A mai Herkulesfürdő minden bizonnyal Románia egyik legnyomasztóbb és legfelkavaróbb idegenforgalmi célpontja. A pusztuló épített örökség látványa azok számára is sokkoló lehet, akik jártak már a császári üdülőhelyen, vagy a borzasztó körülményeket bemutató cikkek és fotók alapján tudják, mire számítsanak egy esetleges látogatáskor. A hatósági hanyagság és korrupció, az ingatlanspekuláció és tulajdonjogi viszálykodás miatt elhagyatottan álló épületek olyan gyors ütemben károsodnak, hogy akár egy év leforgása alatt is szembetűnő a változás. Feltehetően már csak néhány év kérdése, hogy végleg az enyészeté legyen egy-egy patinás épület.

Latin feliratok a Szapáry-fürdő egyik csarnokában

Mindezek ellenére, a turisták érdeklődése nem apad a hely iránt. Vannak, akiket az útszéli improvizált fürdőalkalmatosságok legendásan hatásos és költségmentesen elérhető gyógyvize vonz. A magyarországi turisták körében az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve a császári pár kultusza miatt népszerű célpont Herkulesfürdő.

Ugyanakkor egyfajta katasztrófaturizmus is kibontakozóban van az üdülőtelep egyre inkább kísértetváros-jelleget öltő óvárosában. A környéket, főleg nyáron, a vadvízi evezők és a mészkősziklák meghódítására érkező hegymászók is elözönlik. Az Al-Duna, a Godján-hegység, a Bigér-vízesés, az ógerlistyei vízimalmok vagy a Domogled-Cserna, illetve a Szemenik-Krassói-szurdok nemzeti parkokban található több száz turistaútvonal közelsége egyaránt vonzóvá teszi Herkulesfürdőt.

Mit tud nyújtani a természeti látványosságokon túlmenően ez – a kozmopolita és modern Temesvárral, a leendő európai kulturális fővárossal szöges ellentétben álló – bánsági vidék a turisták számára?

Herkules-szobra a régi főtéren áll, körülötte barokk paloták

Október utolsó napsütésesnek beígért időszakát kihasználva, egy magyarországi turistacsoporthoz szegődve néztünk alaposan szét a környéken, és kerestünk választ a megfogalmazódott kérdésünkre. A négynapos kirándulást a kolozsvári székhelyű Mercurius Info Tour utazási iroda szervezte, túravezetőnk Szabó Csaba volt, aki jól ismeri a vidéket, így olyan kevésbé ismert látványosságokhoz is elvitt bennünket, ahová csak kevés turista jut el.

Azért is volt jó a magyarországi csoport tagjának lenni, mert a csapattagok élményein keresztül új szempontokkal egészíthettük ki saját élményeinket, hiszen nekik olyan részletek is feltűntek az út során, melyek számunkra természetes módon olvadtak bele a megszokott erdélyi/romániai tájba.

A kirándulás tapasztalatait egy háromrészes cikksorozatban foglaljuk össze, elsőként Herkulesfürdőre összpontosítva.

Három különböző történelmi kor és kultúra ötvöződik Herkulesfürdőn, és ez a település szerkezetén is meglátszik. A római korra emlékeztető romok vagy a korra utaló elemek mellett a boldog békeidők hangulata elevenedik meg a monarchiabeli architektúra jellegzetes épületei révén, ugyanakkor a betonmániás kommunizmus évei is nyomot hagytak a településen. A vegyes képet a rendszerváltás után épített, többnyire ízléstelen, harsány szállodák tetézik az újabb városrészben.

A szürke ötven árnyalata: a szocreál Roman szálló alól római kori leletek kerültek elő

Az ókori Róma fürdőkultúrája a provinciákban is népszerű volt: a Cserna folyó völgyében levő melegforrások jótékony hatásait is jól ismerték a rómaiak. Traianus császár idején épült a légiósok által gyakran látogatott első fürdőhely, amelyet Herkulesnek, a termálvizek istenének ajánlottak, és Ad Aquas Herculi Sacras, azaz Herkules szent vizeiről nevezték el.

A római kori emlékek főleg a mai Roman szálloda környékén feltárt területen bukkantak elő, a szálloda alól ered a Herkules forrás is. Szobrok, érmek, edények, fogadalmi táblák tanúskodnak a fürdőváros római kori, több mint másfél századon keresztül tartó virágzásáról, ugyanakkor a környéken akvadukt nyomai is megfigyelhetőek.

Római kori kőhíd a Cserna folyón

A népvándorlás idején teljesen elpusztult a település, míg gróf Hamilton osztrák altábornagy 1734-ben fel nem fedezte a romokat. 1773 nyarán egy bécsi orvos elemezte Herkulesfürdő vizét és megállapította, hogy csodálatos gyógyító ereje van. Ettől kezdve egyre több beteg látogatott ide, fogadásukra barokk paloták épültek. Az igazi fellendülés I. Ferenc király látogatása után, 1817-ben indult be. Ekkor vette fel máig használt, hivatalos nevét is, az addigi Mehádiai fürdők helyett.

A császárok nagy befektetéseket ejtettek meg a településen, ez a fennmaradt, gazdagon díszített épületeken is látszik. A megtalált római kori szobrokat Bécsbe szállították, bár több hajó elsüllyedt. Ágyuk beolvasztásával, 1847-ben készült el az óvárosban álló Herkules-szobor, melyet Károly osztrák herceg ajándékozott a településnek hálából azért, mert sok katona itt  nyerte vissza egészségét. A római Herkules-szobrok mintáját koppintó, kútként is működő alkotás jó állapotban maradt fenn, az összképet „csak” a közelében található paloták állapota rontja. Ez a környék Herkulesfürdő legrégibb része.

A reformkori modernizáció és a polgári átalakulás éveiben divatos elfoglaltságnak számított a fürdőhelyek látogatása. Az arisztokrácia újra felfedezte a gyógyvizek erejét, és aki csak tehette, hetekre elvonult a turisták fogadására berendezkedett településekre, ahol orvosi segédlettel kúrálhatták magukat. A szigorú napi rítusban ivókúrák, diétás étrend, ülőfürdők, hosszú séták szerepeltek, esténként a társasági életet a kaszinók és egyéb vendéglátó helyek látogatása jelentette. Ennek megfelelően épült ki Herkulesfürdő is, ahol sétautakat, pihenőpadokat, kilátókat és minden igényt kielégítő villákat és fürdőket alakítottak ki az olykor 50-60 fokos hévizek hasznosításával.

Balkáni hangulatú forró fürdő az októberi hidegben

A gyógyvizek többek között köszvény, aranyér, bőrbajok, nőgyógyászati problémák gyógyítására alkalmas, de van olyan forrás is, mely a szemre van jótékony hatással.

Az improvizált, kövekből kirakott kádak egészen szürreális képet festenek Herkulesfürdőn. Amint a helyiektől megtudtuk, télen-nyáron használják ezeket. Megfelelő körülmények ugyan nincsenek, de találékonyak az emberek. A vállalkozó szellemű lakosok egészen jól keresnek abból, hogy pénzért engedik, hogy tákolmányaikban átöltözzenek a turisták. A patak partján ugyanakkor úgynevezett masszőrök is dolgoznak, potom összegekért, a diszkréció teljes mellőzésével gyúrják a pácienseket.

Bal kéz felől az „öltöző”, jobb kéz felől a gőzbe burkolózott, improvizált szabad-strand

A mai vendéglátó helyek giccsel és disszonáns elemekkel tömik tele az egykoron fényűző várost

A Cserna folyó mentét gyógyvizek tarkítják, színük élénk zöldeskék

Az állomás épületét is érdemes meglátogatni

A fürdőtelep különösen a katonák gyógyítása, egészségének megóvása miatt volt fontos pihenőhely. De nemcsak a hadfiak kedvelték, hanem az uralkodó dinasztiák is: legalább három császár, két császárné és két király is kezeltette itt magát. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1896. szeptember 27-én három ország vezetője, Ferenc József magyar, Károly román és Sándor szerb uralkodó ült tárgyalóasztalhoz a településen.

Köztudomású, hogy Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja, Erzsébet Amália Eugénia, azaz Sisi második legkedveltebb fürdőhelye volt, ahol nemi betegsége miatt gyakran megfordult. A császári pár igényeinek megfelelő körülményeket alakítottak ki, ebből adódóan az épületek vetekszenek a Bajorországban, Svájcban vagy Ausztriában található császári villákkal. Az uralkodók vonattal érkeztek Herkulesfürdőre, fogadásukra az óvárostól kissé távolabb eső állomáson pompás, Zsolnay porcelánnal díszített indóházat emeltek, innen hintóval utaztak a számukra fenntartott villába. A Cserna jobb partján álló Sisi-villa még menthető állapotban van, megvannak például az eredeti nyílászárói, ami nem mondható el a francia reneszánsz stílusát idéző, Alpár Ignác által tervezett Szapáry-fürdőről.

Sisi villája még megmenthető lenne 

Miután egy betört ablakon sikerült bemásznunk a Szapáry épületébe, belül is körbenéztünk. Tíz éve még gyógyulni jártak a monumentális épületbe az emberek, ma már viszont csak borzongani. A szembetűnő állagromlást a kénes gőz gyorsította fel, ami az üresen tátongó medencék és az épület mély hasadékai közelében napjainkban is érzékelhető. Az elhagyatott folyosók, szalonok és gyógytermek faláról lehullt vakolatdarabokon, összetört téglák és üvegek maradványain lépdelve jutottunk el a lepusztult állapotában is lenyűgöző várótermi csarnokba, ahol a festett boltozatos mennyezet, az eredeti csillár és a majolikával díszített egykori szökőkút jól érzékelteti az egykori fényűző fürdőéletet. Az egyik teremben emléktábla mutatja, hogy itt fürdőzött a császári pár.

A majolikával díszített szökőkútról már több ornamentumot lelopkodtak 
 

Herkules szent vizei - hirdeti a felirat a Szapáry-fürdőben 
 

Ijesztő látványt nyújt a lepukkant épület
 

Felirat hirdeti, hol fürdőzött a császári család

A Cserna bal partján, a park ölelésében található kaszinó épülete szinte az egyetlen műemlék az egész településen, amit az elmúlt tíz évben felújítottak. Tulajdonosa 2013-ban még azt nyilatkozta, hogy kaszinóként tervezi működtetni, ebből azonban egyelőre semmi sem lett, a felújítást is csak részben sikerült elvégezni. A homlokzat látható részét rendbe tették, de ha alaposabban megfigyeljük, kiderül: a kevésbé szem előtt lévő részei ugyanúgy rohadnak, mint a legtöbb herkulesfürdői épület.

A velencei reneszánsz paloták stílusát utánzó 19. századi műemlék figyelemre méltó eleme a terasz festett mennyezete. A homlokzatát díszítő figurák Herkulesfürdő vonzerejét hivatottak bemutatni három fő tevékenységen, a vadászaton, a fürdőzésen és a szórakozáson keresztül. A parkban üresen álló zenepavilonról méltán juthat eszünkbe a világhírű Pazeller Jakab zeneszerző, aki itt komponálta a Herkulesfürdői emlék című keringőjét, amely 1945-től közel ötven évig tiltólistán szerepelt.

Az egykori kaszinó épületét elviekben felújították, de csak a látszat kedvéért 
 

Figyelemre méltó a kaszinó teraszának festett mennyezete 
 

Egy még működő fürdő: a Diana

Ferenc József palotáját egyszer már felállványozták a felújításhoz. Véletlen volt...

A proletárokat éltető felirat a kommunizmus idején épült tömbházon
 

Van olyan épület, mely olyannyira romos, hogy inkább eltakarták

Ahogy a képekből is kitűnik, végtelenül lehangoló Herkulesfürdő mai helyzete. Felbecsülhetetlenül értékes épületek és kulturális kincsek vesznek kárba, a román állam, az illetékes hatóságok és intézmények közömbös hozzáállása miatt.

Van-e még jövője Herkulesfürdőnek? Az valószínű, hogy amíg el nem apadnak gyógyvizei, addig a gyógyulni vágyó turisták is vissza fognak térni. A műemléképületek sorsa viszont rendkívül aggasztó. Úgy tűnik ugyanis, hogy néhány fiatal és lelkes építészt és építésznövendéket leszámítva, már senkinek sem fáj igazán, ami Herkulesfürdővel történt."

Forrás: foter.ro