"❗️+18❗️

Az erdélyi vérengzés:

⛔️Rövid tartalom:⛔️

Az erdélyi vérengzés néven elhíresült magyarellenes támadások 1848. október 19. és 1849. májusa között zajlottak.

A Magyarország és Erdély uniója /azaz újraegyesülése) ellen fellázadt császárhű románok, a császári haderő tisztjeinek irányításával, a pogrom ideje alatt 7500 – 8500 magyart mészároltak le, ezzel megváltoztatva dél-erdély etnikai összetételét.

⛔️Vérengzések:⛔️

1. ⏩Az első mészárlásra 1848. október 14-én került sor, Kisenyeden.

Ezt a települést a magyarok annyira biztonságosnak gondolták, hogy még a szomszédos településekről is ide jöttek védelmet keresni.

A románok ostromolni kezdték a falut, de a magyarok több napig kitartottak. Végül aztán letették a fegyvert, mire a románok 140 embert – férfit, nőt, gyermeket – lemészároltak.⏪

2.⏩Pár nappal később Székelykocsárdot pusztította el egy felkelő csapat, itt összesen 60 magyart végeztek ki, állítólag olyan kegyetlenséggel, hogy a falu három lakosa, aki elbújt a románok elől, látva a borzalmakat felakasztotta magát.⏪

3.⏩Szintén októberben a Bél település melletti Boklyán 30 magyart gyilkoltak le.⏪

4.⏩Gerendkeresztúron 200 magyart gyilkoltak meg.⏪

5.⏩Balázsfalván és környékén 400 magyart mészároltak le.⏪

6.⏩Szintén legyilkolták Mikeszásza teljes magyar lakosságát.⏪

7.⏩Zalatna bányavárost felgyújtották, a menekülő lakosságot Ompolygyepű határában lemészárolták. 700 magyar esett itt áldozatul.⏪

8.⏩Október 23-án Boroskrakkó és a környező települések magyarjait végezték ki. A lemészároltak száma 200 volt.⏪

9.⏩Október 28-ról 29-re virradó éjszaka Borosbenedek 400 magyar lakosát végezték ki.⏪

10.⏩Október 29-én Magyarigen 200 magyar lakosát ölték meg. Borosbocsárdon megközelítőleg 40 magyart végeztek ki.
⏪

11.⏩Algyógyon 85 magyart gyilkoltak meg.⏪

12.⏩Marosújvárra a környékről 90 magyar nemest fogdostak össze, akiket Balázsfalvára akartak hurcolni.

Azonban alighogy elindultak Marosújvárról, a csoportot egy román pap megimádkoztatta, majd mindannyiukat legyilkolták, holttesteiket a Marosba dobva.⏪

13.⏩A székely lakosságú Felvincet a személyesen Avram Iancu által vezetett sereg dúlta fel, itt 30 magyart öltek meg, az elmenekült lakosságból további 170 halt éhen vagy fagyott meg a téli hidegben.⏪

14.⏩A leginkább elhíresült pusztítás 1849. január 8-ról 9-re virradó éjjel történt.

Ezen az éjjelen Axente Sever és Simion Prodan ortodox pópák vezetésével felkelők rohanták meg a Nagyenyedet, megközelítőleg 1000 embert mészároltak le, a híres kollégiumot pedig elpusztították.⏪

15.⏩1849. május 8-án a román felkelők felégették Verespatakot, a magyar lakosságot pedig lemészárolták.⏪

16.⏩Május 9-én, egy rövid ostromot követően Abrudbányán mészároltak le megközelítőleg 1000 magyart.⏪

Ugyanezen a napon Bucsesden további 200 magyart öltek meg.

17.⏩Május 17-én az Abrudbányára visszatérő lakosok közül meggyilkoltak legkevesebb 182 embert.⏪

⛔️Következmények:⛔️

A mészárlások következtében Dél-Erdély etnikai összetétele nagymértékben megváltozott a románok javára.

A mészárlások elkövetői nem kaptak büntetést, nyugodt körülmények között élhették le hátralevő életüket, sőt településeket neveztek el róluk szülőhazájukban, szobrokat emeltek nekik, többek között Nagyenyed városában is.

A lemészárolt magyaroknak azonban sok helyen még emléket sem állítottak. Nagyenyeden egy táblát helyeztek el, amelyre felvésték a pogrom dátumát.

Az egyetlen igazi emlékmű Ompolygyepű és Zalatna között található, egy 10 méter magas obeliszk „PAX” felirattal, mely az itt kivégzett zalatnai polgároknak állít emléket."

⛔️Forrás:⛔️
https://hu.wikipedia.org/…/Erd%C3%A9lyi_v%C3%A9rengz%C3%A9s…

https://web.archive.org/…/www.corvinuslib…/roman/klausen.pdf

https://web.archive.org/…/…//www.abrudbanya.ro/17841849.html

cikk forrása: facebook/érdekességek a múltból

"I. A Magyar fordulat a magyar nyelvrokonság kutatásáról (részlet)

1995 novemberében megjelent a Magyar fordulat - Politikai vélemények Közép-Európáról c. könyvem hollandul. A Magyar fordulat célja a kárpát-medencei magyarságot sújtó elnyomás és kultúráját övező hírzárlat többszörös tabu-gyűrű megtörése, az igazság kimondása volt, ideértve a trianoni békediktátum igazságtalanságát is. Nyelvészként felvetettem a magyar nyelv finnugor rokonságának a kérdését is. Azt a következtetést vontam le, hogy az elmélet nyelvészeti szempontból is tarthatatlan. A Magyar fordulatban a következő 10 pontban foglaltam össze a magyar nyelv finnugor rokonságára vonatkozó bírálatomat. 

   1. A finnugor elmélet bebizonyítása csak szavak alapján történt kísérlet. A nyelvészeti kutatások azonban csak e században, a második világháború után bontakoztak ki igazából. Mikor finnugor nyelvrokonságról beszélünk, akkor főleg lexikai párhuzamokról van szó. 

   2. A finnugor elmélet aluldeterminál. Nem lehet olyan lexikai párhuzamokat izolálni, amelyek csak a finnugor nyelvekre érvényesek és más eurázsiai nyelvekre nem, mint például az altáji nyelvekre, törökre, mongolra, stb. 

   3. A finnugor hangtörvények levezetése nem áll szilárd alapokon. Az indogermanisztika, ahonnan eredetileg a "hangtörvények"-koncepció származik, már feladta a hangtörvényekkel való nyelvészkedést.  

   4. Az ún. finnugor alapnyelv rekonstrukciója önkényes. A vogul szógyökökről feltételezik, hogy azok az eredeti uráli/finnugor alapszókincset tükrözik. Emellett azonban nem szólnak nyelvészeti érvek. 

   5. Björn Collinder, svéd nyelvész az uráli/finnugor alapnyelvekben kb. 400 alapszógyököt határoz meg. a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állítólagos 1000 finnugor szógyöke gátlástalan túlzás. Emellett nem mindegyik alapnyelvbeli szógyök fordul elő az összes finnugor nyelvben. A mai finn nyelvtudomány erősen revidiálja a finnugor nyelvelméletet. A finn nyelv finnugor nyelvrokonsága helyett a finn nyelvészek a finn-ógermán vonalat kutatják, illetve a finn kontinuitás elmélet hívei. 

   6. A finnugor nyelvről egyáltalán nem léteznek írott források. Így a finnugor alapszókincset nem lehet dokumentálni, sem az ún. hangtörvényeket, sem az ún. későbbi feltételezett nyelvközösségeket, mint az ugor, volga-finn, stb. Emiatt az egész finnugor alapnyelv merő feltételezés. Ezt a finnugor nyelvészek maguk is beismerik. 

   7. Közismert, hogy az MTA Történeti Etimológiai Szótárában (TESZ) nagyon sok az ismeretlen eredetű szó. Felmerül a kérdés, hogy a TESZ miért nem tesz kísérletet e szavak kapcsolatainak a régi kultúrnyelvekben, pl. sumérban, szanszkritban való felkutatására, vagy egyszerűen magyar eredetűnek elkönyvelésére, feltéve, ha azok valóban igazolhatóan magyar eredetűek? 

   8. Alapvető grammatikai különbségek vannak a magyar és finnugor nyelvek között, pl. a finnugor nyelvek közül csak a magyar ismeri az igekötő-rendszert. A finnugorista Décsy Gyulának ez szintén feltűnik, de szerinte ez a magyarok vándorútjának tulajdonítható. A Hajdú-Domokos szerzőpárosnak ez fel sem tűnik. Holott összesen 20 grammatikai jelenséget vizsgálnak a finnugor nyelvekben. E jelenségekről kiderül, hogy egyetlenegy sincsen meg az általuk felsorolt uráli/finnugor nyelvekben (szamojéd, obi-ugor, magyar, permi, mordvin, cseremisz, finn, lapp): nem veszik észre, hogy ilyen táblázatokkal erős ellenérveket szolgáltatnak a finnugor nyelvrokonság ellen. Ez kitűnően szemlélteti is a finnugrisztika által alkalmazott kettős mércét. 

   9. Hunfalvy Pál az 1851-ben az Akadémia Értesítőben kiadott dolgozatában amellett érvel, hogy magyar szógyököket nem lehet szóelemzéssel felderíteni. (Tette mindezt akkor, amikor már javában folytak a kutatások az óriási szókincset felölelő szótár készítésére, a magyar nyelv belső összefüggés-rendszerének feltérképezésére. Ez a CzFo-szótár ma is párját ritkítja, és pótolhatatlan kulturális kincsünk.) Magyar szóelemzést csak a rokonnyelvek segítségével lehet elvégezni. Sehol nem olvassuk azonban, hogy hogyan lehet a rokonnyelveket meghatározni. Jobb híján feltételezhetjük, hogy csak szópárhuzamok alapján gondolja. Ha igen, akkor ez a körérvelés klasszikus példája. Úgyhogy egy bizonyos lexikai elem a magyarban csakis akkor szógyök, ha az a rokonnyelvben előfordul. Rokonnyelveket pedig csak úgy tudunk megállapítani, hogy ha közös szógyökükkel rendelkeznek. A modern nyelvészet elveti Hunfalvy e szóelemzési módszerét, mert a lexikai elemek belső rekonstrukcióját tartja döntőnek. A magyar nyelv rendszeréből következik az, hogy valamely elem szógyöknek minősül-e vagy sem. Emiatt a Hunfalvy-paradigmát logikai, azaz tudományos alapon a modern nyelvészet elutasítja. Mivel ez a paradigma (módszer) képezi a finugrisztika alapparadigmáját, emiatt az egész paradigma tévúton jár. A TESZ-nek is ez az alapprogramja. A Hunfalvy-program olyan bizarr következtetésekkel jár, hogy a magyarban lehetnek szógyökök csak és csakis akkor, ha azok a rokonnyelvekben is előfordulnak. Ezeket ekkor finnugor eredetűnek nevezi. Ami nem fordul elő más finnugor nyelvekben, azt csak jövevényszóként kezeli. 

   10. Nyilván a magyar lexikai gyökök a magyar szótárban keresendők és nem másutt. Czuczor Gergely és Fogarasi János szerint a magyar gyökök egy szótagú lexikai elemek, ragok és jelek nélkül. Erre az egyértelmű nyelvészeti elvre épül a Czuczor-Fogarasi szótár. További elv, hogy a magyar szógyökök nem állnak egyedül önmagukban, hanem rokoníthatók hasonló alakú és jelentésbeli gyökökkel. Ezek a szógyök-halmazok alkotják az un. "szóbokrokat". Így a magyar szógyökök arról ismerhetők fel, hogy szóbokrok tagjainak minősülnek."

szerk.: /nimrodnepe.blog.hu/
forrás és eredeti cikk: /maraczlaszlo.atw.hu/
kép: internet

A finnugor elmélet tarthatatlansága nyelvészeti szempontból

Marácz László

(részlet)

A blog olvashatóságának érdekében sajnos a teljes cikket nem tudjuk egyben közölni, így csak részleteket mutatunk be. Ettől függetlenül minden kedves olvasónknak ajánljuk a teljes cikk elolvasását, melyhez a forrásban megjelölt linken keresztül juthatnak el.

Szemezgetés a cikkből, idézzük:

"II. A finnugor boszorkánykonyha módszereiről

13-as pont A finnugrizmus "áltudományossága" a következő kitételekből áll: 

1. Ami nem a finnugrizmust igazolja, arról nem beszélhetünk. 

2. Aki bírálja a finnugrizmust, az rágalmazható és rágalmazandó. 

3. Olyat adjunk a bíráló szájába, amit nem állított, s ezt cáfoljuk. 

4. A finnugrizmus birtokolja az örök igazságot. 

5. A finnugrizmusnak megengedett a kettős mérce. 

6. Az igazságot nem szabad kimondani. 

7. Az elmélet tudománypolitikai háttere tabu. "

..avagy mondhatnánk mire figyeljünk oda ha egy finnugorista szeretne kioktatni?!

A fent felsorolt trükköket nap mint nap a saját bőrünkön érezhetjük, viszont ha ezeket ismerjük, akkor hathatósan tudunk védekezni ellene és végérvényesen megszüntethető lesz a magyarságra ráerőltetett törtelemhamisítás vagyis a finnugor téveszme!

szerk: /nimrodnepe.blog.hu/
forrás és eredeti cikk: /maraczlaszlo.atw.hu/
eredeti kép: internet

A rugusok és némely más népek pedig Bizye-t és Arcadiopolist kértek lakóhelyül, llernac, Attila kisebb fia is a távolabbi Scythia minorban kapott földet az övéivel együtt. Emnetzur és Ultzindur, ennek vérrokonai Dacia ripensisben, Utusban, Hiscusban és Almusban birtokoltak földet, és a mindenfelől előrohanó sok hun akkor a Római Birodalomban (Románia) /nem a mai oláhia/ meg­adta magát, ezeket most sacromonüsusoknak és fossatistusoknak nevezik.  (Getica 266.)

Frissítés! Egy német nyelvű könyv Utust egy Vit nevű településsel azonosítja, Almust egy a mai Bulgáriában található Lom nevű településsel azonosítja. Többet jelenleg nem tudni. Link

kép forrása: internet (Álmos vezér)

Frissítés! Fenti cikkünkben egy érdekes de nem megválaszolhatatlan kérdéssel álltunk elő. Úgy néz ki csípi a magyartalanítók csőrét e kedves kis érdeklődés. Már tépik a hajukat miattunk. Sajnos cikkünkben található kérdéseket próbálják cáfolni, de kérdést nem lehet cáfolni. Persze egy kérdés lehet naív vagy célratörő de mondjuk ki minden kérdés feltevésének oka van. A "drága" kicsinyes ellenoldalon szerkesztőink szájába adnak olyat, mely el sem hangzott, le sem lett írva. Állítólag a fenti kérdésünk a hun-magyar azonosságot szeretné bizonygatni. Itt jelzem ilyen cikkünkben nem történt. De ha már így vélik a kedves "okosak", hát legyen így, köszönjük az észrevételt. Hozzátesszük soha nem említettünk olyat hogy az Almusban vagy Almudtzban élő hunoknak bármi köze lenne Árpád magyarjaihoz, de ha ekkora nagy a hajcihő és máris tépik a hajukat a magyartalanító oldalon, hát legyen. Mi is elgondolkozunk rajta talán mégis lehet köze a hunoknak a magyarokhoz? Hoppá minő borzalom. De hát ez van! Persze értjük kiverte a biztosítékot náluk hogy Álmos uralkodónkról tettünk be egy rajzolt képet cikkünkhöz, ezzel sugalltunk volna bármit is? Nem tudom, talán igen talán nem, ezt döntsék el az olvasók. Részünkről köszönjük a hajcihőt, tudjuk hogy jó úton járunk. Köszönjük! De talán.. jobban jártak volna ha csendben maradtak volna!

Megvan e hírös jelenet az egykori, de még mai is nagysikerű filmből? Azt gondolom csupán a képet látva pörögnek a filmkockák sokak szeme előtt.

Imígyen láthattad őket anno. Akkor még volt rend és tekintély...

Na, de ne búsuljunk a múlton, nézzük meg inkább tanmesénket:

Rigodon

Jelen cikkünkben egy FB posztot közlünk vitaindítónak! 

"DANU amiből Duna lett

Tuatha de Danann nevű kelta törzs azaz Danu Tudását őrizők éltek itt a Kárpát Medencében Atila isten-király idején. Amit később a Rómaiak Pannonniának neveztek, ők Bannwn-nak. A Bannwun kelta (korábbi ős-szkíta) nyelvezeten "Boldog anyahonának", amelynek szó szerinti jelentése a Boldog asszony, vagyis a Sárkányanya országa... 
Danunak nevezték a nagy folyót, a kelta vízistennőről, ám én úgy gondolom itt egyetlen istennői minőség jöhetett csak szóba: az őskortól ismert "Vénusz" a Nagy Anya személye és kultusza... 
Dan-u, vagyis a Fény-anya, Solana azaz a Napistennő, a Ragyogó, akit az ős-boszorkányok a Stregák anno Luciferinának neveztek...

szavaink változatossága
kép:internet

Meglepődnél, ha azt olvasnád, hogy:

„A pogányok áhítattal imádkoztak a keresztény templomban?!”,

vagy: "A kisbaba tegnap este bújt ki a pokolból?!"

Pedig nincs min meglepődni, szavaink ugyanolyan életutat járnak be mint használóik, évszázadonként változhatnak a jelentéstartalmaik. Néhány szó nem változik, néhány annál gyakrabban.

Táncoló szkíták (Pesavár, Buner-domborművek),
i. e. kb. 1. század, kép:internet

Szemezgessünk is néhány érdekesből.

Nézzük meg a pogány szavunk jelentéstörténetét. Talán ez a legáltalánosabban ismert manapság. De sokáig nem így volt.

pogány: latinból eredeztetett szó, paganus, ennek jelentése nép, falusi, valamilyen nemzetséghez tartozó. A görög nyelvben az etnosz azaz nép szóval fordítják. A paganus alap szava a pagus, jelentése: falu.

Tehát az úgynevezett pogánylázadások is a nép lázadása, felkelése volt és nem valami vallási villongás, annál innkább politikai.

Az újszövetségi fordításokban is ahol pogány szóval fordították le az eredeti szöveget, ott a görögben az etnosz vagyis a nép, népek, egy nemzethez tartozó szó áll.

pokol: eredeti jelentése mélység, szakadék, anyaméh. Innen ered a bélpoklos szavunk is, azaz olyan mély a gyomra mint a szakadék, vagy egy feneketlen mélység annyit tud enni. A nyelvjárási "pokol a béle" is ezt jelenti bármennyit meg tud enni, egy mélység a gyomra.

buta: Ez a szó még nem teljesen kikutatott, de valószínűleg rokonságban állhat a buda szavunkkal, mely felébredőt, megvilágosodót jelent. Ha a két szónak van köze egymáshoz, súlyos negatív jelentéstartalmi változáson ment keresztül valószínű akarattal. A két szó kapcsolata még nem bizonyított!

Nézzünk most egy modern kori példát:

bunkó: eredeti jelentése, durván megmunkált, hosszú fadarab, amellyel állatokat vagy embereket lehet leütni. Ma már inkább a szlengből vett jelentései vannak használatban, melyek érdekes utat jártak be. Első fontosabb jelentése még az 1970-1980-as években a buta, faragatlan, agyatlan, ember jelzője volt.

Az 1990-es évektől szépen lassan jelentéstartalmi hangsúlya elcsúszott a mai, rosszakaratú, rosszindulatú, akarattal rosszat kívánó ember megnevezésére.

kép:internet

Még a régebbi korokban egy egyszerű bugyuta faragatlan ember jelzője volt, most már az akaratosságon és a rosszindulaton van a hangsúly. Ha valaki ma bunkó az akarattal rosszindulatú ember, ha régen valakit bunkónak neveztek, az egyszerűen csak kicsit butácskán viselkedő ember volt.

...

Kicsit elkanyarodva fő témánktól ide jön még részben a köcsög szavunk is, melynek az elsődleges börtön szlengjére nem térek ki. Viszont érdekes, hogy hogyan alakulhatott ki a későbbi és  erőteljesen negatív jelentése ennek a szónak. Cikkünk nem az eredeti és a szlengbeli kifejezések különbségeire fókuszál, inkább csak nem megkerülhető néhány szónál a szlengben használt kifejezés és jelentéstartalom sem, főként mert fontos szerepet játszik mindez a szavak fejlődésében és változásában is.

köcsög: eredeti jelentése Magas cserépedény, amely alul öblös, nyakánál elkeskenyedő, bő szájú, általában egyfülű, de lehet fületlen is. Leggyakrabban tejet, tejfölt tartanak benne.

Börtön szlengben való kialakulása "képileg" ugyanerre utal, jelentéstartalmilag alá-fölé rendeltségi viszonyt emel ki, annak is az alárendeltségi státuszát jelzi, nem részletezem. Viszont ez volt az első lépése a szónak a hirtelen és dinamikus jelentéstartalmi változás létrejöttéhez.

Jelenlegi legsűrűbben használt jelentése erősen negatív felhangú, a kifejezetten rosszindulatú embert szokták ezzel a szóval emlegetni. Hogy miként alakulhatott ki ez, információ nincs.

Valószínűsíthetően visszavezethető a börtönszleng főnök és alávetett (azaz köcsög) viszonyra. Eredetileg a köcsög szó a szlengből való továbbfejlődésében egy ilyen alávetetti felhanggal alakulhatott ki. "Hagyd már ne foglakozz vele csak egy köcsög." Vagyis "Ne érezd magad rosszul hogy felvág, hiába játsza az agyát nem ér fel hozzád, nincs  a szinteden."

A kérdés igazából az alárendelt jelentésű szleng szó és a mai durván rosszindulatú ember jelentéstartalommal bíró szó közötti átmenet mikéntje. A mai negatív jelntéstartalomban már nincs közvetlenül jele egyáltalán a régi szlengben főjelentésként fennálló alárendeltségnek, közvetetten még megvan. Itt már éppen az ellenkezője érvényesül, a rosszindulatú mondhatni bunkó, de aki még annál is negatívabb szerepet betöltő igazán tenyérbemászó ember aki már egyáltalán nem alárendelt, sőt éppen fordítva a dominancia és a nemtörődömség jellemzi.

Függetlenül attól hogy valójában éppen ezzel lehülyézzük, vagy egy idiótának tituláljuk és ezzel részünkről egy alárendelt szerepre kényszerítjük, tudjuk hogy a viselkedése éppenhogy domináns, de a dominancia és a kulturálatlanság vagyis a rosszindulatú hozzáállása révén lesz pont valakiből egy nagy k*csög.

...

Na de térjünk vissza fő témánkhoz!

Nézzünk egy szintén régi szót:

gnózis: eredeti jelentése ismeret, tudás, eredeti szó görög: ginoszkó, azaz megismerni. Több kutató állítása szerint a magyar gonosz szavunk ebből az igéből származhat. Tudatos jelentéstorzítás történhetett itt is.

Vagyis a gonosz, gnózis eredetileg tudást, megismerést jelentett.

Azért néha eszembe jut az a mondás, hogy "Heten vannak, mint a gonoszok". Milyen érdekes is ez a mondás, ha a gonosz nem rossz akaratú embereket jelent hanem esetleg éppen mást, vagyis talán helyesen akár értelmezhetjük úgy is, hogy "Heten vannak mint a tudósok" "Heten vannak mint az okosok"

És jöhet még néhány kedvencem:

ördög, ördöng, ürdüng: Eredeti szó alakját nem ismerjük, az ókorból így maradt ránk Arzang, Ardahang, valószínűsíthetően valami ilyen lehetett az ősi magyar nyelvben is. Talán örzöng, ördöng, ürdüng.

Az Arzang, Ardahang jelentése: bölcsesség. 

A pártus szkíta vallásalapító nagy könyve is ezt a címet kapta ARZANG, vagyis Bölcsesség. Nevezik még az Élet evangéliumának vagy Nagy evangéliumnak.

Mindezek után gondolhatjuk is, hogy nem nagy ördöngösség rájönni, hogy ördöng, ördög, ürdüng szavunk talán eredetileg bölcsességet jelentett, mely szintén ki lett forgatva jelentéstartalmából.

Na ugye, hogy nem nagy ördöngösség mindez, vagyis nem nagy bölcsesség kell hogy minderre rájöjjünk.

De ha már kicsit elidőztünk  pártus szkíta jogelődünknél, akkor érdekességképp csak megemlítek egy  tisztséget, talán mindenkinek ismert lesz a mesevilágunkból.

Bozorgán, modern perzsában wuzurg, általánosan wuzurgan. Ó perzsában vazarka. Eredeti jelentése valószínűleg "nagy", "kielmelkedő". A pártus szkíta, majd később a szasszán birodalom perzsa és szkíta birodalmában az arisztokrácia egyik része, főként földbirtokos réteg egyik magasrangú katonai társadalmi rétege, vagy annak képviselője. A szasszán birodalomban a wuzurgán tisztséget betöltött személy a király koronázásán jelen volt. Csak érdekességképp mutatom ezt a szót is, de kutatásra érdemes. Bár a magyar boszorka, boszorkány már teljesen más jelentéssel bír, a szavak jelentéstartalmi változatossága nem zárja ki hogy a kettőnek eredetileg volt köze egymáshoz. Hozzáteszem, hogy a magyar boszorkány szó eredetileg gyógyító esetleg füvesember jelentéssel bírhatott, majd varázsló, később negatív felhanngal bírva bekerült a mesék világába.

Ha bárki tud olyan szót, amely az évszázadok során ilyen nagy mértékben jelentéstartalmi változáson esett át, kérjük nyugodtan kommentben jelezze felénk!

Szerző: Gyécső /nimrodnepe.blog.hu/

minden jog fenntartva!