szavaink változatossága
kép:internet
Meglepődnél, ha azt olvasnád, hogy:
„A pogányok áhítattal imádkoztak a keresztény templomban?!”,
vagy: "A kisbaba tegnap este bújt ki a pokolból?!"
Pedig nincs min meglepődni, szavaink ugyanolyan életutat járnak be mint használóik, évszázadonként változhatnak a jelentéstartalmaik. Néhány szó nem változik, néhány annál gyakrabban.
Táncoló szkíták (Pesavár, Buner-domborművek),
i. e. kb. 1. század, kép:internet
Szemezgessünk is néhány érdekesből.
Nézzük meg a pogány szavunk jelentéstörténetét. Talán ez a legáltalánosabban ismert manapság. De sokáig nem így volt.
pogány: latinból eredeztetett szó, paganus, ennek jelentése nép, falusi, valamilyen nemzetséghez tartozó. A görög nyelvben az etnosz azaz nép szóval fordítják. A paganus alap szava a pagus, jelentése: falu.
Tehát az úgynevezett pogánylázadások is a nép lázadása, felkelése volt és nem valami vallási villongás, annál innkább politikai.
Az újszövetségi fordításokban is ahol pogány szóval fordították le az eredeti szöveget, ott a görögben az etnosz vagyis a nép, népek, egy nemzethez tartozó szó áll.
pokol: eredeti jelentése mélység, szakadék, anyaméh. Innen ered a bélpoklos szavunk is, azaz olyan mély a gyomra mint a szakadék, vagy egy feneketlen mélység annyit tud enni. A nyelvjárási "pokol a béle" is ezt jelenti bármennyit meg tud enni, egy mélység a gyomra.
buta: Ez a szó még nem teljesen kikutatott, de valószínűleg rokonságban állhat a buda szavunkkal, mely felébredőt, megvilágosodót jelent. Ha a két szónak van köze egymáshoz, súlyos negatív jelentéstartalmi változáson ment keresztül valószínű akarattal. A két szó kapcsolata még nem bizonyított!
Nézzünk most egy modern kori példát:
bunkó: eredeti jelentése, durván megmunkált, hosszú fadarab, amellyel állatokat vagy embereket lehet leütni. Ma már inkább a szlengből vett jelentései vannak használatban, melyek érdekes utat jártak be. Első fontosabb jelentése még az 1970-1980-as években a buta, faragatlan, agyatlan, ember jelzője volt.
Az 1990-es évektől szépen lassan jelentéstartalmi hangsúlya elcsúszott a mai, rosszakaratú, rosszindulatú, akarattal rosszat kívánó ember megnevezésére.
kép:internet
Még a régebbi korokban egy egyszerű bugyuta faragatlan ember jelzője volt, most már az akaratosságon és a rosszindulaton van a hangsúly. Ha valaki ma bunkó az akarattal rosszindulatú ember, ha régen valakit bunkónak neveztek, az egyszerűen csak kicsit butácskán viselkedő ember volt.
...
Kicsit elkanyarodva fő témánktól ide jön még részben a köcsög szavunk is, melynek az elsődleges börtön szlengjére nem térek ki. Viszont érdekes, hogy hogyan alakulhatott ki a későbbi és erőteljesen negatív jelentése ennek a szónak. Cikkünk nem az eredeti és a szlengbeli kifejezések különbségeire fókuszál, inkább csak nem megkerülhető néhány szónál a szlengben használt kifejezés és jelentéstartalom sem, főként mert fontos szerepet játszik mindez a szavak fejlődésében és változásában is.
köcsög: eredeti jelentése Magas cserépedény, amely alul öblös, nyakánál elkeskenyedő, bő szájú, általában egyfülű, de lehet fületlen is. Leggyakrabban tejet, tejfölt tartanak benne.
Börtön szlengben való kialakulása "képileg" ugyanerre utal, jelentéstartalmilag alá-fölé rendeltségi viszonyt emel ki, annak is az alárendeltségi státuszát jelzi, nem részletezem. Viszont ez volt az első lépése a szónak a hirtelen és dinamikus jelentéstartalmi változás létrejöttéhez.
Jelenlegi legsűrűbben használt jelentése erősen negatív felhangú, a kifejezetten rosszindulatú embert szokták ezzel a szóval emlegetni. Hogy miként alakulhatott ki ez, információ nincs.
Valószínűsíthetően visszavezethető a börtönszleng főnök és alávetett (azaz köcsög) viszonyra. Eredetileg a köcsög szó a szlengből való továbbfejlődésében egy ilyen alávetetti felhanggal alakulhatott ki. "Hagyd már ne foglakozz vele csak egy köcsög." Vagyis "Ne érezd magad rosszul hogy felvág, hiába játsza az agyát nem ér fel hozzád, nincs a szinteden."
A kérdés igazából az alárendelt jelentésű szleng szó és a mai durván rosszindulatú ember jelentéstartalommal bíró szó közötti átmenet mikéntje. A mai negatív jelntéstartalomban már nincs közvetlenül jele egyáltalán a régi szlengben főjelentésként fennálló alárendeltségnek, közvetetten még megvan. Itt már éppen az ellenkezője érvényesül, a rosszindulatú mondhatni bunkó, de aki még annál is negatívabb szerepet betöltő igazán tenyérbemászó ember aki már egyáltalán nem alárendelt, sőt éppen fordítva a dominancia és a nemtörődömség jellemzi.
Függetlenül attól hogy valójában éppen ezzel lehülyézzük, vagy egy idiótának tituláljuk és ezzel részünkről egy alárendelt szerepre kényszerítjük, tudjuk hogy a viselkedése éppenhogy domináns, de a dominancia és a kulturálatlanság vagyis a rosszindulatú hozzáállása révén lesz pont valakiből egy nagy k*csög.
...
Na de térjünk vissza fő témánkhoz!
Nézzünk egy szintén régi szót:
gnózis: eredeti jelentése ismeret, tudás, eredeti szó görög: ginoszkó, azaz megismerni. Több kutató állítása szerint a magyar gonosz szavunk ebből az igéből származhat. Tudatos jelentéstorzítás történhetett itt is.
Vagyis a gonosz, gnózis eredetileg tudást, megismerést jelentett.
Azért néha eszembe jut az a mondás, hogy "Heten vannak, mint a gonoszok". Milyen érdekes is ez a mondás, ha a gonosz nem rossz akaratú embereket jelent hanem esetleg éppen mást, vagyis talán helyesen akár értelmezhetjük úgy is, hogy "Heten vannak mint a tudósok" "Heten vannak mint az okosok"
És jöhet még néhány kedvencem:
ördög, ördöng, ürdüng: Eredeti szó alakját nem ismerjük, az ókorból így maradt ránk Arzang, Ardahang, valószínűsíthetően valami ilyen lehetett az ősi magyar nyelvben is. Talán örzöng, ördöng, ürdüng.
Az Arzang, Ardahang jelentése: bölcsesség.
A pártus szkíta vallásalapító nagy könyve is ezt a címet kapta ARZANG, vagyis Bölcsesség. Nevezik még az Élet evangéliumának vagy Nagy evangéliumnak.
Mindezek után gondolhatjuk is, hogy nem nagy ördöngösség rájönni, hogy ördöng, ördög, ürdüng szavunk talán eredetileg bölcsességet jelentett, mely szintén ki lett forgatva jelentéstartalmából.
Na ugye, hogy nem nagy ördöngösség mindez, vagyis nem nagy bölcsesség kell hogy minderre rájöjjünk.
De ha már kicsit elidőztünk pártus szkíta jogelődünknél, akkor érdekességképp csak megemlítek egy tisztséget, talán mindenkinek ismert lesz a mesevilágunkból.
Bozorgán, modern perzsában wuzurg, általánosan wuzurgan. Ó perzsában vazarka. Eredeti jelentése valószínűleg "nagy", "kielmelkedő". A pártus szkíta, majd később a szasszán birodalom perzsa és szkíta birodalmában az arisztokrácia egyik része, főként földbirtokos réteg egyik magasrangú katonai társadalmi rétege, vagy annak képviselője. A szasszán birodalomban a wuzurgán tisztséget betöltött személy a király koronázásán jelen volt. Csak érdekességképp mutatom ezt a szót is, de kutatásra érdemes. Bár a magyar boszorka, boszorkány már teljesen más jelentéssel bír, a szavak jelentéstartalmi változatossága nem zárja ki hogy a kettőnek eredetileg volt köze egymáshoz. Hozzáteszem, hogy a magyar boszorkány szó eredetileg gyógyító esetleg füvesember jelentéssel bírhatott, majd varázsló, később negatív felhanngal bírva bekerült a mesék világába.
Ha bárki tud olyan szót, amely az évszázadok során ilyen nagy mértékben jelentéstartalmi változáson esett át, kérjük nyugodtan kommentben jelezze felénk!
Szerző: Gyécső /nimrodnepe.blog.hu/
minden jog fenntartva!
A pozsonyi csata emlékműve Vecsésen
Lotz Károly: A magyarok megérkezése az új hazába