Régészetileg egy kultúráról tudunk, amely a folyamközbe költözött és az ott élő kultúrákkal egyesülve létrehozta a magas műveltségű CHNGR azaz sumer civilizációt. Ez a kultúra, amelyet a folyamközben Dzsemdet naszr kultúrának neveznek, visszavezethető a közép-európai Bánsági-, más néven Tordos-vincsa kultúrára. A Dzsemdet naszr kultúra népének megérkezése nem szüntette meg az Uruki kultúrát, hanem egyfajta szimbiózis és egyben összeolvadás jellemzi őket. Itt három különböző területről származó kultúra egyesült. Az Uruki, a Dzsemdet naszr és az Ubaidi (Al-ubaid).
Eredetileg Bánsági kultúra, mai ismertebb nevén tordos-vincsa kultúra agyagszobrai
kép: ujvilagtudat.blogspot.com
Érdemes kitérnünk arra, hogy a Nimródról szóló írások is pont arról írnak, hogy földjéről elköltözött Eviláth földjére, amit most perzsiának neveznek. Bár a mai perzsia keletebbre van a folyamköztől, de a leírásokból jól kivehető a folyamköz területe.
Miért írják Jáfet és Kus fiaként is?
Több krónikában Jáfet fiaként jelenik meg, több krónikában viszont Kus fiaként. Ez több esetben komoly fejtörést jelenthet a kutatóknak. Mivel a szkíták őseként Jáfet van minden esetben megjelenítve, így az ő esetükben ezt sarokpontnak vehetjük. Azt is tudjuk, hogy a szkíták esetében Góg és Magóg, vagy Gómer és/vagy Magor (Hunor, Magyar) jelenik, meg mint ősapa. A kora középkorban is 10 szkíta testvérnépet említenek maguk a szkíták is, akik Jáfet leszármazottai. Amennyiben a szkíták Jáfettől származnak, így Góg és Magóg népei Jáfet leszármazási vonalát követik. Tehát Góg és Magóg, vagy más néven Hunor és Magyar apja a nagy Ménrót/Nimród is Jáfet leszármazottja kellett legyen.
Érdekes az a tény is hogy még a magyar krónikákban Nimród egy jó és pozitív alak, addig a bibliában negatív szereplőként tüntetik fel. Több olyan adatról tudunk, amely többet közöl őseinkről a krónikáinkban, mint a biblia. Ellenkezik Kézai a Bibliával abban, hogy míg szerinte a bábeli tornyot azért építették, hogy ha a vízözön megismétlődnék, arra menekülhessenek, addig a Biblia az emberek hírnévre, dicsőségre vágyódásával magyarázza a toronyépítést.
A mezopotámiai síkságon ugyanis a CHNGR azaz sumér toronytemplomok annak idején valóban menedékül is szolgáltak a Tigris, Eufrátesz gyakori áradásai idején. E zikkuratok romjai még ma is szigetekként emelkednek ki a víztengerből a tavaszi áradások alatt. Ennek előzménye lehetett a Bábel tornya, amelyet még saját szülőföldjén építtetett mielőtt elköltözött volna onnan.
Ur város zikkurata
kép: gyereahogyvagy.hu
Kérdés akkor mi az oka annak, hogy Kám és rajta keresztül Kus családjában is találkozunk Nimród nevével?!
Nem biztos, hogy teljes bizonyossággal tudunk erre válaszolni viszont az adatok és a krónikák leírása szerint talán van esélyünk mindezt kibogozni.
Kézai elmondja, hogy a vízözön után kétszázegy évvel az óriás Nimród egész nemzetségével hozzáfogott a bábeli torony építéséhez. A nyelvzavar után Evilát földjére költözött, és ott felesége, Enéh más néven Ankisza két ikerfiút szült neki, HUNORT és MAGYART. Ettől a két fiútól és a szolgálatukban álló vitézektől származtak a hunok, vagyis a magyarok. Ezt a történetet több mint húsz középkori magyar krónika megismétli, sőt még egy német krónikás is átvette.
Itt érdemes figyelni arra, hogy nagyon valószínű, hogy ez a történet a Tordos-vincsa kultúrából kiszakadt és elvándorolt későbbi Dzsemdet naszr kultúra képviselőiről szól. A Tordos-vincsa (Bánsági) kultúra és a Dzsemdet naszr kultúra közötti kapcsolatról itt nem szeretnék írni. Ezt már többen részletes tanulmányokban megtették. Viszont érdemes elolvasni, értékes és érdekes tanulmányok.
Kus általi leszármazási vonal szerint a Teremtés könyvére alapozva, Kus fiai a következők voltak: Szebá, Havilá, Szabtá, Ramá és Szabteká.
Mindez után a felsorolás után külön jelenik meg egy olyan szöveg, hogy: „és még Nimród is Kus fia”.
Azt tudjuk, hogy Eviláth földje a mai Irak-Iráni térséget foglalta magában, talán egész közel-kelet is ide tartozhatott.. Eviláth Kus fia volt, Kus meg Kám fia.
Függetlenül attól, hogy Nimród Jáfet vagy Kám leszármazottja volt-e, a Kusok népe közé költözés ténye adott. Tudjuk, hogy Nimród, Kus fia Eviláth földjére költözött. Ezen a földön veszi feleségül Enéhet.
Enéhről külön adatunk nincs, de a leírásokból következik, hogy Eviláth földjének szülötte. Valószínűsíthető hogy Kus lánya, vagy testvére lehetett.
Nagy a valószínűsége annak bár adatunk nincs arra vonatkozólag, hogy Kus lánya lenne, de mindezt feltételeznünk kell az elérhető adatok alapján. Akkor könnyen értelmezhető az a mondat, hogy „Nimród is Kus fia”.
Tehát azt tudjuk, hogy Nimród házasságot kötött a kus származású népek uralkodó családjának egyik lányával. Valószínű Kus lányát vette feleségül, de szinte bizonyos hogy az ő családja beli volt. Nem tudjuk Enéh Kus lánya lehetett és Eviláth testvére, vagy Eviláth lánya. Erről adatokat nem találtam.
Itt világlik ki az a tény, hogy erősen lehet ezekből az adatokból feltételezni azt, hogy Nimród nem fog családon belül házasodni. Vagyis nem tartanánk természetes dolognak, ha mind Nimród mind Enéh Kus leszármazottja lenne, azaz testvérek.
Tehát itt azt kell látnunk, hogy esélyesebb egy olyan történet, amelyben Nimród Jáfet leszármazottja és mikor a Kus leszármazottak földjére költözik akkor a Kus leszármazott Enéhet feleségül vette. Így teljességgel érthető azon direkt vagy véletlen bejegyzés, hogy Nimród Kus fia lenne. Ezt a problémát akkor tudjuk feloldani, ha a házassággal Kus mint Enéh feltételezett apja a fiává fogadta, mint lányának a férjét, emellett, mint hatalmas uralkodót, aki szövetségre lépett a kus leszármazottak népével. Természetesen mivel konkrét adataink nincsenek, nem tudhatjuk, hogy ki kivel milyen rokonsági fokon állt, jelenleg legjobb esetben is csak kilogikázhatjuk.
Ha mindennek a történetnek alapja van, akkor azt láthatjuk, hogy maguk a szkíták, vagyis a magyarok, Jáfet leszármazottai, ahogy azt krónikáink többsége írja, emellett Kám leszármazottai is anyai ágon. Tehát itt a feleség kérés az egy dinasztikus kapcsolatteremtésnek is felfogható, mint annyi dinasztikus házasság a történelemben.
Persze feltételezhetnénk azt is, hogy Nimród a saját nemzetségéből választott magának feleséget, de már Eviláth földjén, viszont akkor ő és népe a folyamközben, mint uralkodó nép jelent volna meg, amely rátelepedik az ott lakó népességre. Erről viszont sem régészeti sem kulturális adatok nincsenek a korszakkal és a sumér időszakkal kapcsolatban. Éppen az ellenkezője látszik, hogy az Uruk-i kultúra és a Dzsemdet naszr kultúra az Al-ubaid-i kultúrával együtt összhangban alakította ki azt a magas műveltségű civilizációt, amelyet ma sumérnak neveznek.
Nimród hegye kép: Internet
A kutatók leírják, hogy a folyamközben élő Uruk-i kultúra a Dzsemdet-naszr kultúra megjelenésével nem szakadt meg, hanem egy dinamikusan fejlődő modern civilizáció alakult ki az egységesült kultúrák népei által.
Elmondhatjuk, hogy Ménrót/Nimród, mint Jáfet leszármazott és népe Evilát földjére érkezett és egyesült a Kám leszármazott Evilát és népével.
Gyécső
Attila lakomája festmény, festője Heinrich Ede