Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |

2018. november 27. 15:48 - Kapronczay Gyécső

Séta a magyar Bécsben

Létezik a Bécsnek egy olyan arca, amelyet a magyaroknak tartogat. Történelmi túraútvonal honfitársainknak a császárvárosban.

 

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130102becsseta/02.jpgA Stephansdomról azt gondolnánk, hogy ha valami, akkor ez ízig-vérig osztrák, hiszen Ausztria egyik jelképe. Nagyjából igazunk is lenne, ám Bécs leghíresebb templomának a története ennél azért szerteágazóbb. Ha megállunk a nyugati homlokzata előtt és a Pogány-tornyok felett a tető irányába nézünk, megállapíthatjuk: alig két emberöltőnyit késtünk ahhoz, hogy a szívünket átjárja a honfiúi, vagy honleányi büszkeség. Egészen 1945. húsvétjáig ugyanis magyar nemzeti színekben pompázott a tető, ráadásul évszázadokon át. Az első piros-fehér-zöld cserepeket – itt-ott némi kékkel színezve – még a magyar Mátyás király adományából rakták fel az épületre, hiszen miután 1485-ben elfoglalta a várost, anyagilag segítette a templom építését, s szinte bizonyos, hogy a nemzetiszínű cserepeket a budai majolikagyártó műhelyben készítették. Mátyásnak nagy tervei voltak Béccsel, átköltöztette az udvarát, s itt is halt meg 1490-ben. Az egyes cserepeket persze időről-időre cserélték ezek után, ám a színharmónia megmaradt egész a második világháború végéig, amikor bombatámadás miatt elpusztult.

 

 

 

További érdekességekről, Bécs magyar vonatkozásairól az alábbi linken olvashatnak bővebben:

http://www.muemlekem.hu/

Szerkesztette: Gyécső /nimrodnepe.blog.hu/
Forrás: http://www.muemlekem.hu/

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nimrodnepe.blog.hu/api/trackback/id/tr3814396412

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |
süti beállítások módosítása