A király nélkül maradt s így belső csatározásokba merült országnak esélye sem volt a hódítókkal szemben, az igazi kérdés már az volt: fel tudja-e tartóztatni Európa az oszmánok előrenyomulását? Ferdinánd nyaka körül szorult a hurok, a szultán Szapolyai pártjára állt, és 1532 tavaszán ismét hatalmas sereg indult Bécs ellen.
Létszámáról eltérnek a vélemények, a had nagyjából 80-120 ezer harcost számlált, amely a világ akkori legerősebb tüzérségét vonultatta fel. Szulejmán szakított az addigi gyakorlattal, és nem a Duna mentén, hanem Nyugat Magyarországon keresztülvágva haladt. Tekintve a keskeny, rossz minőségű utakat ez nagy időveszteséget jelentett, viszont egyszerűbben megoldható volt az ellátás.
Jurisics Miklós (Wikipedia)
A késedelem aztán tervei megváltoztatására kényszerítette, mert mire augusztus 5-én megérkezett a határ melletti Kőszeg alá, a császárváros előtt már hatalmas keresztény sereg gyűlt össze. Ferdinánd a segítséget bátyjának, V. Károly német-római császárnak, spanyol királynak köszönhette. Ám volt egy kikötés: a haderő nem léphette át a birodalom határát.
Magyarul, amikor Szulejmán roppant serege a kicsi és jelentéktelen Kőszeg ostromába kezdett, hiába volt a kapitány Jurisics Miklós számtalan segélykérése királya és a “keresztény Európa” felé. Szulejmánt pedig nyilván a Bécset védő sereg létszáma indította az aprócska vár bevételére – olvasható a Rubicon.hu-n.
Nem vicc, hogy a kőszegi erődítmény aprócska volt. Mindössze 46 harcedzett katona védte, akiket az ostrom idejére a várba menekült 700 környékbeli paraszt segített. A százszoros túlerőben lévő törökök augusztus 5-én kezdték meg az ostromot a “szokott” módon: napokig lőtték a falakt, hogy a védőket megadásra kényszerítsék.
Nem sikerült. Amikor 13-án a janicsárok első rohamát a védők muskétával és embert próbáló közelharccal visszaverték. Ekkor az ellenség aknákat ásott a fal tövében, hogy lőporral robbantsa fel a falakat, ám a védők ügyességének köszönhetően – egy kivétellel – ez sem sikerült. Az az egy kivétel viszont több méteres szakaszon rombolta le a falakat, ám a résen betörő törököt ismét visszaverték.
Következtek az ostromtornyok, de azok sem hozták meg az áttörést. Végül augusztus 27-én a szultán általános támadást rendelt el. Több, mint 24 óráig folyt az öldöklés, a védők a vár belsejébe húzódva tartották magukat. Az utolsó, megsemmisítő roham augusztus 29-én indult volna, ám erre máig rejtélyes okból nem került sor. Szulejmán kompromisszumot ajánlott: Ha Jurisics beleegyezik a lófarkas zászló kitűzésébe, azaz jelképesen átadja a várat, megtarthatja Kőszeget.
A kapitány belement az alkuba, a török had pedig délelőtt 11 órakor elvonult a vár alól. Ennek emlékére Kőszegen máig délelőtt 11-kor szólalnak meg a harangok. A városi közgyűlés 1778-as bejegyzése így indokolja a 11 órai harangszót: „Szolimán pogány – és a keresztény vért szomjúhozó – török császár nagy szégyenével ezen várostól a keresztény és többnyire a város népétől elverettetett…”"
forrás, kép és eredeti cikk: 24.hu
"Április végén mutatták be Mark Schmidt Walking with the Enemy című filmjét az Egyesült Államokban. A Magyarországon játszódó történet hordozza ugyan a műfaj buktatóit, de meglepetésként - Ben Kingsley úr alakításában - árnyalt Horthy Miklós figurát jelenít meg a vásznon. Az idehaza még nem bemutatott film kulisszatitkai a csütörtöki Heti Válaszban.
A Walking with the Enemy (Séta az ellenséggel) című új amerikai filmről van szó, melyben Vitéz nagybányai Horthy Miklós szerepében Ben Kingsley urat láthatjuk. Az alkotás egy keresztények és zsidók által végrehajtott mentőakciónak állít emléket annak a Pinchas Tibor Rosenbaumnak a emlékiratainak alapján, aki nyilas egyenruhában mentette társait 1944-ben Budapesten.
A témát Mark Schmidt elsőfilmes amerikai rendező vitte filmre. Hazai szemmel nézve legfőbb sajátossága mégsem ez, hanem Horthy Miklós szokatlanul árnyalt ábrázolása. A kormányzó itt minden magyarért, köztük a zsidó állampolgárokért is aggódó államférfiként jelenik meg, aki egyaránt áldozata saját döntéseinek és a történelmi csapdának. Ben Kingsley Horthyja egyszerre gőgös és kiszolgáltatott, országát féltő politikus és fiáért reszkető apa, a sok rossz lehetőség között értetlenül vergődő, esendő ember.
Arról, hogy a film minden érdekessége ellenére miért nem jó, és a rendező kiknek a véleménye alapján formázta meg Horthy alakját, részletek a Heti Válasz május 22-i számában, mely elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható."
Eredeti cikk forrása és képek: /valasz.hu/
Csonka János az általa tervezett autóban. A magyar autógyártás 1902-1903-ban kezdődött a Budapesti Malomépítészeti Gépgyárban A Phőnix (De Dion Bouton) 1904-ben négy változatban készült 9-15 LE-s motorral. 1912-ben tértek át a tényleges hazai gyártásra, immár MÁG néven (Magyar Általános Gépgyár). Magyarok Krónikája, MTA Történelemtudományi Intézet
közvetett forrás: facebook
"A magyar lófajtákra bizony minden egyes magyar ember büszke lehet, ugyanis rendkívül okosak, gyönyörűek, nem mellékesen pedig világhírűek. A következő cikkben a legismertebb magyar lófajtákat mutatjuk be nektek, mindenkinek érdeme megismerni mindegyiket.
A Nóniusz a Furioso "rokona", mely a XIX. századból ered Magyarország, Hortobágyról.
A fajtával tulajdonképpen a hadsereget szerették volna ellátni, katonalónak szánták. De kezdjük az elején. A fajta alapítója Nonius Senor volt, de csak, hogy megemlítsük, Nonius egy anglo-norman mén nevét is takarta. Kialakulására három fajta volt a legnagyobb hatással. Ez volt a már említett Anglo-Norman, melytől tömegesebb lett, az Arab telivér mely a nemességet kölcsönözte, végül, de nem utolsó sorban az Angol félvér, mely a mozgását javította. A fajta megnevezését mégsem az alapítójától kapta, hanem a Nonius nevezetű ménről.
A fajtával tulajdonképpen beltenyésztést végeztek. Mivel a beltenyésztés végett a típus hibák kiütköztek a fajtán, megpróbálták az 1860-as évektől egyre inkább Angol telivérekkel javítani. Mivel később, a háborúk után a fajtára, mint katonalóra már nem volt szükség, a fajtát jellege miatt hátas- és igáslónak használták, illetve használják a mai napig. A fajtának tulajdonképpen két típusa alakult ki. A hátas jellegű, illetve a tömegesebb jellegű.
Sokoldalú, nyugodt, kitartó, jó felépítésű, tömeges. Feje kosfej, vagy félkosfej, a nyak nem túl hosszú, középmagasan illesztett, a mar nem túl kifejezett, háta kissé hosszú, mellkasa nem túl mély, a far terjedelmes. A lábak erősek és arányosak, a pata kemény. Ugyanakkor meg kell említenünk az inait, melyek szárazak.
Marmagassága kb. 160-170 cm, övmérete 190 cm körüli. Színe a pej, sötétpej, illetve a fekete."
további hazai fajtákról az alábbi lnken találhat érdekességeket: agraroldal
forrás és képek: /www.agraroldal.hu/