Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |

2018. október 29. 15:29 - Kapronczay Gyécső

Elfelejtetett magyar népcsoport, a pártusok

parthianhorseman.jpgkép: internet

„A mai Irán területén élt ókori pártus nép nemcsak az ázsiai szkítákkal, hanem a kis-ázsiai galatákkal és utódaikkal, az európai keltákkal is vérségi kapcsolatban állt. A Kr.e. 248 - Kr.u. 226-ig fennálló soknemzetiségű Párthus Birodalmat a szaszanida perzsák (újperzsák) orvul megdöntötték. A pártus harcosok és utódaik Európától Közép-Ázsiáig a befogadó országok, népek seregeiben több évszázadig megbecsült katonákként küzdöttek. A szkítákhoz szkíta testvérekhez vissza csatlakozott népcsoportjaik a honfoglaló magyarság nemzetalkotóivá lettek.

Az ókorban nagyjából a mai Irán területén éltek a pártusok, de területük kiterjedt az ázsiai szkíta területekre is. A birodalmuk Kr.e. 247-től Kr.u. 228-ig földrajzilag és politikailag meghatározó világhatalom, Róma méltó ellenfele volt. Karthágó óta a hadviselésben a pártus az ókor azon népe, mely oly csapást mért Rómára (Kr.e. 53. karrhai csata), amit az soha meg nem bocsátott, és több próbálkozással sem tudott kiküszöbölni; vagyis nem sikerült elfoglalnia, és elpusztítania Párthiát.

Ennek ellenére a Párthus Birodalom mostohagyermeke a történetírásnak. Az általános történelmi munkák szinte meg sem említik; jó, ha néhány bekezdést, oldalt írnak róla. Sem az érdemeiket, sem a történelmi nagyságukat nem értékelik.

A magyar olvasóközönség a Párthus Birodalomról összefoglaló magyar nyelvű dolgozatot alig talál. A XIX-XX. században az izgalmas pártus-római csatározások és egy-két birodalomépítő nagy király történetét dolgozták csak fel. Pedig a középkorban tudott volt, hogy a magyarság elődei a pártusok. A középkori német és bizánci források a magyarokat a hunokkal és az avarokkal egyetemben a pártusokkal azonosították. A Magyarország megszállását, a magyarok tönkretételét századok óta szorgalmazó idegen érdekközösségek munkálkodásának eredménye, hogy népünk elfeledte pártus elődeit.

Kezdetben a pártusokat a médek majd az achaimenidák (óperzsák) uralták, végül makedóniai Nagy Sándor hódította meg őket. Kr.e. 247-ben a Szeleukida uralom idején első királyuk, Nagy Arszak (Úrság ?) megalapította a legnagyobb és a leghosszabb ideig fennálló közel-keleti birodalmat. A királyaik céltudatos politikával, szövetségkötésekkel, a szomszéd népek viszályainak ügyes kihasználásával területileg és politikailag növelték az országukat.

A Párthus Birodalom csillaga akkor kezdett hanyatlani, amikor minden katonai erejét latba vetette a római területszerző hadjáratok kivédésére, s közben nem ügyelt a Birodalom perzsa tartományurainak hatalmi törekvéseire. A köztük levő ellentét nemegyszer polgárháborúvá fajult, amely meggyengítette a nagykirály hatalmát, és perzsa hatalomátvételhez vezetett. Kr.u. 228-tól a Párthus Birodalom végérvényesen elenyészett. A pártushű lakosság megöletett vagy elismerte a perzsa vezetést vagy tömegével menekült a szomszédos szkítafajú népekhez. Az utódaik a szkíta-magyar nemzetségekkel együtt Dentu-Magyarián át a Kárpát-medencébe költöztek, és a magyarság nemzetalkotóivá lettek. Némely nemzetségük bizonyítottan a Felvidéken telepedett le. Az utódaik a barkók, a matyók, a tahók és a gányók.

A Párthus Birodalom csodálatos tárgyi és szellemi műveltségét a szkítaságnak az Arszakida királyok kiváló erkölcseivel párosult szellemi és katonai ereje teremtette meg. Ezért egyetlen más népnek, műveltségnek sincs joga a történelmüket elhallgatni, a pártus népet lebecsülni és lenézni. A kései magyar utódoknak kötelességük megismerni az életüket, a viszontagságaikat, a történelmüket, hazájuk megvédéséért vívott küzdelmeiket. Okulni kell a sorsukból, hogy a magyarság ellenálljon és felvegye a harcot a „cukros zacskóba csomagolt” idegen hódítás ellen, nehogy Magyarország csak a nevében maradjon magyar.”

Szerkesztő: Gyécső /nimrodnepe.blog.hu/
Cikk az említett forrás alapján: www.magyarvagyok.hu

Szólj hozzá!
2018. október 28. 18:14 - Kapronczay Gyécső

Herkulesfürdő utolsó napjai

Sisi kedvelt üdülőhelye ma már kísértetváros

"A centenáriumát ünneplő Románia egyik legnagyobb szégyene Herkulesfürdő mai állapota.

A mai Herkulesfürdő minden bizonnyal Románia egyik legnyomasztóbb és legfelkavaróbb idegenforgalmi célpontja. A pusztuló épített örökség látványa azok számára is sokkoló lehet, akik jártak már a császári üdülőhelyen, vagy a borzasztó körülményeket bemutató cikkek és fotók alapján tudják, mire számítsanak egy esetleges látogatáskor. A hatósági hanyagság és korrupció, az ingatlanspekuláció és tulajdonjogi viszálykodás miatt elhagyatottan álló épületek olyan gyors ütemben károsodnak, hogy akár egy év leforgása alatt is szembetűnő a változás. Feltehetően már csak néhány év kérdése, hogy végleg az enyészeté legyen egy-egy patinás épület.

Latin feliratok a Szapáry-fürdő egyik csarnokában

Mindezek ellenére, a turisták érdeklődése nem apad a hely iránt. Vannak, akiket az útszéli improvizált fürdőalkalmatosságok legendásan hatásos és költségmentesen elérhető gyógyvize vonz. A magyarországi turisták körében az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve a császári pár kultusza miatt népszerű célpont Herkulesfürdő.

Ugyanakkor egyfajta katasztrófaturizmus is kibontakozóban van az üdülőtelep egyre inkább kísértetváros-jelleget öltő óvárosában. A környéket, főleg nyáron, a vadvízi evezők és a mészkősziklák meghódítására érkező hegymászók is elözönlik. Az Al-Duna, a Godján-hegység, a Bigér-vízesés, az ógerlistyei vízimalmok vagy a Domogled-Cserna, illetve a Szemenik-Krassói-szurdok nemzeti parkokban található több száz turistaútvonal közelsége egyaránt vonzóvá teszi Herkulesfürdőt.

Mit tud nyújtani a természeti látványosságokon túlmenően ez – a kozmopolita és modern Temesvárral, a leendő európai kulturális fővárossal szöges ellentétben álló – bánsági vidék a turisták számára?

Herkules-szobra a régi főtéren áll, körülötte barokk paloták

Október utolsó napsütésesnek beígért időszakát kihasználva, egy magyarországi turistacsoporthoz szegődve néztünk alaposan szét a környéken, és kerestünk választ a megfogalmazódott kérdésünkre. A négynapos kirándulást a kolozsvári székhelyű Mercurius Info Tour utazási iroda szervezte, túravezetőnk Szabó Csaba volt, aki jól ismeri a vidéket, így olyan kevésbé ismert látványosságokhoz is elvitt bennünket, ahová csak kevés turista jut el.

Azért is volt jó a magyarországi csoport tagjának lenni, mert a csapattagok élményein keresztül új szempontokkal egészíthettük ki saját élményeinket, hiszen nekik olyan részletek is feltűntek az út során, melyek számunkra természetes módon olvadtak bele a megszokott erdélyi/romániai tájba.

A kirándulás tapasztalatait egy háromrészes cikksorozatban foglaljuk össze, elsőként Herkulesfürdőre összpontosítva.

Három különböző történelmi kor és kultúra ötvöződik Herkulesfürdőn, és ez a település szerkezetén is meglátszik. A római korra emlékeztető romok vagy a korra utaló elemek mellett a boldog békeidők hangulata elevenedik meg a monarchiabeli architektúra jellegzetes épületei révén, ugyanakkor a betonmániás kommunizmus évei is nyomot hagytak a településen. A vegyes képet a rendszerváltás után épített, többnyire ízléstelen, harsány szállodák tetézik az újabb városrészben.

A szürke ötven árnyalata: a szocreál Roman szálló alól római kori leletek kerültek elő

Az ókori Róma fürdőkultúrája a provinciákban is népszerű volt: a Cserna folyó völgyében levő melegforrások jótékony hatásait is jól ismerték a rómaiak. Traianus császár idején épült a légiósok által gyakran látogatott első fürdőhely, amelyet Herkulesnek, a termálvizek istenének ajánlottak, és Ad Aquas Herculi Sacras, azaz Herkules szent vizeiről nevezték el.

A római kori emlékek főleg a mai Roman szálloda környékén feltárt területen bukkantak elő, a szálloda alól ered a Herkules forrás is. Szobrok, érmek, edények, fogadalmi táblák tanúskodnak a fürdőváros római kori, több mint másfél századon keresztül tartó virágzásáról, ugyanakkor a környéken akvadukt nyomai is megfigyelhetőek.

Római kori kőhíd a Cserna folyón

A népvándorlás idején teljesen elpusztult a település, míg gróf Hamilton osztrák altábornagy 1734-ben fel nem fedezte a romokat. 1773 nyarán egy bécsi orvos elemezte Herkulesfürdő vizét és megállapította, hogy csodálatos gyógyító ereje van. Ettől kezdve egyre több beteg látogatott ide, fogadásukra barokk paloták épültek. Az igazi fellendülés I. Ferenc király látogatása után, 1817-ben indult be. Ekkor vette fel máig használt, hivatalos nevét is, az addigi Mehádiai fürdők helyett.

A császárok nagy befektetéseket ejtettek meg a településen, ez a fennmaradt, gazdagon díszített épületeken is látszik. A megtalált római kori szobrokat Bécsbe szállították, bár több hajó elsüllyedt. Ágyuk beolvasztásával, 1847-ben készült el az óvárosban álló Herkules-szobor, melyet Károly osztrák herceg ajándékozott a településnek hálából azért, mert sok katona itt  nyerte vissza egészségét. A római Herkules-szobrok mintáját koppintó, kútként is működő alkotás jó állapotban maradt fenn, az összképet „csak” a közelében található paloták állapota rontja. Ez a környék Herkulesfürdő legrégibb része.

A reformkori modernizáció és a polgári átalakulás éveiben divatos elfoglaltságnak számított a fürdőhelyek látogatása. Az arisztokrácia újra felfedezte a gyógyvizek erejét, és aki csak tehette, hetekre elvonult a turisták fogadására berendezkedett településekre, ahol orvosi segédlettel kúrálhatták magukat. A szigorú napi rítusban ivókúrák, diétás étrend, ülőfürdők, hosszú séták szerepeltek, esténként a társasági életet a kaszinók és egyéb vendéglátó helyek látogatása jelentette. Ennek megfelelően épült ki Herkulesfürdő is, ahol sétautakat, pihenőpadokat, kilátókat és minden igényt kielégítő villákat és fürdőket alakítottak ki az olykor 50-60 fokos hévizek hasznosításával.

Balkáni hangulatú forró fürdő az októberi hidegben

A gyógyvizek többek között köszvény, aranyér, bőrbajok, nőgyógyászati problémák gyógyítására alkalmas, de van olyan forrás is, mely a szemre van jótékony hatással.

Az improvizált, kövekből kirakott kádak egészen szürreális képet festenek Herkulesfürdőn. Amint a helyiektől megtudtuk, télen-nyáron használják ezeket. Megfelelő körülmények ugyan nincsenek, de találékonyak az emberek. A vállalkozó szellemű lakosok egészen jól keresnek abból, hogy pénzért engedik, hogy tákolmányaikban átöltözzenek a turisták. A patak partján ugyanakkor úgynevezett masszőrök is dolgoznak, potom összegekért, a diszkréció teljes mellőzésével gyúrják a pácienseket.

Bal kéz felől az „öltöző”, jobb kéz felől a gőzbe burkolózott, improvizált szabad-strand

A mai vendéglátó helyek giccsel és disszonáns elemekkel tömik tele az egykoron fényűző várost

A Cserna folyó mentét gyógyvizek tarkítják, színük élénk zöldeskék

Az állomás épületét is érdemes meglátogatni

A fürdőtelep különösen a katonák gyógyítása, egészségének megóvása miatt volt fontos pihenőhely. De nemcsak a hadfiak kedvelték, hanem az uralkodó dinasztiák is: legalább három császár, két császárné és két király is kezeltette itt magát. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1896. szeptember 27-én három ország vezetője, Ferenc József magyar, Károly román és Sándor szerb uralkodó ült tárgyalóasztalhoz a településen.

Köztudomású, hogy Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja, Erzsébet Amália Eugénia, azaz Sisi második legkedveltebb fürdőhelye volt, ahol nemi betegsége miatt gyakran megfordult. A császári pár igényeinek megfelelő körülményeket alakítottak ki, ebből adódóan az épületek vetekszenek a Bajorországban, Svájcban vagy Ausztriában található császári villákkal. Az uralkodók vonattal érkeztek Herkulesfürdőre, fogadásukra az óvárostól kissé távolabb eső állomáson pompás, Zsolnay porcelánnal díszített indóházat emeltek, innen hintóval utaztak a számukra fenntartott villába. A Cserna jobb partján álló Sisi-villa még menthető állapotban van, megvannak például az eredeti nyílászárói, ami nem mondható el a francia reneszánsz stílusát idéző, Alpár Ignác által tervezett Szapáry-fürdőről.

Sisi villája még megmenthető lenne 

Miután egy betört ablakon sikerült bemásznunk a Szapáry épületébe, belül is körbenéztünk. Tíz éve még gyógyulni jártak a monumentális épületbe az emberek, ma már viszont csak borzongani. A szembetűnő állagromlást a kénes gőz gyorsította fel, ami az üresen tátongó medencék és az épület mély hasadékai közelében napjainkban is érzékelhető. Az elhagyatott folyosók, szalonok és gyógytermek faláról lehullt vakolatdarabokon, összetört téglák és üvegek maradványain lépdelve jutottunk el a lepusztult állapotában is lenyűgöző várótermi csarnokba, ahol a festett boltozatos mennyezet, az eredeti csillár és a majolikával díszített egykori szökőkút jól érzékelteti az egykori fényűző fürdőéletet. Az egyik teremben emléktábla mutatja, hogy itt fürdőzött a császári pár.

A majolikával díszített szökőkútról már több ornamentumot lelopkodtak 
 

Herkules szent vizei - hirdeti a felirat a Szapáry-fürdőben 
 

Ijesztő látványt nyújt a lepukkant épület
 

Felirat hirdeti, hol fürdőzött a császári család

A Cserna bal partján, a park ölelésében található kaszinó épülete szinte az egyetlen műemlék az egész településen, amit az elmúlt tíz évben felújítottak. Tulajdonosa 2013-ban még azt nyilatkozta, hogy kaszinóként tervezi működtetni, ebből azonban egyelőre semmi sem lett, a felújítást is csak részben sikerült elvégezni. A homlokzat látható részét rendbe tették, de ha alaposabban megfigyeljük, kiderül: a kevésbé szem előtt lévő részei ugyanúgy rohadnak, mint a legtöbb herkulesfürdői épület.

A velencei reneszánsz paloták stílusát utánzó 19. századi műemlék figyelemre méltó eleme a terasz festett mennyezete. A homlokzatát díszítő figurák Herkulesfürdő vonzerejét hivatottak bemutatni három fő tevékenységen, a vadászaton, a fürdőzésen és a szórakozáson keresztül. A parkban üresen álló zenepavilonról méltán juthat eszünkbe a világhírű Pazeller Jakab zeneszerző, aki itt komponálta a Herkulesfürdői emlék című keringőjét, amely 1945-től közel ötven évig tiltólistán szerepelt.

Az egykori kaszinó épületét elviekben felújították, de csak a látszat kedvéért 
 

Figyelemre méltó a kaszinó teraszának festett mennyezete 
 

Egy még működő fürdő: a Diana

Ferenc József palotáját egyszer már felállványozták a felújításhoz. Véletlen volt...

A proletárokat éltető felirat a kommunizmus idején épült tömbházon
 

Van olyan épület, mely olyannyira romos, hogy inkább eltakarták

Ahogy a képekből is kitűnik, végtelenül lehangoló Herkulesfürdő mai helyzete. Felbecsülhetetlenül értékes épületek és kulturális kincsek vesznek kárba, a román állam, az illetékes hatóságok és intézmények közömbös hozzáállása miatt.

Van-e még jövője Herkulesfürdőnek? Az valószínű, hogy amíg el nem apadnak gyógyvizei, addig a gyógyulni vágyó turisták is vissza fognak térni. A műemléképületek sorsa viszont rendkívül aggasztó. Úgy tűnik ugyanis, hogy néhány fiatal és lelkes építészt és építésznövendéket leszámítva, már senkinek sem fáj igazán, ami Herkulesfürdővel történt."

Forrás: foter.ro

Szólj hozzá!
2018. október 28. 00:16 - RlGODON

A brit archeológus professzor döbbenetes állítása a magyarok származásáról… elgondolkodtató!

Sir Leonard Woolley archeológus professzor, aki egész kutatómunkás életét (közel 60 esztendőt) töltött Mezopotámiai ásatásokkal, a következőt mondta:

1939 óta kérelmezem és kérem a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy küldjön nekem egy magyar nyelvészt. A Sumir nyelv – 7000 éves volta dacára – ma is elképesztő egyezéseket mutat a mai magyar nyelvvel. Kutatásaim alapján tudom, hogy pl. nyelvtanát nézve a Sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.

A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török „unokaöcs” fokon áll hasonlóság tekintetében a sumirral. A magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. Alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.”

Megjegyezném, Sir Leonard Woolley professzor később eljött Budapestre, ahol magánúton megtanult magyarul, mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, az MTA elítélte őt, mondván „az MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral.”

Néhány érdekesség:

1.) Embertani szempontból nézve az ún. finnugor népek embertanilag, azaz fajilag MONGOLOID népek. Szakáll nélküli, szőrtelen, sárga bőrszínű, ferdeszemű emberek. A magyar nép szakállas, fehér bőrű, kerek szemű. Azaz embertanilag semmi közünk nincs a finnugor népekhez.

2.) Népzenei szempontból: érdekes módon Bartók Béla Finnországban, Törökországban és Perzsiában végzett népzenei kutatásairól készült magyar nyelvű könyvét a MTA eltüntette még megjelenése idején, és mind a mai napig NEM hozzáférhető Magyarországon!

Ezt a könyvet angol nyelven a New Yorki közkönyvtárban bárki elolvashatja. A magyar ember meglepetéssel olvashatja benne a következőket:

Bartók Béla megállapítása szerint

– a török és magyar népzene 75 százalék,
– a perzsa és magyar népzene 42 százalék,
– a finn és magyar népzene 2 százalék

egyezést mutat.

Azaz szerinte népzenei szempontból minden bizonyíték arra mutat, hogy török eredetű nép vagyunk. (megkérdőjelezem – a szerk.)

3.) Nyelvi szempontból:

John Rawlinson a székely rovásírás alapján fordította le a Sumir írást.

Lenormant (francia) kutató megállapította, hogy a mai nyelvek közül a magyar áll a sumirhoz a legközelebb.

Sir Leonard Wolley megállapította, hogy a Sumir nyelv nyelvtanát nézve a Sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.

A török a második legközlebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török „unokaöcs” fokon áll, hasonlóság tekintetében a sumirral, a magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. A alapszavakat tekintve több mint hatezer szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.

Megjegyezném, Sir Leonard Woolley professzor később eljött Budapestre, hol magánúton megtanult magyarul – mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, a MTA elítélte őt, mondván: “Az MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral.”

Nyelvi szempontból nézve tehát angol, francia tudósok szerint a magyar nyelv mondhatni egyenesági leszármazottja a sumirnak.

4.) Régészeti bizonyítékok

A Tigris és Eufrátesz völgyében végzett ásatások során napvilágra került szobrocskák tanúsága szerint a sumir nép állatai – rackajuh, pulikutya, kuvasz, komondor, ridegmarha kísértetiesen egyeznek a magyar nép állataival, rajtunk, magyarokon kívül SENKI másnak nincsenek ilyen állatai a világon.

Említésre érdemes egy régészeti szenzáció is. Erdélyben, Tatárlakán végzett ásatások során került napfényre több ezer égetett agyagtábla, melyeken sumir írás van, s éveken át tartó kutatások és kísérletek eredményeként a Francia Tudományos Akadémia a következőket állapította meg

1.) Az Erdélyi tatárlaki ásatások során talált táblák 1500 évvel régebbiek, mint az eddig talált legrégebbi Mezopotámiai agyagtáblák. A Francia Tudományos Akadémia ennek alapján kimondja, hogy az emberiség bölcsője és az emberi írásbeliség és kultúra NEM Mezopotámiában, hanem Európában, Erdélyben, kezdődött?

2.) Ezt később a Párizsi Nemzetközi Orientalista Kongresszus is elfogadta, ami igazi világszenzáció volt, amit csak a nevében magyar sajtó, óriási egyöntetű lelkesedéssel ELHALLGATOTT.

Én csak New Yorkban olvastam erről, Pesten a mai napig senki sem hallott erről egyetlen árva szót sem.

Azaz embertani, népzenei, nyelvészeti, és régészeti szempontból nézve, a finnugor elmélet, melyet ellenségeink dolgoztak ki lejáratásunkra, és magyarellenes propaganda céljára, egyszerűen VALÓTLAN elmélet.

Ideje lenne annak, hogy az MTA végre ne magyarellenes tevékenységre költse el a magyar lakosság pénzét.

Példa nélkül áll a világon, hogy egy nemzet tudományos akadémiája arra költi el a nemzet pénzét, hogy nemzetellenes tevékenységet fejtsen ki, rombolván a magyar nemzeti tudatot, hamisítva a magyar történelmet, s hivatkozási alapot nyújt ellenségeinknek (lásd. Trianon. 1920. június 4.)

Emlékeztető: „Jaj annak a népnek, amelynek történelmét az ellenségei írják! (Seneca)

 

forrás: világfigyelő.com

Szólj hozzá!
2018. október 26. 21:38 - RlGODON

Vita a magyarság eredetéről - Szabados György - ECHO TV

A napi politikai csatározások mellett a múltunkról is folyik egy vita, hogy honnan származik a magyarság. Szabados György, a László Gyula Intézet igazgatója az ECHO TV Napi aktuális című műsorának pénteki adásában arról beszélt, a magyar múlt van olyan gazdag és értékes, hogy ne kelljen álmítoszokat gyártani. Műsorvezető: Velkovics Vilmos

Címkék: YouTube ECHO Tv
Szólj hozzá!
Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |
süti beállítások módosítása