attila.JPGkép: internet

Bélember, Bálember, Bálembúr, Velemér, szkíta-hun uralkodó

idegen krónikások leírása alapján torzulva, Balambér (Balamir, Balamur), Valamir

Ödön, szkíta-hun uralkodó

idegen krónikások leírása alapján torzulva Uldin, Huldin névre. Nem kizárt hogy a germán mitológia Odinja is a szkíta Ödön egyik átvétele.

Karaton, szkíta-hun uralkodó

Vámbéry Ármin a fejedelem nevét két szóból vezeti le:

Kara, mai magyarban korom: "fekete", (altáji, illetve ótörök nyelvek kara néven vették át ezt a szót) jelenthet színnevet, de az északi égtájat is.

Ton: ruha, köpeny (szaka - ázsiai szkíta eredetű szó – a török nyelvekben jövevényszó, ők csak átvették.

Tehát a név jelentése: fekete ruhás", fekete köpenyes."

Bendegúz, Bendekush, Muncsuk, szkíta-hun uralkodó

Buda és Etele apja. Valószínűleg a szkíta nyelvben gyöngy, ékszer jelentése lehetett, mely átkerült a mai török nyelvekbe Mundzsuk alakban.

Amennyiben a két név azonos embert takar, akkor valószínű, hogy a szkíták vagyis őseink Bendekush néven nevezték, a török nyelvűek pedig muncsuk néven.

A 'Bende' keresztnév eredete és jelentése ősi magyar eredetű. A név jelentése 'medve', vagyis erős, bátor állatot jelöl. Azonban lehet, hogy a név egy másik szóval is összefüggésben áll, nevezetesen a 'bendő' szóval, amely a birkák hasüregére utal, így a név jelentheti a bégető állatot is, vagy a jól tápláltság jelét is.

Kus, Kush többféle jelentéssel bír, keresztnévként használt több népnél.

Bendegúz neve lehetséges, hogy Medve, vagy Erős kush?!

De ha humorosan nézzük, akár a bendő névre is visszavezethető a név.

Öktár, szkíta-hun uralkodó

Oktar (Uptar) hun társuralkodó, Róka öccse. Neve „erős, hatalmas” jelentésű. Valószínűleg a mai óriás, hatalmas szavunk egy régebbi változata lehet.

Róka, szkíta-hun uralkodó

Róka helyezte át a szkíta-hun birodalom súlypontját, „a jobbszárnyat” a Fekete-tenger vidékéről a Duna-vidékre. Az első történelmi adatok személyéről akkoriból maradtak fenn, amikor Trákiára támadt 422-23-ban, majd a békeszerződésben sikerült elérnie, hogy a kelet-rómaiak évi 350 font (libra) arany béke-tributumot, adót fizessenek nekik. 424-25-ben főerőivel már a Tisza-vidéken helyezkedett el.

Buda, Bilda, Bleda, szkíta-hun uralkodó

Nevének jelentése, bölcs uralkodó, felébredő, felébredett, megvilágosodó.

Etele, Atilla, Attila, Aquila, szkíta-hun uralkodó

(győzedelmes sas), (élet vize, élet forrása) (Atilla jelentése még a nagy és kiemelkedő uralkodóknak járó megnevezés az Atta, atya. Fiatal kora miatt Attila, Atyila néven atyácska, fiatal korú, de tiszteletre méltó uralkodó.)

Elek, szkíta-hun trónörökös

Idegen krónikásoknál Ellak.

Elek neve szkíta eredetű, Etele egyik fia nevéből származik. A név valójában egy tisztségnév, ugyanis az elek ("herceg, uralkodó, király) szóra vezethető vissza, mely az *el (királyság, uradalom) + lä-g (uralkodni, az uralkodás) elemekből tevődik össze. A mai magyarban az elő, előkelő szóban is ezeket a szótöveket találjuk.

Dengitzik, Gyengecs, Gyengés, Gyengécske, szkíta-hun trónörökös

Valószínűleg, nem lehetett túl erős testalkatú, vagy valamilyen gyerekkori betegség, esetleg lassabb fejlődés miatt kaphatta ezt a nevet. Természetesen nem valószínű, hogy ilyen nevet adnának a gyereknek. Elsősorban erős jelentésű neveket adtak az utódoknak. De nem zárható ki.

Irnik, Ernak, Kaba/Csaba, (legifjabb vagy harmadik gyerek), szkíta hun trónörökös

Idegen krónikások leírása alapján neve Irnik, Ernak, Ernach, Írnok? A magyarság által ismert neve legifjabb vagy harmadik gyermek jelentésű.

 Barnabás Kristóf

Szólj hozzá!
Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |
süti beállítások módosítása