Aki kevésbé mélyedt el a baskír-magyar kapcsolatokban annak ajánljuk egy korábbi cikkünket is: Ismered azt a szót hogy bozgor? Ha igen, ne ijedj meg tőle!

Baskíria kép:internet

Az egyetlen nem „finnugor” rokon melyre a finnugristák is rácsaptak. Miért is olyan jó nekik Baskíria? Mert ott van az Urálnál, ahova minket, magyarokat is tesznek a 800-as évek előtti korokban. Gondolhatjuk, azért mert úgymond északon élnek a finnugor területeken. Sokan lehet finnugornak is gondolják őket emiatt.

Néhány szóban azért érdemes összefoglalni a baskír-magyar kapcsolatokat.

(Felsorolás nem teljes, jelenleg csak főbb pontokat említünk meg.)

A finnugorizmus felkarolta a baskírokat, bár nem magát a népet, hanem a területet. Mint állítólagos magyar őshaza.  A hazugság csak úgy igazán jó hazugság, ha csak részben hazudnak.  Persze senki nem állítja hogy ne jártunk volna azokon a területeken, de őshazának kijelenteni az nettó hazugság lenne.

De nézzük a valóságot:

Mi a közös a baskírokban és a magyarokban?

• egyik nép sem finnugor és egyik nép sem türk származású. Mind a két nép szkíta származásúnak tartja magát.
  
  
• a baskír történelmi tudatban szerepel az a tény, hogy ők velünk együtt éltek a Kárpát-medencében, de a birodalom összeomlásakor keletre költöztünk. Ők viszont nem tértek vissza a Kárpát-medencébe, mint mi. Ők keleten maradtak. (Nem nehéz rájönni itt melyik birodalomról van szó)
  
  
• Eredeti nyelvüket a 13. századig megtartották, majd ezután váltak türk nyelvűvé. Korábbi nyelvükről jelenleg nincs információ. Ez az a korszak, amikor a mongol hódítások révén rengeteg állam összeomlott és megszűnt létezni többek között Kummagyaria is. Bár türk nyelven beszélnek, a hangsúlyozás és a szavak kiejtése kísértetiesen hasonlít a magyar kiejtéshez. Nem a tipikus türk hangzású nyelvet beszélik. (Az alábbi videón jól érzékelhető, hogy egy dallamosabb lágyabb hangzású türk nyelvet beszélnek, melynek hanglejtése kísértetiesen közel áll magyar nyelvhez.) Nem mernénk száz százalékig megesküdni arra hogy a baskírok is a mai magyar nyelv ősét beszélték, konkrét adatok hiányában csak találgathatunk, de van rá példa hogy kutatók erre a következtetésre jutottak korábban is.
  
  "A baskírok mai nyelve nyilván a hosszú tatár szomszédság és uralom idején végbement nyelvcsere eredménye. A 10–11. századi arab írók ugyan török (TURK - link) fajta népnek mondják, de Idrisi kiemeli, hogy nyelvük különböző a besenyőkétől. A „türk” megjelölést tehát éppoly értelemben alkalmazták rájuk, mint ők és a görög írók is századokon át a magyarokra. Lehet, hogy a mai értelemben vett török elem még a tatár hódítás ideje előtt annyira elszaporodott közöttük és szomszédságukban, hogy már e korban megkezdődött a kettős nyelvhasználat. A nyelvcserét mégis a tatár hódítás utáni időre kell tennünk. A 13. század derekáig kétségkívül magyar volt a nyelvük." /http://mek.niif.hu/07100/07139/html/0011/0006/0006-402.html/
  
  Itt már inkább az lesz az igazi kérdés, hogy a Besenyők szövetségében hány nyelvet beszéltek. Korábbi hiradásokban a besenyők nyelvét egyértelműen a mai magyarral azonosították kutatók. Akkor kérdés mennyiben vagy miben különbözött a besenyők és a baskírok nyelve eredetileg. Természetesen a Besenyők szövetségi népe közt feltételezhető a magyar nyelv és a türk nyelv egy időben való léte. Főként azért is, mert a Besenyő népesség nemcsak magyar vagy azzal testvéri népességből állt, hanem kipcsak népelemekkel is rendelkezett.

• több település neve közös, mint például Djoma-Gyoma, Kundurus – Kondoros stb.
  
  
• a magyar és a baskír hadseregek neveinek egyezősége. (finnugoristák ellenzik az összehasonlítást) „Feltűnő és nagyon sokat mondó jelenség az, hogy a baskírok Jurmat-j, Jene-j, Ciraj törzsei még ma is, a velük együtt élő Tarhán és Mozser-ján törzsek pedig 1539-ig a honfoglaló magyar törzsek ősi Gyarmat, Jenő, Kér, Magyar, Tarján nevét viselik. A magyarokkal való kapcsolatuk tehát nyilvánvaló.” /http://mek.niif.hu/07100/07139/html/0011/0006/0006-402.html/
  
  
• „Az 547 és 558 között egymással bizánci és perzsa szövetségben ádáz harcukat vívó „uturgur” és „kuturgur” népek nem sokkal utóbb végleg letűntek a történelem színpadáról. Amazok türk, emezek avar uralom alá kerültek, s nevük eltűnt az uralkodó népeknek a hódítás után alattvalóikra is alkalmazott neve alatt: uturgurokról 576-ban, kuturgurokról 597-ben hallunk utoljára, és a törökös „bittogor” és „altiagir” nevük sem szerepel többé a bizánci íróknál. A Don–Dnyeper közén ez időpont után csak bolgárokról hallunk, a Donon túl újra az onogurok tűnnek fel. Csak három század múltán találkozunk újra az „uturgur”, vagyis az „öturgur” név törökös „besgur”, vagyis „öt-ogur” alakjával, a 9. század derekán Bizáncban „türk”, nyugaton „onogur-ungr”, s keleten „madsar” néven emlegetett magyarokra alkalmazva.” //http://mek.niif.hu/07100/07139/html/0011/0006/0006-402.html//
  
  
• A magyarság a honvisszafoglalás előtti időkben még ismerte talán használta is az öturgur elnevezés törökös formáját a Besgurt. A magyarságot ezen szövetség nevében könnyebben megtaláljuk. Ezért is nevezhettek minket, magyarokat sok esetben badzsirtnak a besgur szövetség elnevezése miatt.

//nimrodnepe.blog.hu//