"Elnyomót kiált az elnyomó,
s közben üti vágja a magyart.
De hiába rikácsoltok gyűlöletnek fiai,
csak egy nemzet van mely az elnyomást végig élte.
Míg a többi harácsolt, szaporodott,
eközben ütötte, s verte a magyart.
Elnyomót kiált az elnyomó!
Csak egy nemzet van mely az elmúlt
ötszáz évben elnyomás alatt élt a
Kárpát-medencében, és ez pedig a magyar!"
szöveg, olvasónktól. Köszönet érte!
kép: internet
„A 19. század végén az egy főre jutó GDP Magyarországon – a trianoni területet alapul véve – a nyugat-európai átlagos szintnek valamivel több, mint a felét tette ki, a mintánkban szereplő nyugat-európai országok mindegyike mögött elmaradva. A 20. század elején Magyarország kis mértékben közeledett Nyugat-Európához, s ez a folyamat az első világháború előtti években tetőzött, amikor a magyar szint a nyugat-európai átlag 60,4%-át tette ki.”
Tette ezt úgy Magyarország, hogy a nyugat európaiakkal ellentétben nem igázott le, és nem gyarmatosított egyetlen népet sem, nem rabolta ki a világ arany, egyéb ásvány- és élővilágát, majd munkaerejét. Nem vetett ki semmilyen adót, főleg nem gyarmati adókat, melyből galád módon meggazdagodhatott volna. Emellett egy idegen dinasztia magyarbarátnak egyáltalán nem mondható rendszerében közelítette meg a gazdaság a nyugat-európait.
Csak pár klikkelés Tedd meg MAGYar honfitársaidért, hogy az EU illetékes bürokratáinak foglalkoznia kelljen a határon kívüli őshonos MAGYARság jogaival!
Petíció aláírása a képre klikkelve:
Köszönjük!
SZNH
Szerelemisten:
Te vagy a Szentség
ezen a földön.
Szerelem-Isten:
a szívemet
Neked őrzöm.
Te vagy a világ
örök meséje.
A mi szerelmünknek
Te vagy az eleje,
Te vagy a vége.
Belőled indul
minden szépség.
Égő oltárod
minden reménység.
És visszatér
hozzád a Halál.
Te állsz a bölcsőnél
és a ravatalnál.
Mégis az ember
megtagad Téged.
Bocsásd meg neki,
ha ellened vétett.
Bocsásd meg neki,
hogy törpe a lelke,
hogy nem elég szent
a szerelemre.
Ha a szentséged
porig alázza
és prófétáidat röhejjel űzi
ki a világba,
bocsásd meg neki,
hogy olyan gyenge,
hogy bár szeretne,
imádni nem mer:
bocsásd meg neki,
hogy csak ember.
Szerelemisten:
Te vagy a Szentség,
Te vagy az élet.
Ő és Én,
Két kóbor táltosod,
imádunk Téged
Alább közöljük a 24.hu cikkjét.
"Őstörténeti csavar: egyszerre finnugorok és szkíták is a magyarok
A szkíták a mai Ukrajna területéről származó népességből alakulhattak ki, a Kr. e. I. évezredben a magyar ősét is tartalmazó nyelvet beszélhettek a Dunától a Volgáig – a kutatás 150 év „szkíta vagy finnugor” vitáinak vethet véget azzal a csavarral, hogy a szkíták is finnugorok.
A magyar őstörténet, népünk eredete a múlt homályába vész még úgy is, hogy egyébként immár több mint két évszázada születnek az ezt feszegető legkülönfélébb elméletek. Az egyik az uráli őshaza a főleg nyelvészeti bizonyítékokra építő finn-magyar rokonsággal, a másik a néphagyomány által is őrzött sztyeppei pusztai eredet szkíta, akár másnéven hun leszármazással.
A szép az egészben, hogy mindkét – látszólag egymást kizáró – állítást ugyanúgy meg lehet támogatni régészeti, antropológiai és újabban genetikai bizonyítékokkal.
Dr. Horváth Csaba Barnabás történész most arra vállalkozott, hogy a legújabb genetikai statisztikai adatoknak, a régészet és a történeti nyelvészet általánosan elismert eredményeivel való kombinálásával mindezt szintézisbe hozza. A nyáron megjelent tanulmányt itt olvashatja részleteiben, tudományos elemzése, értékelése pedig a történészszakma feladata lesz. Mi azért kerestük meg a kutatót, hogy közérthető módon ossza meg a 24.hu-val az elméletet, amely
150 év „szkíta vagy finnugor” vitáinak vethet véget azzal a csavarral, hogy a szkíták is finnugorok. Itt kapunk egy szép lóugrást! Nem a szkíták finnugorok, hanem a finnugornak tanított népek szkíták! (Hozzátesszük és felhívjuk a figyelmet hogy ilyen, hogy szkíta-finnugor vita sohasem volt! Ugor-török nyelvészeti vita létezett, melyben két olyan nyelvcsalád harcolt egymással, mely egyik sem őse a magyarnak, csak oldalága neki esetleg leszármazottjának tekinthető, a magyartól már jelentősen eltérő nyelvekről van szó!)
A görögöket sem Skandináviából akarják lehozni
Először is érdemes a fent említett három tudományterület (régészet, nyelvészet, genetika) témánk szempontjából fontos jellemzőit kiemelni, önmagukban is mást jelentenek a laikusnak, mást a részleteket ismerő tudósnak. A régészet talán a legegyértelműbb: tárgyi emlékek alapján etnikumra, nyelvre, identitásra ugyan nem következtethetünk, ám nyomon követhetjük általuk egyes közösségek, kultúrák vándorlását, felbukkanását vagy eltűnését egy-egy vidékről.
A finnugor nyelvészet már tartogat meglepetéseket, hiszen laikusként hajlamosak vagyunk homogén egységként kezelni a nem létező finnugor nyelvcsaládot, holott a legkevésbé sem az: többszörösen ágakra oszlik egészen addig, míg eljutunk a finnhez, a magyarhoz, a hantihoz és a többiekhez. A finnugorral azonos kategóriát jelentő indoeurópai nyelvcsalád is szláv, germán, újlatin nyelvekre bomlik, és halad tovább a ma létező nyelvekig.
Mindez pedig azt jelenti, hogy a finn és a magyar nyelv között olyan a különbség, mint mondjuk a spanyol és a lengyel között. Ez a tény ugyan nincs a köztudatban, de tudományos konszenzusnak tekinthető
– fogalmaz a 24.hu-nak a történész.
Mindez pedig témánk szempontjából azt jelenti, hogy az őstörténeti forgatókönyveknél a kutatónak kevésbé kell magát kényszerzubbonyban éreznie. Nem a finnből kell a magyart levezetni, mint ahogy az sem jut eszébe senkinek, hogy a görögök őshazáját a hasonlóan távoli fokon nyelvrokon népek lakta Skandináviában keresse.
A genetika rendkívül bonyolult, itt maradjunk annyiban, hogy az Y-kromoszóma DNS-mutációit tekinthetjük minden valaha élt férfi nyomkövetőjének, amely az egész emberiséget lefedő hatalmas családfát rajzol elénk. Tényleg nem érdemes belemenni a részletekbe, a lényeg, hogy a genetikai adatokból kiolvasható az egyes leszármazási ágak földrajzi elhelyezkedése, létrejöttének ideje, hol találhatók a globális családfán – így pedig már meg lehet rajzolni a vándorlási térképeket.
Finnugor szkíták (avagy a fából vaskarika esete?)
Javítsuk ki ezt az egyébként jól hangzó ferdítést!
A ma finnugorrá nyomorított népek és nyelvek az ősszkíta népesség leszármazottainak tekinthetők!
Azért volt szükség ezekre az „alapokra”, hogy a továbbiakban ne kelljen rájuk folyton visszautalni, és az események végre sodró lendületet vehessenek. Horváth Csaba vizsgálata a ma finnugor nyelvet beszélő emberek őseire ugyanis egy bronzkori, földművelő közösségben talált rá, amelynek legkorábbi nyomai Kr.e. IV. évezredtől azonosíthatóak Kelet-Európában, nagyjából a mai Ukrajna területén. Ha úgy tetszik, itt lehetett a „finnugor őshaza”.
A területről Kr. e. 3000 táján nagy volumenű népmozgás indult északi és keleti irányba. Előbbi legyezőszerűen elérte a Skandináv-félszigetet, a Jeges-tengert (megmaradt utódaik a mai finnek), utóbbi Kr. e. 2000 körül kelet felé tovább haladva a sztyeppén pusztán egészen Mongólia nyugati részéig jutott, köztük kell keresnünk a magyarság magját. Fontos tény, hogy ez a vándorlás időben egybeesik az ugor (szkíta-urog) és a finn-permi nyelvek elválásával a finnugor nyelvcsaládon belül. Horváth Csaba úgy véli:
A kelet-európai népesség keleti leágazásából, a továbbra is a finnugorok ősszkíta ugor ágának nyelveit beszélő, sztyeppére pusztára kitelepült népcsoportból nőtt ki a szkíta kultúra.
A szkíták Kr. e. 1000-ig a mai Kazahsztán teljes területét elfoglalták, majd nyugat felé figyelhető meg egy kirajzás: Kr. e. 650 táján visszatértek a sztyeppe puszta európai területeire, 500–400 között részlegesen megtelepedtek a Kárpát-medencében is. (A szkíta őseink az i.e. 800-as években már visszetértek a Kárpát-medencébe, erről tanúskodnak Pannon szkíta őseink és a szigonyos, sygünna őseink története és emlékei.) A mainstream történelemírás iráni nyelvűnek tartja őket, de a történész szerint ez inkább berögződés, mint tény – tanulmányában részletesen kitér erre is. A szkítaság iráni mivolta egy banális tévedés, vagy összemosás eredménye. A szkíták közé keveredett iráni területről származó népesség, melyett ma szarmatáknak ismerünk, ők voltak iráni nyelvűek és származásúak. De a szkíta népesség soha nem volt iráni eredetű. A szkíta és a szaramata népesség eredendően két különálló népesség volt, mint ma a magyar népek és a szláv népek.
Magyar ősök a Volgától a Dunáig
Mi most maradjunk Kelet-Európa füves síkságain és a Kr. e. első évezredben: ez az az időszak, amikor nyelvészeti bizonyítékok alapján az ugor nyelvcsoport is szétvált a magyarra, illetve a ma már csak a hantik és manysik által beszélt obi-ugorra. Mit jelent mindez?
Azt, hogy az első évezredben, a hun hódítás megindulásáig, az europid nagyrasszba tartozó szkíta népesség uralta a Dunától a Volgáig húzódó sztyeppét. Nyelvük, nyelveik az elmélet szerint az ugor nyelvek magyar típusú ágába tartoztak. Ez persze nem azt jelenti, hogy a szkíták magyarul beszéltek, hanem egy olyan típusú nyelvet, amelyből a magyar is elnyerte mai formáját. De igen ez azt jelenti, hogy a mai magyar egyenes ági ősét beszélték.
Úgy tűnik, hogy a hun, majd az utánuk következő féltucatnyi hódítás hullámaival kisebb-nagyobb szkíta elemek is beszivárogtak a Kárpát-medencébe, mígnem a „nagy bevonulás”, azaz a 896-ra datált honfoglalással megszületett a Magyar Nagyfejedelemség. Horváth Csaba Barnabás úgy véli, a kisebb rokon csoportok összeolvadásából itt és ekkor alakult ki a magyar nép és a mai magyar nyelv még a korai Árpádok alatt. Nem kisebb-nagyobb szkíta beszivárgás volt, A szkíta népek évezredeken keresztül lakták és költöztek be a Kárpát-medencébe. Az i.e. 800-as évektől kezdődően folyamatos a szkíta jelenlét a Kárpát-medencében. Történetírók a korábbi időszakra is szkíta területnek írják. Nemcsak a Kárpát-medencét de a puszták világát is mindenki előtt azaz ősfoglalással magukénak tudhatták szkíta őseink vagyis a magyarok.
Beolvadtak a hunok is
Persze jó kérdés, hogyan maradt meg a nyelv a hun, majd török ajkú etnikumok tengerében? Röviden úgy, hogy nem volt tenger. Az europid kinézetű, szkíta-magyar köznépre rátelepedő mongoloid vonásokkal rendelkező hun és török elit kisebbségben volt, a területet hosszú ideig kétnyelvűség jellemezte. Egyértelmű hogy nem volt tenger. Függetlenül attól, hogy a keletről érkező hun haderő milyen nyelven beszélt eredetileg, már a Közép-ázsiai térhódításaik révén mint népesség kisebbségbe kerültek a Közép-ázsiában akkor élő szkíta népességgel szemben. Így egyértelműen az rajzolódik ki, hogy a Közép-ázsiában formálódó, majd a későbbi európai hunnak nevezett népesség szkíta őseink révén erősödött meg annyira, hogy világtörténelmet formáló szerephez juthasson. A Közép-ázsiában formálódó szkíta-hun birodalom, egy szkíta népességre támaszkodó és hun és szkíta vezetés alatt összekovácsolódott szövetségi nemzet volt. Érdemes hozzátenni, hogy a szkíta népesség és a keletről érkező hun népesség is nyelvtől függetlenül valószínűsíthetően, szkíta ősiséggel rendelkezett.
Számos történelmi példát látunk arra, hogy az ilyen helyzet – évszázadok kellenek hozzá, de – két irányba dőlhet el. A Balkán mai délszláv területein a romanizált lakosságra „ült rá” egy kis létszámú szláv elit, majd idővel nyelve és kultúrája is egyeduralkodóvá vált. Angliában viszont épp ellenkezőleg történt az 1066-os normann hódítást követően: kétszáz évig élt egymás mellett az angol és a francia szó, majd az őslakos többség nyelvileg is beolvasztotta a hódítókat.
Esetünkben is ez utóbbi történhetett, a szkíta tömeg magába olvasztotta a hun, török eredetű hódítók vékony elitjét. Tőlünk keletre viszont a balkáni példa lett valósággá, ami talán annak is köszönhető, hogy az ideig-óráig fennálló sztyeppei birodalmak hatása egyre csökkent a központi területektől távolodva.
Röviden, és az újságcikk adta lehetőségek okán igencsak leegyszerűsítve ennyi a történet. Laikusként azt mondhatjuk, mindenképp örömteli, hogy őstörténetünk kutatása ma már a tudományágak összekapcsolásával igyekszik új eredményeket elérni, és nem áll be az évszázados lövészárkokba. Ítéletet, ahogy már írtuk, a történészszakma mond majd, bármilyen vita, észrevétel csakis előre vihet."
Kárpátok bércei, avagy a magyar táj koronája.
"Egy ezerarcú hegykoszorú csodái A film összeillesztgeti a vadregényes Kárpátok színes darabkáit, varázslatos vázlatképet nyújtva a változatos hegyvilágról. A hegység bérceire hágva és völgyeibe szállva megismerhetjük ezerarcú tájait, földtani viszonyait, kivételes élővilágát és formakincsét."
kép eredetije: Internet
