Trágár, megoszt, letaszít, felemel és magyar.
Nehéz dűlőre jutni egy ilyen művel, vagy túl könnyű?! Ezt döntse el az olvasó!

Lesz akinek szemét, lesz akinek újítás.

Nem mondom hogy könnyű dűlőre jutni, bár sokaknak ez nem lesz nehéz. Egyet tudok, vagy bezárkózunk és mindent szentesítünk, vagy hajlandóak vagyunk nyitni és emberközelivé tenni magunkat?!  Persze ezt nem trágársággal kellene csinálni!

Lehet, hogy trágár, vagy ocsmány, és rossz utat választ, bár trágáran de nyit..

Kifiguráz vagy ötletes?

Annyit lehet mondani erre a műre, hogy úgy lavíroz, hogy egyszerre láthatja a néző egy ocsmány darabnak és egy felemelő szívmelengető dalnak. Nem tudom megmondani, hogy ez a műfaj mennyire tartozik a művészet fogalmába?!  De a kialakítása olyannyira a legszélső határokat súrolja, egyben az ocsmánysággal és a lélekemelő kialakításával, hogy erre azt lehet mondani ez művészet! Függetlenül attól, hogy kukába való vagy a magyarságra nézve egy apró nyitás a világ felé.  Azt is vegyük hozzá hogy a dalban a saját karakterének mitizált születését énekli meg a saját anyjával, ezt fűzi össze a mitikus őstörténetünkkel.

A dalszerző szerint a műve "Genezis, önnönmagam és népem eredetmondája."

Egy biztos ez a valami egyszerre lesz egy eltaposni való ocsmány próbálkozás és egyszerre lesz egy felemelő dal.

A választás nem kötelező, ettől művészi!

Videó: youtube
Szerző:  Gyécső /nimrodnepe.blog.hu/