A szkítaság nem arról szólt, hogy veszekedjünk azon, ki volt szkíta, hanem éppen az ellenkezőjén, hogy mindenki, aki a szkíta életformát választotta és a szkíta világ részévé vált az teljes jogú tagja volt, függetlenül attól, hogy eredendően ős-szkíta leszármazott, szövetség kötés révén, keveredéssel, vagy egyszerűen csatlakozott népként került-e be a népcsaládba.

Természetesen tudjuk, hogy ugyanúgy, mint a rómaiaknál voltak az alapítók, ugyanúgy a szkítáknál is volt egy kiinduló gócpont, egy ős-szkíta réteg, aki elindította mindezt. Akik magukat királyi szkítának, eredeti szkítának, vagy egyszerűen csak Uraknak (lord eng.) nevezték magukat.

De mindannyian, akik a szkítaság örökösei vagyunk, nem azért kaptuk ezt az örökséget, hogy egymásnak essünk, ki is szkítább a leszármazottak között. Itt nem az a kérdés kinek van joga szkítának lenni, itt csak annyi a kérdés, hogy ki mennyit tartott meg abból a kultúrából, abból a gondolkodásmódból, amit az a nép vitt szét a világba, akit úgy ismerünk, hogy Scytha, Askata, Askuza, Saka, Sakja stb.

Természetesen minket szkíta leszármazottakat egyáltalán nem kell hogy zavarjon, sőt éppen ellenkezőleg örülhetünk, ha vannak iráni, türk, szláv, finn-ugor, magyar emberek és népek, akik a szkítaság örököseinek tartják magukat és ápolják az örökségüket.

Persze érdekes kérdés kutatni és utána nézni, kik is voltak azok a népek, akik ezt az egész szkíta civilizációt elindították. Kik voltak, honnan indultak, milyen nyelvet beszéltek?!

Annyit mondok, mindenki nézzen körül a saját háza táján, nézzen utána az ő kultúrájában mi maradt meg és mi él tovább az ősi szkíta kultúrából. Olvassa ősei krónikáit, figyelje meg mennyire hasonlít kultúrája, művészete, harcmodora a szkítáéhoz. Kit mikor hányszor neveztek szkítának ősei, ellenfelei és ellenségei?! Mert ez lesz az, ami összeköt.

Gyécső