Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |

2018. szeptember 12. 16:55 - RlGODON

Meghamisították a Székely himnuszt?

Jelen figyelemfelhívó cikkünk az alábbi cikk folytatása.

A régi székely himnuszt (Ó, én édes jó Istenem) a csíksomlyói zarándokok éneklik szívesen, a Székely himnusz (Ki tudja, merre visz a végzet) szövege 1921-ben íródott, zenével először 1922-ben adták elő. Mik voltak keletkezésük körülményei? Szöveget és dallamot is találhatnak alább!

A „régi” székely himnusz

A régi székely himnusznak nevezett ének Bartók Béla Este a székelyeknél c. művének rubato dallama. (Valószínűleg a 20-as években írt hozzá szöveget egy ismeretlen költő.) Az ereszkedő pentaton dallam - bár az ősi népdalok mintáját követi - Bartók saját invenciója.
A csíksomlyói zarándokok énekeként ismeretes mint Székely himnusz.

 

 A Székely Himnusz

 

Csanády György életre hívója és 25 évig vezetője volt az 1920-ban – a trianoni döntés után – létrehozott Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SZEFHE) nevű önsegélyező és kulturális szervezetnek.

A Székely himnusz versét saját beszámolója szerint 1921-ben írta a SZEFHE májusi nagyáldozat névre keresztelt évenkénti ünnepélyes találkozója alkalmából. A vers címe nem tartalmazta a himnusz szót, a májusi nagy áldozatban egyszerűen csak kantátának nevezték. Zenéjét lánykarra komponálta Mihalik Kálmán és először 1922. május 22-én adták elő az Aquincumban rendezett találkozón, a zeneszerző jelenlétében.

Mihalik Kálmán még ugyanebben az évben, néhány hónappal később meghalt. Temetéséről aláíratlan szerkesztőségi cikket közölt az Új Élet, a Székely himnusz teljes szövegével együtt. „Amíg koporsóját a sírba eresztették, jó barátai igazán hulló könnyzápor közt a megboldogult szerezte székely himnusz eléneklésével búcsúztatták, hogy az kísérje azt, aki életében csak dalolni tudott, még szenvedésében is” – írta az Új Élet, hozzátéve, hogy az egész gyásznép énekelt. Mivel a lap szerkesztője maga Csanády György volt, valószínűsíthető, hogy ő maga adta az új címet a versnek.


Az ének Erdélyben - az Észak-Erdély magyar visszafoglalása és újbóli elvesztése közt eltelt néhány év kivételével - egészen a kommunista rendszer bukásáig tiltott dal volt, büntették az éneklését, de szűk körben, titokban mégis énekelték az elnyomás elleni tiltakozásként.


A himnuszt a 2009. szeptember 5-én Székelyudvarhelyen megtartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen határozatban fogadták el az önkormányzati képviselők Székelyföld hivatalos himnuszának.

(Forrás: wikipedia)

 

Forrás: minalunk.hu

 

Maroknyi székely őrt áll, mint a szikla

- A Székely Himnusz kevéssé ismert szövegváltozata -

A Szabad Magyarországért Mozgalom internetes honlapján a december 7.-i hírek közt olvasható a Székely Himnusz egy ismeretlen szövegvariánsa – azzal a megjegyzéssel, hogy ez az eredeti szöveg.
Bármi is legyen az igazság a szöveget illetően (amit most nem áll módunkban ellenőrizni!), tény: ez a szövegváltozat sem kevésbé fenséges, kevésbé himnikus és kisebb történelmi hitelű, mint a közismert változat.
Az alábbiakban változtatás nélkül adjuk közre a fent említett honlapon található szöveget (http://www.szmm.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=972):

Székely himnusz 
(eredeti szöveggel)

Ki tudja merre, merre visz a végzet 
Göröngyös úton, sötét éjjelen. 
Vezesd még egyszer győzelemre néped, 
Csaba királyfi, csillag ösvényen!

Maroknyi székely őrt áll, mint a szikla 
Népek harcának zajló tengerén. 
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja, 
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Amedig élünk, magyar ajkú népek, 
Megtörni lelkünk nem lehet soha! 
Szülessünk bárhol, világ bármely pontján, 
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha!

Maroknyi székely őrt áll, mint a szikla 
Népek harcának zajló tengerén! 
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja, 
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Keserves múltunk, évezredes balsors: 
Tatár, s török dúlt, labanc rabigált. 
Jussunk e honban, Magyar Székelyföldön: 
Szabad hazában élni boldogan.

Maroknyi székely őrt áll, mint a szikla 
Népek harcának zajló tengerén! 
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja, 
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Már másfélezer év óta Csaba népe 
Sok vihart élt át, sorsa mostoha. 
Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte! 
Nem értett egyet otthon sem soha.

Maroknyi székely őrt áll, mint a szikla 
Népek harcának zajló tengerén! 
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja, 
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Hős szabadságát elveszti Segesvár, 
Madéfalvára fájón kell tekints, 
Földed dús kincsét népek élik s dúlják! 
Fiaidnak sokszor még kenyérre sincs.

Maroknyi székely őrt áll, mint a szikla 
Népek harcának zajló tengerén! 
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja, 
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

***
A Székely Himnusz néven ismertté vált ének 1921-ben született. Szerzői Erdélyből Magyarországra települt és itt tanuló fiatalemberek: 
Csanády György (1895-1952)
Székelyudvarhelyen született 1895. február 23-án. Az itteni Református Kollégiumban érettségizett 1913-ban. A budapesti Kereskedelmi Akadémián szerzett oklevelet, de nem a szakmájából, hanem az irodalomból élt. Az I. világháborúban katonaként megsebesült. Magyarországra költözött, és 1920-21-ben ötödmagával megalakítja a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületét. Budapesten, 1952. május 3-án halt meg. A Farkasréti Temetőben temették el, de később - végakarata szerint - hamvait Székelyudvarhelyen, a családi sírban helyezték el. 
Mihalik Kálmán (1896-1922)
Oravicabányán született 1896. február 21-én. Kolozsváron a piarista gimnáziumban majd az unitárius főgimnáziumban tanult, itt érettségizett 1915-ben. Mivel katolikus volt, vallásórára a kegyesrendiek által vezetett főgimnáziumba járt. A kolozsvári egyetem orvosi karára iratkozott be. A háborúban ő is fronton teljesített szolgálatot. A háború után tanulmányait Szegeden folytatta, majd az itteni egyetemen lett tanársegéd. 1922. szeptember 6-án, 26 éves korában, tífuszban halt meg, Szegeden; sírja a Belvárosi Temetőben van.

forrás: e-idő.com

 

 

 

Címkék: székely
komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nimrodnepe.blog.hu/api/trackback/id/tr9914236795

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |
süti beállítások módosítása