A film Kassai Lajos tevékenységével, az általa újrateremtett - csak az elődeinkre jellemző ősi harci képességgel - a lovasíjászattal, ennek szellemi hátterével, az abból létrejött, a világban futótűzként terjedő sporttal, Kassai Lajos kulturális életünkben betöltött szerepével foglakozik.
Mindezekről számtalan anyag található az írott és elektronikus médiában. Hasonló témával foglakozó könyve már több kiadást megért, több nyelvre lefordították. Kínában sztárként ünneplik mind a bemutatókon, mind a televízióban. Ha Hollywood olyan szuper produkciót forgat, amiben lovasíjászok szerepelnek, akkor őt kérik fel szakértőnek és ő tanítja be a sztárokat, mint a legutóbb Kínában forgatott filmben, Matt Damon-nak.
Bemutató dátuma: 2016. január 21.
"Ierosoluma vagy csak Soluma, a kujundsiki ékiratokban Urszalima, a hieroglyphákban Salem, a hébereknél Jerusolajim (a béke öröksége), az araboknál El-kudsz (a szent), a törököknél Kudusz Serif (a magasztos szent). Palaestina fővárosa, Jeruzsálem, egy 760 méter magas, vizben szegény mészkő fensíkon fekszik, mely a palaestinai hegyhátnak főlánczával függ össze s Északot és Északnyugatot kivéve mély völgyekkel van körülvéve. Keleten van a Kidron később Josaphat völgye, Délen és Nyugaton a Ben Hinnom völgye." forrás: http://mek.oszk.hu/
"Their Political units were the very first Federated City-States in the world ( Ugarit, Aradus, Tripoli,
Ursalima (Jurusalem), Batrun, Byblos, Beirut, Sidon, Tyre, Raphia ( the first one ) and others )" forrás: https://yeyeolade.wordpress.com/
"Az Amarna-levelekben (Kr. e. 15-14. szd.) ur-salimum vagy uru-salim. A város neve tehát összetett szó. A név első felének a jelentése az akkád és sumér uru alapján alapítás, azaz város. " forrás: https://www.arcanum.hu/
"The original name of Jerusalem was Babylonian, Uru-Salim, "the city of Salim," shortened into Salem in Ge 14:18 and in the inscriptions of the Egyptian kings Ramses II and Ramses III. In the Tell el-Amarna Letters (1400 BC) Jerusalem is still known as Uru-Salim, and its king bears a Hittite name, implying that it was at the time in the possession of the Hittites. His enemies, however, were closing around him, and one of the tablets shows that the city was eventually captured and its king slain. These enemies would seem to have been the Jebusites, since it is after this period that the name "Jebus" makes its appearance for the first time in the Old Testament (Jg 19:10-11)." forrás: https://www.internationalstandardbible.com/
kép: 1, internet, 2, internet képhez tartozó bejegyzések:1, facebook, 2, facebook
"Az alábbi cikkünkben a Fekete-tengertől északra elterülő sztyeppéken pusztákon élő magyar törzsszövetség érdekes kapcsolatrendszerét próbáljuk meg jobban megvilágítani. A magyar néphez több török és szkíta rokonnép csatlakozott, ezek közül a mostani írásunkban a berszilek történetét és a Kazár Kaganátus helyzetét vizsgáljuk meg közelebbről. Kiemelten fontos a magyarok korai őseink történetének és a kazárok kapcsolatának vizsgálata, hiszen a mai közgondolkodásban igencsak torz kép él a kazárokról, illetve a kazár-magyar kapcsolatokról. A cikkünket azért is tesszük most közzé, mert Ceglédbercelen – mely terület a lovas-nomád népek kedvelt megtelepedési helyszíne volt – két hét múlva (február 15-én) Bíró András Zsolt antropológus (a Kurultaj főszervezője) tart előadást a művelődési központban.
Ceglédbercel Pest Megyében, Albertisa és Cegléd között helyezkedik el, Budapesttől mintegy 60 km-nyi távolságra délkeleti irányban. A ceglédi kistérség területén biztosan állítható, hogy honfoglaló őseink megtelepedtek, erről a számos honfoglalás-kori leletanyag ad tanúbizonyságot. Ceglédbercelen a Gerje patak mentén régészek X. századi leleteket találtak. Ezenkívül a település határában jelentős avar kori emlékekre is bukkantak, tehát a lovas-nomád népek kedvelt megtelepedési helye lehetett a térség. Külön kiemelendő, hogy a honfoglalás kori települést a magyar törzsszövetség egy igen érdekes történetű törzse a berszilek (azaz magyarul bercelek) alapították. A berszilek nevéből erednek a későbbi Bercel helységneveink és a Bercel keresztnév is. A középkori Magyarországon több település nevében is megtalálható a szó, ebből nagyjából kikövetkeztethető, hogy a berszilek merre telepedtek meg hazánk területén.
Berszilek, kazárok, magyarok
A Berszil egy lovas-nomád nép volt, amely a kabarokhoz hasonlóan csatlakozott az egyre erősebbé váló magyar törzsszövetséghez. Történészeink legelfogadottabb elmélete szerint éppen a Kazár Kaganátus ellen lázadó, majd csatátvesztő kabarokkal együtt álltak be a magyar hadrendbe. A magyarok abban az időszakban (IX. század első harmada) egy igen domináns hatalmat kezdetek kiépíteni a Fekete-tenger északi partján, a Dnyeper és a Don folyók között. A IX. század elejétől a magyar hadak már rendszeresen támadták a Kazár Kaganátust, ahol nemrég vette fel a kagán, és a szűk uralkodóréteg a zsidó vallást (nagyjából a VIII. század végén vagy a IX. század elején). Egyes történészek véleménye szerint a kabarok (és velük együtt a berszilek is) éppen a judaizmus “bevezetése” ellen lázadtak fel a kazár kagán uralma ellen. A kazárok feltehetően a török (valószínű a türk/turk megnevezés itt még a szkíta elnevezést fedi) lásd TURK, ogur-bolgár törzsekből kivált népek lehettek, a származásuk és a későbbi “Kazár Birodalomnak” nevezett államalakulat története is érdekes és szerteágazó történet. Annyit mindenképpen érdemes tudni róluk, hogy valamikor a VII. század közepén a Kaukázustól északra a Volga és Don által határolt területen alakult meg államuk. A szkíta népek a megszálló (cc 630-ban) Nyugati-türk Birodalomból függetlenedve több nomád és félnomád népet összefogva (onogur-bolgárok, szavírok, iráni-alán törzsek) alkották meg a kaganátust. A berszilek az egyik államalkotó eleme volt a Kazár Birodalomnak, valószínűleg közeli rokonnépek lehettek, mert a berszileket sok esetben együtt emlegették a kazárokkal, még a korábbi közép-ázsiai lakhelyükön is (az oguz – ujgur törzsszövetség részeként).
A kazárok hatása kiemelten fontos volt történelmünk szempontjából. A magyarok kapcsolata a kazárokkal a szövetségesi státusznak felelhetett meg leginkább. A sokszor emlegetett magyar alárendeltségi viszonyt egyetlen – néhol ellentmondásos – forrásból feltételezi több történészünk. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár: De administrando imperio (A birodalom kormányzásáról) című művének magyarokra vonatkozó szakaszából olvashatjuk az ide vonatkozó részletet:
“A türkök népe [értsd: magyarok] régen Kazáriához közel szerzett magának szálláshelyet, azon a helyen, melyet első vajdájukról Levediának neveznek [...] Abban az időben nem türköknek mondták őket, hanem szabartoi aszphaloinak [...] A türkök [magyarok] hét törzsből álltak, de sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha nem volt [....] Együtt laktak a kazárokkal három esztendeig, s minden háborújukban együtt harcoltak a kazárokkal. Kazária fejedelme, a kagán, vitézségükért és szövetségükért nemes kazár nőt adott feleségül a türkök első vajdájának [...]“
Mindenesetre az arab földrajzi irodalom nagyjainak műveiből azt az adatot olvashatjuk a korszakra vonatkozóan, hogy a magyarok hadereje kétszer akkorra volt mint a kazároké. Azonban az biztosnak látszik, hogy a magyarok 810-ben már lerombolták a kazárok Don jobb parti erődítményeit. Majd a kaganátus követsége segítséget kért a Bizánci Birodalomtól és feltételezhető, hogy az egyre erősödő magyarok ellen építették fel a 830-as években- bizánci segítséggel – Sarkel várát. Ebben az időszakban váltak ki a Kazár Birodalomból a belháború hatására a nyugaton élő törzsek – feltehetőleg köztük a berszilek is – és csatlakoztak a magyarokhoz. A IX. század végére a berszilek betagozódtak a magyarok törzsrendszerébe. A Kárpát-medencében – a középkori helységnevekből következtetve – 4 településnévről gondoljuk, hogy a letelepült berszilek emlékét őrizték meg.
Sarkel, azaz Sárhely várának feltárása – légifotón
A berszilek korai története
A Berszilek előtörténetéről kevés adat maradt fenn és azok is eléggé ellentmondásosak, ezért írásunk végén foglalkozunk ezzel a kérdéskörrel. Az ujgur feliratokban és bizánci szövegekben fellelhetjük nyomát egy barsil nevű népnek. A kutatók szerint a berszilek a V.-VI. században érkezhettek keletről a Kaukázus előterébe. A Kaukázustól északra több forrás is megemlíti a bärsil (ez a szó török alakja) nevű népet, illetve a Berzilia, Barsalia nevű területet A barsilok nyugati ága a kazárok közé integrálódhatott be, majd a kazár belháborúban kiváltak a kabarokkal együtt – a fent ismertetett módon – majd a magyarok törzsszövetségébe tagozódtak be. Viszont a 756-ra datált terhi ujgur feliraton is megtaláljuk a berszil és kazár népneveket, méghozzá egymás mellett felróva. Azonban ugyanekkor a volgai-bolgároknál is fellelhetjük a törzsnevüket, és arra is született teória, hogy a berszilek egyes törzsei már korábban csatlakozhattak a magyarokhoz. Végszóképpen azt a legvalószínűbb következtetést vonhatjuk le, hogy a berszilek a honfoglaló törzsszövetség tagjaként érkeztek a Kárpát-medencébe, teljes mértékben betagozódva a magyar törzsrendbe. Így a mai magyarság ősei részét képezik. Majd letelepülve megőrizték ősi törzsnevüket, amely megjelent a Bercel településnevekben."
író: Bíró Csaba
forrás: http://kurultaj.hu/
(A narancs színnel jelölt szövegek, betoldások a szerkesztők bejegyzései. (Kivéve mobilnézeten, ott a linkek is narancs színnel jelennek meg.)
"Turul szavunk ős fogalmi tartalma a pusztai ősműveltségünkben gyökerezik. A turul eredetileg bizonyára valóságos madár neve volt, az ősi magyar hiedelemvilágban azonban mitikus képzet megjelenítőjének általánosított alakjává változott.
Az ősi magyarok turul-képzetére nagy befolyást gyakorolhatott a betanított sólyommal, héjával és sassal űzött, a pusztai előkelőségek körében divatos vadászat. Maszúdi, arab utazó és tudós a 10. század első feléből származó tudósításában elmondja, hogy Kazár országban, a Kaszpi-tenger partvidékén ős a Kaukázusban tenyészett a vadászmadarak fejedelme, a gyors röptű, erős, forró vérű és a legkönnyebben betanítható fehér sólyom, amelyiknek lelke volt. A régi kartvéliek (grúzok) és oszétok egyik változatát tisztának, hófehérnek nevezték.
Ez a fejedelmi madár csak fejedelmek birtokában lehetett, mert értéke több harci mén értékével volt egyenlő. Nemes tulajdonságai, gazdája iránti forró ragaszkodása közrejátszott kultikus tiszteletének kialakulásában, alakja az eget, két szeme a napot ős a holdat jelképezte. A kora középkori kartvéli (grúz) hiedelmek szerint a régi kartvéli királyok jobb vállukon sas jelével születtek, alán szomszédaik sólyom alakjának tartották. Valami hasonló összeolvadásra gondolhatunk a magyar turul esetében is. A turulhoz fűzött gondolatiságban a madár természeti alakja háttérbe szorult, a vallásos képzetben lényegi ismérve az, hogy földöntúli erők hordozója volt. A turul szó nyelvünkben honvisszaszerzés előtti idők termése jelenleg a türk népeknél él még a Tughrul gondolatisága, maga a képzet azonban nem sajátosan török jelenség."
szerk.: Gyécső /nimrodnepe.blog.hu/
forrás: internet
kép: kerecsenyalapitvany