A turk {szkíta (magyar)} és a türk (altaji népek) kapcsolatairól

szőke (szaka) hercegnő kép: internet

A türk ​​népek testvéreink, de nem az őseink!

Ezt nagyon nagyon fontos kiemelni!

Nem mindegy a származás és nem mindegy a rokonság. Nem mindegy hogy valaki a rokonunk, testvérünk, vagy az ősünk, akitől származunk! 

Mi magyarok nem a török ​​népektől származunk, ők csak a rokonaink. Oldalági rokonok, nem ősök! Mi nem tőlük származunk, csak rokonok!

Turk, Turuk

A közép-ázsiai szkíták, azon belül elsősorban a szakák egy csoportját nevezték ilyen néven.

A hotani szakák nyelvében tturaka egy magas csúcsos fejdísz, sisak, fejfedő elnevezése. (A hotani szakákról tudjuk, hogy eredeti szkíta nyelvüket felcserélték egy iráni nyelvre) Azt nem tudjuk hogy a turk, türk szó az eredeti szkíta nyelvből ered-e vagy az iráni nyelvekből származik?!

Turk - fejfedő, sapka

A mai modern türk népek (és elnevezésük) akkor jöttek létre, amikor az altaj-hegység területéről elszármaztak és a szakák közé költöztek. Itt veszik fel majd a kök-türk nevet. Majd beolvasztják a közép-ázsiában maradt szkíta népeket így téve szert arra a rokonságra, mely alapján a magyarság és annak testvérnépei rokonai lettek akaratlanul is a mai török népeknek.

Több kutató is azt valószínűsíti, hogy a kök-türkök dinasztiája és annak asina neve is a szakáktól származhat.

Az asseina, Asena elsődleges jelentése kék, asszony vagy ősanya.

Álljon még itt pár sor Kánnai Zoltán a „Néhány szó a kazárokról” c. munkájából is gondolatmenetünk tételes vizsgálatára:

„Chosroes Anosirván (531-579) a turk jelzõt valóban elsõsorban a fehér hunokra használja annak ellenére, hogy õ a kök-türkökkel is szinte "napi kapcsolatban" állt, sőt éppen a fehér hunok miatt! Például:

"Az országom északi részén lakó turkok elmondják szegénységüket és attól tartanak, hogy kénytelenek lesznek kalandozásokkal és betörésekkel károkat okozni, ha én nem oldom meg valamiképp helyzetüket." (Karnamag, [10]) Ezek a "szegény turkok" bizony nem az akkor éppen világbirodalommal rendelkezõ kök-türkök, hanem éppen az általuk elűzött fehérhun-szkíta utód népek! Vegyük észre, hogy ha a perzsák elsõdlegesen a velük szövetségi viszonyban álló kök-türköket nevezték volna turkoknak, akkor a fehérhun-utódokat (eftaliták, uarchonok, avarok) semmiképpen nem ezzel a névvel illették volna. Theophylactos Simocatta világosan arról ír, hogy a kök-türkök feltûnésének idejében a perzsáknak már kialakult "szokásuk a hunokat turkoknak nevezni" . Tehát a perzsáknak már régi szokása volt a hunokat turkoknak hívni, amikor a kök-türkök egyáltalán megjelentek Perzsia látómezejében. Németh Gyula viszont megírja, hogy a kök-türkök "türk" önelnevezése pontosan ebbõl az idõbõl ered ([23], 84. old.)!”

„Tehát a kazárokra a bizánciak által ragasztott turk elnevezés semmiképpen sem jelenti a mai értelemben vett törököt; ez a név sokkalta inkább a kazárok fehér hun eredetét erősíti meg, éppen úgy, ahogyan azt Sebeosnál és Zakariás rétornál láttuk. (Sebeos közlése 661 körülről való, tehát éppen abból az időből, amelyre Theophanes általunk vizsgált tudósítása vonatkozik).

A turk nevezet körüli zavar okát egyértelműen abban jelölhetjük meg, hogy e név számos kútfő alapján eredetileg a fehér hunokat jelölte, majd az altáji „kök-türkök” ezt átvették (mint a uarchunok az abar nevet) s a bizánci forrásokban - mint elsők ezen a néven - már ők a turk nevezet szinte kizárólagos és elsődleges viselői.

A perzsa forrásokban jóval tovább tartotta magát a turk névnek elsődlegesen a fehérhun-utódokra való használata, hiszen ők sokkal közvetlenebbül ismerték a fehér hunokat! A modern „forráselemzés” ebből a „zavarosból” aztán könnyűszerrel kihalászta azt a skandallumot, hogy a VI. századdal kezdődően minden pusztai nép török volt! (Az egyetlen kivételt csupán azért tették a magyarsággal, mert ma is élő nyelvünk nem engedi meg törökké nyilvánításunkat. Minden kihalt pusztai népet viszont gondolkodás nélkül kiáltanak ki töröknek.)”

idézettek forrása: Kánnai Zoltán: Néhány szó a kazárokról