1. A legelterjedtebb vélekedés szerint a magyarok az Urál vidékéről indulva, több mint háromezer kilométeres távolságról, a hegemóniájuk kiterjesztése után, egy lépcsőben, (P. mester által lejegyzett éra szerint) 895 táján tették meg a Kárpát-medencét központjuknak.

 kép: internet

2. Egy új régészeti kutatás szerint a magyar hadak és a népesség nem évszázadokig élt a keleti végeken, és mindössze alig öt-hat évtized alatt helyezhette át a hatalmi központot az Urál vidékéről a Kárpát-medence közelébe.

3. A kettős honfoglalás elméletét László Gyula alkotta meg. Elgondolása szerint a 9. század végi előtt 670 táján már volt egy magyar honfoglalás a Kárpát-medencében.

4. A közhiedelemmel ellentétben a honvisszafoglalás korában a magyar hadak nem alacsony, a mai hucul vagy Przsevalszkij-lovakhoz hasonlatos hátasokon érkeztek. Lovaik leginkább a ma élő, Türkmenisztánban kinemesített ahal teke fajtával mutatnak genetikai hasonlatosságot. Ez a pusztai lófajta szikár, harcedzett, kiváló tűrőképességű ló, melyről még a 13. században is azt írták, hogy a magyarok lovai még az arab telivéreknél is jobbak.

5. A leletek szerint nemcsak a Kárpát-medence mintegy 280 ezer km2-es területét, hanem ennél lényegesebb több, legalább 400 ezer km2-es térséget uraltak a magyar hadak. Ez azt jelenti, hogy a magyar hadak szövetségének birodalma jóval túlmutatott a Kárpát-medencén. Ekkor a gyér szarmata-szláv lakosság mellett más néptöredékek is a magyar uralom oltalma alá kerültek.

6. A 895-950-es évek között feltehetően a Felső-Tisza-vidéken lehetett egy fejedelmi szállásterület, ugyanis az eddig feltárt leggazdagabb sírok innen kerültek elő. A sírokat jellemzően nem ásták mélyre, volt, hogy a szél lefújta a homokot a csontokról.

 kép : internet

7. A hont visszafoglaló őseinket félelemből sokáig alacsony, görbe lábú, nem igazán megnyerő külsejű, lovon élő "vademberekként" jelenítették meg az európai köztudatban. Ha már nem tudnak a magas kultúrájú és hadban verhetetlen Szkíta nép ellen tenni, legalább ott pocskondiázzák ahol tudják.

8. A magyar lakosság nagy hányada, akik nem a hadi vállalkozásban vittek nagy szerepet azok a 900-as években állandó településeken élt, földjeiket ekével szántotta és sarlóval aratta, gyümölcstermesztéssel foglalkozott, ismerte a szőlőművelést, az iparágak közül pedig a fémipar játszott vezető szerepet. Mindez azt jelzi, hogy régi földműves műveltséggel rendelkeztek őseink, melyet minden jó termő vidéken azonnal tudtak kamatoztatni.

9. Őseink egyik jellegzetessége a lemezzel díszített tarsoly volt. A művészien, egyedien díszített, aranyozott ezüst tarsolylemezeket az öv jobb oldalára erősítve viselték.

10. A magyarok bejövetele című, 120 méter kerületű és 15 méter magas körképet 1894. május 13-án adták át a nagyközönségnek. Feszty Árpád jeles művészek, köztük Mednyánszky László közreműködésével kezdett hozzá a honfoglalás eseményeinek megfestéséhez, a munkába még felesége, Jókai Róza is besegített.

    +1. Krónikáink és a friss kutatási eredmények alapján rég óta körvonalazódott, hogy a magyar népesség, belső-ázsiai hun, közép-ázsiai szkíta, kaukázusi, és európai szkíta (szkíta, szarmata, germán) népek szövetségének és egyesülésének népe. Minderre tett egy igen erőteljes pontot a kérdések végére, a genetikai kutatás, ahol pontosan a fentebb leírt képet kapjuk meg. Belső-ázsiai "szkíta-hun"komponens, közép-ázsiai szkíta komponens, kaukázusi, és az európai szkíta (szrubnaja-kultúra) lett kimutatva.

 Figyelem: Cikkünk a meglévő kutatási eredmények alapján kivonatolt rövid és nem teljes összefoglaló. Kutatói és/vagy tudományos jellegű munka alapjául nem szolgál.

Szerkesztette: Gyécső /nimrodnepe.blog.hu/
Forrás: A /mult-kor.hu/ cikke alapján