Nem értem miért zavarja a román hatalmat, ha az erdélyi magyarok a történelmi Magyarország jelképét használják. Minket magyarokat egyáltalán nem zavar, ha a románok a történelmi "Romániára" emlékeznek...
Még a számát sem tudjuk azoknak a véreinknek, akik a régi hazájukban maradtak, és nem követték Árpád vezér hadait. Ha a magyar krónikai adatokból indulunk ki, lehet, hogy csak egy tizede indult el útnak, hogy visszavegye Attila országát és a többség helyben maradt. A hunok 375-ös hadjárata során is csak egy válogatott haderő indult útnak, hogy elfoglalja Pannoniát. Valószínűleg több helyen is maradtak magyarok a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger közit hatalmas térségben, akik önálló államot alakítottak ki. Az egyik ilyen állam volt a szavárdok állama, a Kaukázusontúli területeken, de a meotiszi-ingoványok környékén is létezhetett egy másik Magyarország.
Különös adatok
A bécsi Nemzeti könyvtárban, a 3505. számú kódexben található az 1500-as években készült térkép, amely ábrázolja a kaukázusi országokat. A Fekete-tenger és Kaszpi-tenger közötti területen „Tartaria Cumania” alatt a mai Grúzia területén olvasható a következő felirat: „Grúzia, vagyis a régi Magyarország”. (Vannak adatok arról, hogy a kora középkorban egy bizonyos hun népességnek a központja Tifilisz volt a mai Kartvélia fővárosa. szerk.) Ezzel a hiteles adattal történészeink mit sem törődtek, azzal magyarázták ezt az adatot, hogy már Bíborbanszületett Konstantin is írt arról, hogy a pannóniai magyarok tartják a kapcsolatot keleti rokonaikkal. Azt viszont nem tisztázták, hogy vajon hol, hány helyen szóródtak szét keleti testvéreink a Kaukázus környékén. Talán azért, mert ezek a dokumentumok ellentmondanak a finnugor elméletnek.
Sokasodó emlékek
Az egyik első középkori híradás, amely a kaukázusi magyarokról érkezett, a Moldvában megtelepedett kunoktól származhatott, akikhez a domonkos szerzetesek mentek téríteni. Valószínűleg ők ismerték a szomszédságukban élő magyar államot, amelyet a kaukázusi Árpád-háziak irányítottak. Ennek hallatán indult el Ottó az 1220-as évek végén, hogy felkeresse és megtérítse őket. A rekonstruált útvonal alapján a Fekete-tenger keleti partjához ért el, ahol találkozott keleti véreinkkel, majd hazatért és elmondta a hírt rendtársainak. Az ő útmutatásait követve indult útnak Julianus barát és társai, akik először a Kaukázus északi részére értek el. Sajnos, ők nem sokat írtak az ott éltekről, mert egy új hatalom, a mongol kikémlelésére indult a Volga-középső folyásához.
Nem halt ki az Árpád-ház?
A 14. században egy pápai bulla is megemlítik a magyarok kaukázusi országát, az 1329-ban kiadott bulla tud arról, hogy a térségben, a Fekete-tenger és a Kaukázus között létezett egy Magyarország, amelyet Árpád (dinasztiához tartozó uralkodók) irányítottak, akkor éppen Jeretán vagy Gyeretyán uralkodott. Sajnos, a pontos helyről nem írt a pápai okirat, de elképzelhető, hogy a mai Grúzia környékén lehetett az egyik központ. A pápai bullából még az is nyilvánvalóvá vált, hogy az Árpád-ház csak a Kárpát-medencében halt ki fiúágon 1301-ben, a Kaukázusban még továbbra is uralkodtak Attila és Árpád utódai."
Hozzátenném, hogy a Kazár állam felbomlása után a kazár elnevezés nem igazán ütötte fel a fejét, csak a Kárpát-medencében. Viszont a régi Kazár állam területe hemzseg a magyar nevektől. Akkor kik is lehettek ezek a Kazárok? Abban biztosak lehetünk, hogy a legközelebbi testvéreink voltak, vagy részben azonosak velünk?! Egyszer ez is kiderül. (szerk.)
Írta: Obrusánszky Borbála
Szerkesztette: Gyécső /nimrodnepe.blog.hu/
Forrás: Internet/ Ancient Hungary
Kép (Magyar/Madzsar templomai akvarell 1829), forrása: https://bigenc.ru/
A Stephansdomról azt gondolnánk, hogy ha valami, akkor ez ízig-vérig osztrák, hiszen Ausztria egyik jelképe. Nagyjából igazunk is lenne, ám Bécs leghíresebb templomának a története ennél azért szerteágazóbb. Ha megállunk a nyugati homlokzata előtt és a Pogány-tornyok felett a tető irányába nézünk, megállapíthatjuk: alig két emberöltőnyit késtünk ahhoz, hogy a szívünket átjárja a honfiúi, vagy honleányi büszkeség. Egészen 1945. húsvétjáig ugyanis magyar nemzeti színekben pompázott a tető, ráadásul évszázadokon át. Az első piros-fehér-zöld cserepeket – itt-ott némi kékkel színezve – még a magyar Mátyás király adományából rakták fel az épületre, hiszen miután 1485-ben elfoglalta a várost, anyagilag segítette a templom építését, s szinte bizonyos, hogy a nemzetiszínű cserepeket a budai majolikagyártó műhelyben készítették. Mátyásnak nagy tervei voltak Béccsel, átköltöztette az udvarát, s itt is halt meg 1490-ben. Az egyes cserepeket persze időről-időre cserélték ezek után, ám a színharmónia megmaradt egész a második világháború végéig, amikor bombatámadás miatt elpusztult.
További érdekességekről, Bécs magyar vonatkozásairól az alábbi linken olvashatnak bővebben:
Szerkesztette: Gyécső /nimrodnepe.blog.hu/
Forrás: http://www.muemlekem.hu/
Még kérdéses, hogy gyakorlatban ez vagy valami hasonló életbe lép-e de a haladó szellemiség egyik alapjává válhat.
"A nemzet közös történetei, mítoszai, legendái, hősei, győzedelmei, bukásai, újrakezdései, közös tudásanyaggá válva alkalmasak arra, hogy nemzeti identitásunkat megerősítsék. Mindenekelőtt a célokat és az alapelveket kell tisztán látni – írja.
Öntudatos és büszke magyar polgárok nevelése. Múltunk megismertetése és értő elemzése révén minden tanuló erőt meríthet nemzetünk nagyjai, hősei és példaképei tetteiből, melyeknek eredményeként több mint ezer éve megmaradtunk és megőriztük nemzetünket itt a Kárpát-medencében. A diákokat jogos önbizalommal kell felvérteznünk, és azzal a tudattal, hogy nem kell senkivel szemben kisebbségi érzést táplálniuk, mindenkivel szemmagasságból beszélhetnek.
Schmidt Mária hét pontban összegzi, mit kell tenni a cél elérése érdekében. Íme:
1. Szakítani kell azzal az időrendiségre alapozott történelemtanítással, ami az őskortól indulva vezet el minket a huszadik századig.
2. Szakítani kell azzal a szemlélettel, ami a nyugat-európai, francia, brit történelemre súlyoz, azt érzékeltetve, hogy az általuk bejárt úthoz képest mi késésben, sőt eltérésben vagyunk.
3. Szakítani kell a marxista lineáris történelemszemlélettel. Használaton kívül kell helyeznünk a marxizmus nyelvét, fogalmait és következtetéseit. Az értékelés alapját képező utópikus szemléletet el kell vetnünk. Nincs, nem volt és nem lesz tökéletes rendszer, társadalom, intézmény, ezért azt számon kérni nem helyes és nem is érdemes.
4. Tudomásul kell venni, hogy a mai gyermek keze ügyében ott van az internet és az okostelefon nyújtottá tudástár, ezért számukra elsősorban összefüggéseket, értelmezéseket és narratívákat kell adnunk.
5. Általános iskolában kizárólag magyar történelmet tanítanék, egyetemes történelmet pedig csak annyiban, akkor és azt, ami a magyar történelem szempontjából releváns. A magyarság érdekeinek érvényesítését, érdekképviseletét használva mérceként.
6. Középiskolában tanítanék egyetemes történelmet, az eddigieknél lényegesen nagyobb súlyt helyezve régiónk, illetve az Európán kívüli világ történelmére is.
7. Általános és középiskolában egyaránt a történelem részeként tárgyalnám a gondolkodás, vagyis az eszme, tehát a vallás és kultúra, valamint az anyagi és technikai fejlődés történetét."
Szerkesztette: Gyécső /nimrodnepe.blog.hu/
Az alábbi források alapján:
kép forrása: Internet
Fogarasi-havasok Kelet-magyarország, dél-erdély
Magas-Tátra, Észak-Magyarország, felvidék
Forrás: