Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |

2022. december 02. 18:34 - Kapronczay Gyécső

Miért lennénk "törökök" ha nem tőlük származunk?!

Miért erőltetik a türk népek hogy tőlük származunk ha ez nem igaz?! Miért nem elégszenek meg a testvéri rokonsággal?!

A turk {szkíta (magyar)} és a türk (altaji népek) kapcsolatairól

szaka_hercegno.pngszőke (szaka) hercegnő kép: internet

A türk ​​népek testvéreink, de nem az őseink!

Ezt nagyon nagyon fontos kiemelni!

Nem mindegy a származás és nem mindegy a rokonság. Nem mindegy hogy valaki a rokonunk, testvérünk, vagy az ősünk, akitől származunk! 

Mi magyarok nem a török ​​népektől származunk, ők csak a rokonaink. Oldalági rokonok, nem ősök! Mi nem tőlük származunk, csak rokonok!

 

Turk, Turuk

A közép-ázsiai szkíták, azon belül elsősorban a szakák egy csoportját nevezték ilyen néven.

A hotani szakák nyelvében tturaka egy magas csúcsos fejdísz, sisak, fejfedő elnevezése. (A hotani szakákról tudjuk, hogy eredeti szkíta nyelvüket felcserélték egy iráni nyelvre) Azt nem tudjuk hogy a turk, türk szó az eredeti szkíta nyelvből ered-e vagy az iráni nyelvekből származik?!

Turk - fejfedő, sapka

A mai modern türk népek (és elnevezésük) akkor jöttek létre, amikor az altaj-hegység területéről elszármaztak és a szakák közé költöztek. Itt veszik fel majd a kök-türk nevet. Majd beolvasztják a közép-ázsiában maradt szkíta népeket így téve szert arra a rokonságra, mely alapján a magyarság és annak testvérnépei rokonai lettek akaratlanul is a mai török népeknek.

Több kutató is azt valószínűsíti, hogy a kök-türkök dinasztiája és annak asina neve is a szakáktól származhat.

Az asseina, Asena elsődleges jelentése kék, asszony vagy ősanya.

Álljon még itt pár sor Kánnai Zoltán a „Néhány szó a kazárokról” c. munkájából is gondolatmenetünk tételes vizsgálatára:

„Chosroes Anosirván (531-579) a turk jelzõt valóban elsõsorban a fehér hunokra használja annak ellenére, hogy õ a kök-türkökkel is szinte "napi kapcsolatban" állt, sőt éppen a fehér hunok miatt! Például:

"Az országom északi részén lakó turkok elmondják szegénységüket és attól tartanak, hogy kénytelenek lesznek kalandozásokkal és betörésekkel károkat okozni, ha én nem oldom meg valamiképp helyzetüket." (Karnamag, [10]) Ezek a "szegény turkok" bizony nem az akkor éppen világbirodalommal rendelkezõ kök-türkök, hanem éppen az általuk elűzött fehérhun-szkíta utód népek! Vegyük észre, hogy ha a perzsák elsõdlegesen a velük szövetségi viszonyban álló kök-türköket nevezték volna turkoknak, akkor a fehérhun-utódokat (eftaliták, uarchonok, avarok) semmiképpen nem ezzel a névvel illették volna. Theophylactos Simocatta világosan arról ír, hogy a kök-türkök feltûnésének idejében a perzsáknak már kialakult "szokásuk a hunokat turkoknak nevezni" . Tehát a perzsáknak már régi szokása volt a hunokat turkoknak hívni, amikor a kök-türkök egyáltalán megjelentek Perzsia látómezejében. Németh Gyula viszont megírja, hogy a kök-türkök "türk" önelnevezése pontosan ebbõl az idõbõl ered ([23], 84. old.)!”

„Tehát a kazárokra a bizánciak által ragasztott turk elnevezés semmiképpen sem jelenti a mai értelemben vett törököt; ez a név sokkalta inkább a kazárok fehér hun eredetét erősíti meg, éppen úgy, ahogyan azt Sebeosnál és Zakariás rétornál láttuk. (Sebeos közlése 661 körülről való, tehát éppen abból az időből, amelyre Theophanes általunk vizsgált tudósítása vonatkozik).

A turk nevezet körüli zavar okát egyértelműen abban jelölhetjük meg, hogy e név számos kútfő alapján eredetileg a fehér hunokat jelölte, majd az altáji „kök-türkök” ezt átvették (mint a uarchunok az abar nevet) s a bizánci forrásokban - mint elsők ezen a néven - már ők a turk nevezet szinte kizárólagos és elsődleges viselői.

A perzsa forrásokban jóval tovább tartotta magát a turk névnek elsődlegesen a fehérhun-utódokra való használata, hiszen ők sokkal közvetlenebbül ismerték a fehér hunokat! A modern „forráselemzés” ebből a „zavarosból” aztán könnyűszerrel kihalászta azt a skandallumot, hogy a VI. századdal kezdődően minden pusztai nép török volt! (Az egyetlen kivételt csupán azért tették a magyarsággal, mert ma is élő nyelvünk nem engedi meg törökké nyilvánításunkat. Minden kihalt pusztai népet viszont gondolkodás nélkül kiáltanak ki töröknek.)”

idézettek forrása: Kánnai Zoltán: Néhány szó a kazárokról

 

Szólj hozzá!
2022. november 28. 07:52 - Kapronczay Gyécső

Turul-házi (Árpád-házi) Szent Kinga csontereklyéjét helyezték el a wroclawi Jézus Szent Neve-templomban

453px-szent_kinga_budapest_closeup.jpg

"Egyházi ünnepség keretében elhelyezték vasárnap este Árpád-házi Szent Kinga csontereklyéjét a nyugat-lengyelországi Wroclaw városa belvárosában álló barokk kori Jézus Szent Neve-templomában.

A csontdarabot a volt jezsuita, majd egyetemi templom Szent Sebestyén-kápolnája oltárán található ereklyetartóba helyezték el. A kápolnát az ünnepség során lengyel, magyar és litván zászló díszítette annak jeléül, hogy IV. Béla magyar király lánya, Szent Kinga Lengyelország és Litvánia egyik védőszentjének számít.

A Maciej Józefowicz atya, Alsó-Szilézia egyetlen magyar nemzetiségű lelkésze által bemutatott szentmise elején a templom plébánosa, Arkadiusz Krzyzok kiemelte: Szent Kinga arra tanítja a lengyel és a magyar nemzetet, valamint az egész európai kontinenst, hogyan lehet "nehéz időkben, a történelem viszontagságai közepette békésen és bátran építeni a keresztény értékeken alapuló közjót".

Lengyelországot és Magyarországot közös hagyomány, közös történelem, hasonló kultúra és szokások kötik össze - mutatott rá Krzyzok atya, majd aláhúzta: "országaink közel fekszenek egymáshoz, de a történelem során soha nem vesztek össze".

Radoslaw Kramerski ferences szerzetes a homíliában békességre és kiengesztelődésre szólított fel, utalva Szent Kinga szellemi örökségére.

A szertartáson imádkoztak Szent Kinga közbenjárására az európai békéért, valamint a keresztény értékek védelméhez szükséges bátorságért.

A wroclawi templomnak ajándékozott ereklye a délkelet-lengyelországi Ószandecben (Stary Sacz) álló, Szent Kinga-zarándokhelyként ismert klarissza kolostorból származik, az ott őrzött relikviákról leválaszott csontdarabról van szó - közölte az MTI-vel Marek Natusiewicz, a varsói Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet Bizottságának tagja, az ereklye elhelyezésének kezdeményezője.

A relikviaátadás Józef Kupny wroclawi érsek jóváhagyásával történt. Az ünnepség társszervezője Szesztay Ádám wroclawi magyar konzul volt. A rendezvényen részt vettek a wroclawi Magyar-Lengyel Baráti Társaság képviselői is.

Árpád-házi Szent Kinga (1224-1292) IV. Béla király és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő legidősebb gyermeke. Testvére Szent Margit, nagynénje Magyarországi Szent Erzsébet volt. Tizenöt évesen férjhez adták V. Boleszláv lengyel fejedelemhez, akivel szüzességi fogadalmat tettek.

Kinga teljes hozományával hozzájárult a tatárok elleni védelemhez, a tatárjárás után pedig adományokkal járult hozzá Lengyelország újjáépítéséhez. Férje 1279-ben bekövetkezett halála után vagyonát szétosztotta a szegények közt, és az ószandeci klarisszák kolostorába lépett. 1284-ben a kolostor főnöknőjévé választották. Itt hunyt el. 1690-ben VIII. Sándor pápa boldoggá, II. János Pál pápa 1999-ben Ószandecen szentté avatta."

forrás:  Krc.nfo

Szólj hozzá!
2022. november 18. 14:50 - Kapronczay Gyécső

Emese álma, magyar mitológiai emlékképek

Artwork of Emese's dream is one of the Hungarian Mythologies

Ugek vezér Emese nevű feleségének, amikor gyermeket várt „álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében…”. Emesének álmában úgy tűnt, hogy méhéből forrás fakad, s ágyékából dicső uralkodók származnak. Emese fiát e csodálatos álomra emlékezve Álmosnak nevezték el.

forrás: internet

Szólj hozzá!
2022. november 17. 11:56 - Kapronczay Gyécső

Az Turul-dinasztia, más néven az Árpád-ház tagjainak neveiről

gondolatok az álságos történelemkutatás témájával kapcsolatban

r.jpgTöbbféle keresztnevet használtak, de kiemelik a kutatók hogy az uralkodói dinasztia tagjai elsősorban török eredetű keresztneveket használtak. Mondják ezt úgy, hogy eközben hozzáteszik, és még ki is emelik, ilyen keresztnevekről a török népek nem tudnak, soha nem használtak, példákat a török népek között nem tudnak felmutatni, értelmezni nem tudják.

Majd erre a magyar "hivatalosnak" nevezett kutatók még ezek után is török eredetűnek vélik, csak nehogy véletlenül bármi is belső keletkezésű legyen, vagyis magyar. Itt tart a hivatalos tudomány ma..

Ismerjük a dogmát, fennhangon hangoztatják, magyar sose volt, most sincs és sose lesz,

pedig el kell, hogy szomorítsuk őket, magyar mindig volt, most is van és mindig lesz!

kép: internet

Szólj hozzá!
Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |
süti beállítások módosítása