"Számtalan vélemény és találgatás látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy kik is voltak a Dunántúl névadói a pannonok. Szabó Géza Phd régész és Czuppon Tamás egyetemi hallgató nevével fémjelzett feltárás, Irán egykori lakói a médek kapcsán talált analógiákat a pannonok hagyatékaira nézve!
Ez azért érdekes, mert Dr. Mihály Ferenc teológus Kiáltónak szava c. könyvében, zend (szent ?) iratokra hivatkozva azt a kijelentést tette, hogy Zoroaszter próféta szövetsége Istennel a Kárpát-medencét jelölte ki vallásos követői számára, hogy egy helyen élhessenek!"

Pannon kurgány (magyarul korhány) Regöly

Regölyben 2011-12-ben volt egy nagyszabású feltárás, amelynek az anyagát most már jelentős mértékben sikerült feldolgozni. A feltárt halom mintegy 2700 éves tárgyi leletei Közép-Ázsia, az ókori Kelet, Itálián belül főként az etruszk területek valamint a Hallstatt kultúra felé mutatnak párhuzamokat.
– Meglepetés volt számunkra, hogy az egészen Közép-Ázsiáig követhető párhuzamok érdekes módon nem a Fekete-tenger északi partvidékén húzódó, a népvándorlások során folyamatosan használt útvonalra utaltak – kezdi az érdekes beszámolót Szabó Géza. Az útvonal elejét a regölyi leletek alapján Közép-Ázsiától a Kaukázusig jól lehetett követni. A Kaukázusnál azonban érdekes módon eltűntek a regölyi leletekhez hasonló tárgyak, viszont megjelentek a Kaukázustól, a Fekete-tengertől délre, Kis-Ázsiában. A hazai és a nemzetközi kutatás számára ez egy teljesen új megfigyelés volt, ennek próbáltak utánajárni az érintett területek felkeresésével. Első alkalommal, 2012-ben Törökországot járták végig az egykori Urartu, Frígia, Lídia régészeti lelőhelyeit vizsgálva.
A Regöly vidékén a Kr. e. 7. század utolsó harmadában letelepedő népesség eredetét kutatva Szabó Gézáék 2014 januárjában jutottak el odáig, hogy a leletek párhuzamait az iráni területtel is kapcsolatba hozhatták.

Szabó Gézától megtudtuk, a regölyi leletanyag a Kr. előtti 7. századra tehető, tehát ők azt az időszakot kutatták elsősorban, amelyik a perzsa birodalom megalapítását megelőző, a méd birodalom korából való. A már említett konferencia is az egykori méd birodalom fővárosában volt. Nekik is azt a környéket sikerült behatóbban megismerni. Nagyon sok párhuzamot találtak a regölyi leletanyaggal, még az épületszerkezeteket illetően is. A regölyi halom olyan különleges építményt, leletet rejtett, amely Európában páratlan.

Az épületek közül a perszepoliszi és a szuzai palota oszlopcsarnokos szerkezete nagyon jó párhuzamot jelent, hiszen Regölyben is 6 sorban 9-9 oszlop támasztotta alá a sík födémet. Másrészt Regölyben olyan edények kerültek elő – s erre egy Budapesten lévő iráni teázóban, az útra készülve jöttek rá –, amelyek valamilyen növény leforrázására szolgáltak. Ahogy számukra készítették a teát, látták, a teáskancsónak ugyanolyan mélyített a pereme, mint a regölyi, Európában korábban ismeretlen edényperemek, s ugyanúgy van hozzá fedő. Akkor jöttek rá, hogy nem is annyira a kerámiát kell nézni, hanem azt, hogy mire használták. Hiszen az edény csak a göngyöleg volt, a lényeg az, amit tároltak benne.

A regölyi edényekben is valamit leforráztak és az aroma megtartására fedték le fedővel, aminek a megosztott pereme jól zárt, azért, hogy megmaradjon a tea illata, íze. Ez arra mutat, hogy Regölyben olyan népesség élt, amely több mint két és félezer évvel ezelőtt keletről magával hozta Európába a teázás szokását. A regölyi ásatás és az iráni út során szerzett új ismeretek, tapasztalatok arra mutatnak, hogy sok mindent át kell gondolni az európai őstörténetet illetően.

Valószínűleg a világ legrégebbi Janus-ábrázolását találták meg egy Regölyben zajló ásatáson.A kétarcú isten amely egy pannon törzs relikviájának alig 4 centiméteres, faragott szobra az első napon, az első adag átszitált földben bukkant rá Szabó Csenger Márk . A kétarcú isten kultuszát Rómában a hagyomány szerint az i.e. 8-7. század fordulóján uralkodott Numa Pompilius vezette be.

A Pannon nemzetségfők ilyen Jannus szobrok előtt mutattak áldozatokat

Sikerült megtalálni a pannonokat!

– Iránban ennek a kutatóútnak az eredményeként olyan kapcsolatrendszer rajzolódott ki előttünk, amelyből nagyon jól látszik, hogy az egykori Kelet, pontosabban az egykori Média, és az egykori Kárpát-medence között közvetlen kapcsolat volt. Ez a regölyi leletekben egyértelműen megmutatkozik – tudtuk meg Szabó Gézától. Arra is megpróbáltak választ kapni, hogy ki volt az a népesség. A név már mindannyiunk számára ismert: ők a pannonok. Róluk kapta a Dunántúl – Pannónia – a nevét. Ők birtokolták ezt a területet, egészen a kelták megjelenéséig, a Kr. előtti 7. század utolsó harmadától a Kr. előtti 4. század közepéig. 

kora vaskori mozgások

A Közép-Ázsiából kiinduló, Médiát, Frígiát is érintő kimmer-vándorlás révén alakult ki az a több szálból fonódó anyagi kultúra, amelynek végső állomásáról Hérodotosz is szól, amikor az Isztroszon túl lakó, a médektől elvándorolt szigünnákról ír: „…az Isztroszon túl egyetlen nép lakik, a méd viseletben járó szigünnák. Bozontos lovaiknak, amelyeket állítólag öthüvelyknyi szőr borít, termete kicsi, orra tömpe, s egy embert ugyan nem bírnak el, de kocsiba fogva páratlanul gyorsak, s ezért az ott lakók mind kocsin járnak. Azt mondják, területük egészen az Adriai-tengernél lakó enetoszok határáig terjed, s hagyomány szerint a médektől vándoroltak ki…”. (Hérodotosz: A görög-perzsa háború, Terényi István fordítása.)

 Hérodotosz megjegyzése összhangban van azzal a legújabb régészeti megfigyeléssel, hogy a mai Magyarország délnyugati felén, továbbá Horvátországban, Szlovéniában, vagyis a Dunától az Adriáig terjedő területen a Kr. e. VII. század végétől keleti eredetű, rokon anyagi kultúrájú régészeti csoportok éltek (Regöly, Dálya/Dalj, Mar­tijanec–Kaptol, Budinjak, Kola-pijani, Ja­po­di). Összességében ezek az ókori népek a méd-szkíta eredetű szigünnák különböző törzseivel, a későbbi írott forrásokban is megjelenő, pannonokkal azonosíthatók.

Számos tárgy a kora vaskori Európához kapcsolja a leletanyagot, több nagy értékű presztízstárgy, például kultikus célra használt füstölőláncok, vékony falú, nagy technikai tudásról árulkodó kerámiák pedig dél felé, az etruszk kultúrára mutatnak.

Tehát elmondható, hogy a pannon nép az i.e 8. században jelenik meg  a Kárpát-medencében és jóval a kelták beköltözése előtt éltek itt. A méd-szügunna párhuzam régészeti bizonyítást nyert, Hérodotosz adata sem csal.

Azt láthatjuk, hogy a méd-szkíta összefonódás, esetleg testvériség már jóval a szkíta-szarmata kor előtt létezhetett. Ha visszautazunk a vízözön korszakáig ahol sok esetben Hunor és Magor testvéreként jelenik meg Madaj. Így a kialakuló szkítaság és a méd népek közeli rokonságban állhattak egymással, melyet a kultúrák hasonlósága is mutat.

Szerkesztő: Gyécső /nimrodnepe.blog.hu/
Forrás és képek: https:titkosmagyarostortenet/