"A román Királyságot ugyan legyőzte az osztrák-magyar és német haderő, majd az 1918. április 24-én a Bukarest közeli Bufteaban megkötött béke szerint fegyvernyugvás volt hatályban a legyőzött románok és a győztes központi hatalmak között. Ezt a békét szegte meg a háború utolsó napján a román Királyság.

1918 november 3-án egy francia felségjelzésű Brequet típusú repülőgép szállt le a moldvai Iasi városa mellett. A gépen két francia tiszt utazott, akik a román királyhoz igyekeztek, ugyanis egy levelet kellett átnyújtaniuk neki, amelyet maga Clémenceau küldött. Mivel a béke értelmében bármilyen repülőtevékenység tilos volt a körzetben, így a pilóta bizonyos Noel hadnagy a román katonákkal azon dolgozott, hogy a gépet mihamarabb elrejtse a kíváncsi szemek elől. A gépen utazó megfigyelő pedig, aki a románok párizsi megbízottja volt, azonnal a város felé vette az irányt. A királyi rezidenciához érve az őrök rögtön beengedték a királyhoz a férfit, aki átnyújtotta neki az alábbi szöveget:

Fenség,

az Egyesült Nemzetek Katonai Tanácsa nevében felszólítjuk Önt, hogy mozgósítsa a román hadsereget, majd foglalja el Erdélyt.

Az Egyesült Nemzetek Legfelsőbb Haditanácsának elnöke:

Clémenceau.

Román gyalogság a Kárpátokban

A király nem tétlenkedett, már november 6-án lemondásra kényszerítette a németbarát román kormányt, majd kinevezte a Constantin Conada tábornagy vezette kabinetet. A tábornagy első dolga volt, hogy a francia hadsereg közeledte miatt felbuzdulva ultimátumot intézett a román területeken állomásozó német alakulatok parancsnokának, August von Mackensen tábornoknak. A román vezető felszólította a németeket, hogy 24 órán belül hagyják el Románia területeit. Ezzel egyidőben Ferdinánd román király általános mozgósítást rendelt el, egészen az 1894-es korosztályig bezárólag.

Ferdinánd román király

Az időközben megalakult Román Nemzeti Tanács pedig elkezdte megszervezni a román nemzeti gárdát, melyet a rendezetlenül visszavonuló osztrák-magyar és német csapatok lefegyverzésére vetettek be. A gárda csapatai elfoglalták a Kárpátok keleti hágóit, ezzel biztosítva a román hadsereg zavartalan behatolását Erdély belsejébe.

Ferdinánd király kitüntetéseket ad át a fronton

Az általános mozgósításkor behívott mintegy 160.000 főnyi román hadsereg Divizia VIIa nevezetű egységei, november 16-án lépték át a történelmi román-magyar határt. Első teendőjük a Maros völgyének felső szakaszán kiépített vasútvonal elfoglalása volt. Ugyanaznap a Divizia Ia csapatai a Palanca-Csíkszépvíz-Csíkszereda irányban nyomultak előre. Az ekkorra már lényegében teljesen kiürített keleti részeket a román csapatok harc nélkül elfoglalták."

forrás: www.egypercestortenelem.blog.hu