Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |
Trianon 100 - mutatjuk a történelmi dráma előzeteseit
Film készült Apponyi beszédéről
Rátóti Zoltán főszereplésével.
"A történelmi dráma azt a beszédet dolgozza fel, amelyet Apponyi gróf a magyar küldöttség vezetőjeként Magyarországot képviselve 1920. január 16-án,a trianoni béketervezet végleges lezárása után mondott el a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében.
Apponyi ebben úgy fogalmazott: hogyha Magyarországnak választania kellene a béke elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között,
„úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg”.
A film alkotói azt tűzték ki célul, hogy e felszólalás dramatizált, történelmileg hiteles, filmes rekonstruálásával – és történész szakértői kiegészítésekkel – a lehető legszemélyesebb képet adják arról, mit jelentett a trianoni békeszerződés aláírása a magyar államférfiaknak és a népnek.
A film premierje A beszéd - Apponyi a magyar ügy védelmében címmel június 4-én este 20 óra 15 perctől a Duna Televízióban lesz a látható. A főszerepet Rátóti Zoltán játssza."
forrás: /mandiner.hu/
Gyűrűt készítettek... (Reményik sándor)
Gyűrűt készíttetek...
Egy gyűrűt készíttetek, feketét,
Acélból, - dísztelent, keményet,
És a dátumot belevésetem,
Hadd érezzem az ujjamon, hogy éget,
S jusson eszembe, hogy az életem
Egy kockára tettem föl mindenestől!
Június 4. 1920.:
Én megállok e sírkő-dátumon.
Én nem megyek egy lépést se tovább.
Eszembe jutnak Nyugat népei,
A gőg, a hitszegés, a csalfaság!
A társtalanság komor bélyege
A megalázott, széttépett hazán,
Mohács, Majtény és Világos után:
Neuilly és Versailles és a Trianon!
Párist, e hitvány, dölyfös ember-bábelt
Csak gyűlölni és megvetni tudom.
A dalai, a csipkés-finomak,
Mikért egy költőnk vágyva könnyet ontott:
Nekem: káromló, rút rikácsolás,
S én visszavetem néki, mint a rongyot!
Remete-nemzet lesz a magyar nép,
Mintha magányos szirten állana,
Vezeklő-oszlop tornyos tetején;
S csak Istene lesz véle, s bánata.
Eszembe jut a kettétörött kard,
És lobogóink tépett erdeje,
És néma, fagyott öblű kürtjeink, -
A némaságuk mintha zengene!
Eszembe jutnak elnyomóink itt:
És árva testvéreink odakint;
Június 4. 1920:
E dátum lázít, fenyeget és int.
Egy gyűrűt készíttetek, feketét,
Acélból, - dísztelent, keményet,
És a dátumot belevésetem,
Hadd érezzem az ujjamon, hogy éget
S jusson eszembe, hogy az életem
Egy kockára tettem föl mindenestől!
1920 június 8.
forrás: facebook
Hogyan rohanta le Erdélyt az áruló Románia 1918-ban?
"A román Királyságot ugyan legyőzte az osztrák-magyar és német haderő, majd az 1918. április 24-én a Bukarest közeli Bufteaban megkötött béke szerint fegyvernyugvás volt hatályban a legyőzött románok és a győztes központi hatalmak között. Ezt a békét szegte meg a háború utolsó napján a román Királyság.
1918 november 3-án egy francia felségjelzésű Brequet típusú repülőgép szállt le a moldvai Iasi városa mellett. A gépen két francia tiszt utazott, akik a román királyhoz igyekeztek, ugyanis egy levelet kellett átnyújtaniuk neki, amelyet maga Clémenceau küldött. Mivel a béke értelmében bármilyen repülőtevékenység tilos volt a körzetben, így a pilóta bizonyos Noel hadnagy a román katonákkal azon dolgozott, hogy a gépet mihamarabb elrejtse a kíváncsi szemek elől. A gépen utazó megfigyelő pedig, aki a románok párizsi megbízottja volt, azonnal a város felé vette az irányt. A királyi rezidenciához érve az őrök rögtön beengedték a királyhoz a férfit, aki átnyújtotta neki az alábbi szöveget:
Fenség,
az Egyesült Nemzetek Katonai Tanácsa nevében felszólítjuk Önt, hogy mozgósítsa a román hadsereget, majd foglalja el Erdélyt.
Az Egyesült Nemzetek Legfelsőbb Haditanácsának elnöke:
Clémenceau.
Román gyalogság a Kárpátokban
A király nem tétlenkedett, már november 6-án lemondásra kényszerítette a németbarát román kormányt, majd kinevezte a Constantin Conada tábornagy vezette kabinetet. A tábornagy első dolga volt, hogy a francia hadsereg közeledte miatt felbuzdulva ultimátumot intézett a román területeken állomásozó német alakulatok parancsnokának, August von Mackensen tábornoknak. A román vezető felszólította a németeket, hogy 24 órán belül hagyják el Románia területeit. Ezzel egyidőben Ferdinánd román király általános mozgósítást rendelt el, egészen az 1894-es korosztályig bezárólag.
Ferdinánd román király
Az időközben megalakult Román Nemzeti Tanács pedig elkezdte megszervezni a román nemzeti gárdát, melyet a rendezetlenül visszavonuló osztrák-magyar és német csapatok lefegyverzésére vetettek be. A gárda csapatai elfoglalták a Kárpátok keleti hágóit, ezzel biztosítva a román hadsereg zavartalan behatolását Erdély belsejébe.
Ferdinánd király kitüntetéseket ad át a fronton
Az általános mozgósításkor behívott mintegy 160.000 főnyi román hadsereg Divizia VIIa nevezetű egységei, november 16-án lépték át a történelmi román-magyar határt. Első teendőjük a Maros völgyének felső szakaszán kiépített vasútvonal elfoglalása volt. Ugyanaznap a Divizia Ia csapatai a Palanca-Csíkszépvíz-Csíkszereda irányban nyomultak előre. Az ekkorra már lényegében teljesen kiürített keleti részeket a román csapatok harc nélkül elfoglalták."
forrás: www.egypercestortenelem.blog.hu
Tíz éve új időszámítás kezdődött a magyar nemzetpolitikában
"Ma tíz éve, hogy a magyar Országgyűlés, 98 százalékos támogatottsággal elfogadta a kedvezményes honosításról szóló törvényt. Ennek eredményeként mára az 1 millió 100 ezret is meghaladta az új magyar állampolgárok száma.
Ma tíz éve, hogy a magyar Országgyűlés, 98 százalékos támogatottsággal elfogadta a kedvezményes honosításról szóló törvényt. Ennek eredményeként mára az 1 millió 100 ezret is meghaladta az új magyar állampolgárok.
A 2010-es kormányváltás után egy hónappal
az új összetételű országgyűlés, május 26-án elsöprő többséggel szavazta meg a kedvezményes honosításról szóló törvényt,
amely lehetővé tette, hogy a külhoni magyarok közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé váljanak. A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a döntésüket. Nemmel voksolt az előterjesztésre a szocialista Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor.
A Magyar Polgári Szövetség székelyföldi tagjai transzparensekkel tüntetve tiltakoznak 2004. november 9-én Sepsiszentgyörgyön Lábas Háznál a Gyurcsány Ferenc vezette magyar kormány álláspontja ellen, amelyre a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében helyezkedett (Fotó: MTI Fotó: Haáz Sándor)
A kettős állampolgárság kérdése 2004 ősze óta témája volt a magyar belpolitikának. 2004. december 5-én arról tartottak népszavazást, hogy kapjanak-e kettős állampolgárságot a határon túliak. Az emberek többsége igennel voksolt, de a népszavazás érvénytelen volt, így a parlamentnek nem kellett napirendre tűznie a honosítást. Az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és akkori pártja, az MSZP végig a honosítás ellen érvelt,
Gyurcsány Ferenc azt mondta, a törvény veszélyes lenne Magyarországnak,
mert a határon túliak tömeges bevándorlása összeroppanthatná a gazdaságot. Az MSZP vezetői már a 2002-es választások előtt is arról beszéltek, ha kedvezményeket kapnak a határon túliak, akkor 23 millió román lepheti el a munkaerőpiacot.
„A nemzeti összetartozásunknak egyik legfontosabb állomása lett a honosítási törvény elfogadása” – mondta ma Kolozsváron Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a honosítási törvény elfogadásának évfordulója egybeesik az őszödi beszéd elhangzásának napjával.
2010. május 31-én szavazta meg a parlament, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a jövőben a Nemzeti Összetartozás Napja lesz (Fotó: MTI/Kovács Attila)
„A kettő éles ellentétben fejezi ki egymással azt a hosszú utat, amelyet megtettünk a kettős állampolgárság elfogadása, a nemzetegyesítés véghezvitele terén az eltelt időben” – mondta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn a Parlamentben a nemzetpolitika legnagyobb tettének nevezte a kedvezményes honosítást.
„A Kárpát-medencében az egyszerűsített honosításnak köszönhetően 940 ezren tettek állampolgársági esküt, míg jellemzően a diaszpórában az állampolgárság megállapításának lehetőségével élve, illetve hagyományos módon mintegy 160 ezren kapták meg a magyar állampolgárságot."
Cikk forrása: https://hirado.hu/
Jövő hét csütörtöktől Csongrád-Csanád lesz a megye új neve
"A Trianoni békediktátum 100. évfordulójának alkalmából június 4-én megváltozik Csongrád megye neve, és ezután Csongrád-Csanád nevet viseli, ami a magyar önkormányzatiság 1000 éves múltjára utal. A megye délkeleti része volt a korábbi Csanád megye.
Juhász Tünde, Csongrád megye kormánymegbízottja arról beszélt, hogy Trianon után a végleges felépülés nem jöhet el - még minden magyar területet vissza nem szerzünk - (szerk.), de gyógyírt jelenthet, hogy a diktátum 100. évfordulóján Csongrád-Csanád lesz a megye neve. A jelenlegi megye délkeleti része ugyanis Csanád vármegyéhez tartozott. 2017-ben Lázár János, akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter, országgyűlési képviselő indítványára a megyei közgyűlés ellenszavazat nélkül fogadták el. Ahogy Juhász Tünde hozzátette, a névváltoztatás történelmileg indokolható, eszmeileg érthető, a Trianonban szétszakított magyarság egységesítésének vágyát fejezik ki, ezzel a jelképes orvossággal.
Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója elmondta, hogy az állam alulról induló, mai szóval élve, önkormányzati szervezettségét fejezik. Csongrád és Csanád megye egyidős a magyar államisággal. 1030-ban a Csanádi püspökséggel együtt hozták létre Csanád vármegyét. Ennek a megyének a része még Torontál vármegye, Újszegedtől Kiszomborig. A megye tehát a magyar jogtörténet és a magyar közigazgatás múltjának szerves része.
Hozzátette, a névváltoztatás azt az igényt is jelezi, hogy a kommunista ideológiával ellentétben a múltat nem eltörölni kell, hanem emlékezni rá.
Gémes László, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke is elmondta, hogy Magyarország megyéi több mint 1000 éves múltra tekintenek vissza.A jelenlegi megyerendszert 1950-ben hozták létre, ám a rendszerváltás idején több megye neve is megváltozott.
Elmondta továbbá, hogy a megyei önkormányzat egy 6 cm átmérőjű bronzérmét készítettek a névváltozás alkalmából, amelyen rajta van a megye címere. Mindemellett megyetérképet is adnak ki a névváltozás alkalmából, ami a mostani és a korábbi megyei határokat tünteti fel.
Dr. Juhász Tünde a Szeged365.hu-nak elmondta, a névváltozás az állampolgárokat, cégeket, egyéni vállalkozókat nem érinti. A közigazgatási hivataloknak a feliratokat, táblákat kell megváltoztatni, bélyegzőket, névjegykártyákat kell cserélni. A hivatali e-mail címek változatlanok maradnak. Ez, ahogy elmondta, nagyságrendileg 1-2 millió forintba kerül."
A sajtótájékoztatóról készült cikket és felvételt a szeged365.hu oldalán lehet megtekinteni. Katt ide!
*A narancssárgával jelzett szövegek szerkesztőink betoldásai!
A szeged365.hu nyomán
forrás és eredeti cikk: szeged365.hu szerző: Boros Tamás
Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |