szerző: Menyhárt László

Részlet a szerző A Csontváry-rejtvény (Tiltott művészettörténet és hit, avagy a bölcsesség képeket szerkesztett magának) c. könyvéből, E-book Könyvház és Kiadó, 2020

1.Ankhot, a csillagkapu kulcsát tartó Ozirisz-Orion I. Szeti fáraó sírjának mennyezetén

2.Non omniapossumusomnes: Nem tudhatunk mindannyian mindent, falkép, XVIII. sz., apátsági ebédlő, Pannonhalma, Győr-Moson-Sopron m.

3.Vatikán városállam címere

4.Krisztus átadja a mennyország kulcsát Szent Péternek, Szentek élete, francia kézirat, pergamen, XIV. sz. (Szent János Főiskola, Cambridge, Anglia)

5.Francesco delCossa (1430 k.-1477):Áprilisallegóriája (Vénusz diadala), részlet, freskó, 1476-84, Schifanoia-palota, Ferrara, Olaszország

Ha tudjuk, hogy Petra-Kéfás (szikla, sziklatömb) Khufu fáraó, a gízai Kheopsz-piramis építtetőjenevének arámi megfelelője, és Jézus, a PáRDuC/PáRTuSNimród leszármazottja ezen a néven – és nem Petrosznak (Péternek) - szólította megSiMoNt (SáMáNt), akkor a Máté evangéliumában olvasható intelem rendkívüli horderejű megvilágítást nyer. Jézus (ezúttal mint A világegyetem nagy építőmestere) ti. ezt mondta: „Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Én is mondom neked: te Petra [Kéfás-Khufu: szikla, sziklatömb] vagy, és én ezen a sziklán [vagyis KéFáS-KöVeS-KhuFuhorizontján: a Nagy piramison] építem föl az anyaszentegyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt. Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is föl lesz oldva.” Ez ügyben a kőtáblaügynök,Mózes is tudhatott valamit, mert amikor elbúcsúzott a népétől, a Vizsolyi Bibliábanígy kezdte az imáját: „Kőszikla! Te vagy az egyedül igaz Isten…” (a kőszikla angolul: SToNe, azaz ISTeN). Mellesleg az arábiai Petra sziklaváros az edomiták, majd Kr. e. VII. sz.-tól az arameus nyelven beszélő nabateusok, a „sumer” műveltség megőrzőinek székhelye volt. A városban egy hatalmas fekete kőkocka állt, amelyet Kaabunának, neveztek. (Vö. KaaBuNa-KőBáNYa-KőBaNYa; KáBa-KeVe-KeFe! Magyarországon rendszeres fészkelő madár asebes röptű KaBasólyom. A város nevét a Kárpát-medencében az Abaúj-Torna megyei Petra őrizte meg.) Ennél azonban még érdekesebb, hogy milyen kulcso(ka)t kapott Petra? Annak ellenére vagy éppen azért, mert háromszor tagadta meg Jézust, amit a mester jövőbe látó táltosként előre tudott. Pl. a XIV. sz.-i Szentekélete c. francia kéziratban a mennyország háromfogazatú kulcsa az Orion-öv három csillagát jelképezi. Vegyük észre: noha az ábrázoltakhoz hasonló kulcsok ésazokhoz illeszkedő zárak már az ókorban is léteztek, ekkora kulcs a hétköznapi életben azért nem használatos! Ha pedig ilyen aránytalanul nagy, akkor annak a képírásban jelentése van: nagy kulccsal csak valami nagy dolog nyitható. A kulcs az álomfejtők szerint titok, a kulcscsomó pedig azt jelenti, hogy a szerencséd a kezedben van, még akkor is, ha a pannonhalmi apátsági ebédlő kulcsos falképének latin fölirata szerint:Nem tudhatunk mindannyian mindent. Az I. Szeti(Kr. e. 1300 k.) fáraó sírjának mennyezetén lévő képről készült rajzon Orion/Ozirisz/Nimród egycsónakban áll és a bal kezében ankh-jelet tart egy ötágú csillag felé, mely a Bika csillagkép szarva körzetének felel meg az égen, ahol a Nath óriáscsillag (az Auriga/Szekerescsillagkép bokája) és a Rák-köd található. (A Nath szanszkrit jelentése: úr, oltalmazó, mentsvár.) E körzet éppen szemben van galaxisunk központjával. (Mithrász, a bika-/disznóölő Orion szertartása és a „Verekedő betyárok”-témájú pásztorfaragások is az ellengalaxis-központ köré szerveződnek.) A XV. sz.-ban még tudott volt, hogy itt valamitki lehet nyitni: Cossa az Április allegóriája (Vénusz diadala)c.freskórészletén a bika fölött ülő Vénusz kezébe szintén egy szerfölött nagy kulcsot festett a Schifanoia-palotában. (A Vénusz bolygó a Bikában van otthon és uralomban.)

Az egyiptomi ötágú csillag hieroglifája nemcsak csillagot, hanem kaput-ajtót isjelent. Ennek az a jelentősége, hogy a Napút éppen az Orion/Ozirisz/Nimród csillagkép kinyújtott keze fölött keresztezi a Tejutat, ahol az egyetemes hagyomány egy csillagkaput tart számon, amelyen keresztül föl lehet jutni a mennyekbe, vagy onnan le lehet jönni a Földre. Vagyis egy kitüntetett téridőegységben az ankh (a Fényhegyeket jelképező egyiptomi Füles kereszt) - mint egyfajta kulcs - a galaxisközpontunkkal szemközti „zárba” helyezhető, és a csillagkapun (féreglyukon) át szabad az átjárás, legalábbis annak, aki jókor, jó helyen fülest kap. (Vö. aJTó-éLeT! Népünk az Orion csillagkép övét igen sokatmondóan a Mennyország határa, …ablaka, …kapuja névvel is illette.Az erdélyi néphagyományban Nimród mint a kapu őre szerepel. Vö. PáRTuS-PoRTáS!) Mindenesetre akár jónási égi jelnek is tekinthető, hogy korunkban a nyári napfordulókor aNap éppen a H-alakú Orion fölemelt karja fölött látható. Az Orion-öv Mintakacsillagának legészakibb fölkelése (az Égi egyenlítő eszményi megközelítése) pedig egy 12 960 éves korszak tetőpontját, ha úgy tetszik, végét jelzi. (12 960 év a nagy precessziós világév fele.

1.Hármashalmok - Szentháromság

2.A Nagy piramis 52°- és 23,5°-os szögei (Gary Osborn ny.)

3.A Nagy piramis méret- és arányrendszerét utánzó Washington városszerkezete; a 23,5°-os segédvonalon a Fehér Ház és a Capitolium épülete (Gary Osborn ny.); aprecesszió következtében az égi pólus 23,5^o távolságban vándorol az ekliptika (a Napút) pólusa körül.

L. az Orion ingázását modellező dél-amerikailabdajátékterek H-alakját és a magyar népművészettárgyi emlékein pogány konoksággal föltűnő H-alapjelet!) Nem árt tehát lehiggadva elgondolkodnunk azon, hogy eredetileg mire is építette az Orion-övet megszemélyesítő Háromkirályok által - Nimród kinyilatkoztatása alapján - bejelentett Jézus az anyaszentegyházát. (Vö. Petra: KéFáS-KöVeS!) A köves melléknévből a kövess ige is képezhető, amely úgyis értelmezhető, hogy Jézus így szólította föl az ősidőkben kefén néven is számon tartott magyari népet és Petrát: kövess! (A Talmud egyiptomi varázslóként beszél Jézusról.) Mindennek fényében ugyanakkor az is megvilágosodhat, hogy miért állt meg és gyakorolt ingyen kegyelmet a Csontváry által oly magasztalt, legyőzhetetlen Nimród-leszármazott Atillakirályunk Szent Péter városa, Róma kapuja előtt.

Az Orion-öv égi helyzetét a Nílus mentén leképező három egyiptomi piramis – Kheopsz, Menkauré és Hafré – eredetileg valószínűleg hármashalomra épült. Érdemes ennek kapcsán eltűnődni azon, hogy a hármashalom a magyar címerben is megjelenik és a népemlékezet szerint Atillát egy el-, majd visszaterelt folyómederben, hármaskoporsóban temették el. (Vö. HáRoM-HaLoM-HuLláM!) A folyó mitikus és tudományos értelemben időt is jelent. (A XIV. sz.-i olasz térképeken is föltűntetett Duna-delta középső ágának neve: SuLiNa/NíLuS. L. az 52°-os Nílus-deltát!) Noha EpheszosziHérakleitosz (Kr. e. 535-475 k.) azt mondta: nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba, a székely társadalom-szervezetben a Halom nem neve azért is érdekes, mert a szkíták-hunok jellegzetes halmok (földpiramisok) alá temetkeztek és a „sumer” három hegy írásjeleországot jelent. Ez [a hármashalom a címerünkben] ui. nem más, mint maga a Hun Birodalom, ill. annak fölépítése, mégpedig képírási jelekkel szemléltetve – mutatott rá Tóth Gyula informatikus. - A bal oldali halom a balág jele, ez [Atilla idősebb fia]Aladár nyugati királyságára utal. A jobb oldali halom a jobbág jele, vagyis Buda országa. A középső halom, amely magasabb, amelyen a korona található, és amelyből az uralkodás kettőskeresztje is kiemelkedik, nem más, mint a magág, vagyis Atilla országa, birodalmának központja, a drága kárpát-medencei hazánk. A kettőskereszt ugyanakkor azonos ősi rovásírásunk »gy«-betűjével is. Mivel a magánhangzókat régen szinte soha nem írták le, ezért a különállóan leírt »gy«-betű azt is jelenthette, hogy »egy«, vagyis három ország, de mégis egy birodalom. Ugyanez az »egy« más nyelvekben már így hangzik: uno, un, one, ein stb., azaz hun. Mindezek után mindenki tegye föl magának a kérdést: éppen mi, magyarok ne lennénk hunok? Mi, akiknek a címerpajzsa a mai napig őrzi Atilla birodalmának fölépítését és a rovásírás kettőskeresztjével máig is hirdeti hun mivoltunkat?... Tehát három, de mégis egy! Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy örök igaz Isten. Címerpajzsunk jobb oldala tehát nem csupán a Hun Birodalom fölépítését, nemcsak a bal, a jobb és a magágat szimbolizálja, de magát a Szentháromságot is! Így válik érthetővé, hogy nemzeti címerünk valójában egy hatalmas és szent küldetés kódolt képi ábrázolása. E három ágból álló, de mégis egységes nemzetnek kellett a három személyből álló, de mégis egy igaz Istent képviselnie. E nemzetnek kellett a vért és a vizet, a kegyelmet és az igét kiárasztani Európa népeire. És e nemzetnek kellett a kereszténnyé lett kontinenst önnön testével védelmeznie mindaddig, amíg erre ereje képessé tette.”

A széles körű kutatások fényében ma már nem lehet(ne) sivatagi piramidiotizmusnak minősíteni, hogy Khufu fáraóval, vagyis a kefén néppel összefüggésbe hozott –különleges 52°-os hajlásszögű -, évezredekkel dacoló Nagy piramisnak a méretrendszere-tájolása a világegyetem működésétmodellezi térben és időben: egyfajta matematikai-geometriai-csillagászati kulcs (kód) a teremtéstörténet kereteinek, az égi geometria és a precessziós időgép megértéséhez, amelyet valószínűlegaz utolsó nagy vízözön előtt hagytak az utókorra az Atlantiszról kirajzott, az egyiptomiaknál tehát nyilvánvalóan ősibb turáni-szkíta népek. Kő keményen rejtjelezett számokról van itt szó. Ezt bizonyítja a János evangéliumának talányos mondata is: „Fölszálla Simon Péter és kivoná a halat a partra, amely tele volt nagy halakkal, százötvenhárommal…” A 153-as szám szerepelPorphyri(232 k.-303 k.) „pogány” filozófus Püthagorasz (Kr. e. 569-?) csodatételeiről írott följegyzésében is. A hal, egyszersmind a Halak csillagkép jelképének, a Vesicapiscisnek a formáját két egymásba csúsztatott kör adja ki. A hal vonala által bezárt terület és az egyik kör megmaradt területének az aránya: 153/265, amit Arkhimédész(Kr. e. 287 k.-212) görög természettudós a hal mértékének nevezett. Reciproka, a 265/153 = √3 számtani arány a püthagoreusoknak irányadó volt az egyenlő szárú derékszög, így a Nagy piramis szerkesztésekor is, melynek méretei-arányai-szögei az egyik jelenkori világbirodalom fővárosa, a szabadkőművesek által megtervezett Washington városszerkezetében is kimutathatóak. (Egyébként 1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 + 7 + 8 + 9 + 10 + 11 + 12 + 13 + 14 + 15 + 16 + 17 = 153 = 9 x 17, mely szorzatnak mindkét tényezője kozmikus szám; a 2 x 17 = 34 a Jupiter bolygó és a szkíta ősbölcsesség képviselője, Buda száma.) Vagyis a Petrára (sziklára) épített eredeti keresztény anyaszentegyháznak – csakúgy, mint a már-már hihetetlen összefüggéseket rejtjelező Csontváry-képeknek - nagyon is sok köze van a számokhoz, a szent geometriához, a kozmoszhoz, a piramisokat is meglátogató, ott a napútszínek fokozatait végleg megtaláló, a magát Atilla-megtestesülésnek tartó Csontváryhoz és hozzánk, magyarokhoz a Jupiter és a Nyilas népéhez.

Föltételezések szerint „Ízisz szeretőjét” (Ozirisz földi mását), a Nílus/Tejút menti Nagy piramist

Kheopsz (Khufu) fáraó építtette, akit Kefeusz királlyal is azonosítanak. A Cefeusz csillagképnek az ógermán rúnaírás ún. Idősebb Futhark-változatában a piramis alakú Thurisaz-jel felel meg. A latin turres tornyot jelent, a FáRaó (FőúR-FőeRő-FaúR-BíRó) kifejezést pedig a PeR-Aaból származtatják, aminek jelentése: Nagy ház, de a Ré napisten nevét is tartalmazó Faúr-szófejtés inkább a magas hon urához vezet. (A székelyek úgy tudják, hogy egy hatalmas, égbelátó, a nagy Isten tudásával elkészített hegyes-peremes épület közelében állott Nimród vára.) A Szfinx (görögül: Rejtély) mancsai között föltárt gránit sztélén pedig az olvasható, hogy a műemlék „Szokarisz házában…Roszetauban fekszik”. (Vö. SZoKaRiSZ-SZeKeReS! L. a Szekeres csillagkép kápolna és a Cefeusz csillagkép piramis formáját!) A kelta napisten, Hu neve azonos jelentésű a Szfinxével. (Hu a gall keltáknál azonos Ezusszal, vagyis Jézussal; a hun mongolul embert jelent stb.) Valami nagy rejtély bujkál tehát e közel-keleti „Nagy (Kefe)ház” körül, legalábbis számunkra, XXI. sz.-i magyaroknak. A múlt századbanmég az iskolában tanították az olyan palindrom szójátékokat, mint pl. GÉZA KÉK AZ ÉG, amely visszafelé olvasva is ugyanazt jelenti. Vajon milyen titkot őriz nyelvünk ezzel a szójátékkal? Mi köze lehet a GéZa/GYőZő méltóságnévnek a KéSZHáZhoz – kimondani is szörnyű: a piramisokról vázlatrajzokat készítő GáCSi festőhöz -, a Turul-dinasztiához, a keresztény Géza fejedelemnek a kék éghez és a GúLának a GYuLához, a GuLYához és a GóLYákhoz/GoLYókhoz/GóJokhoz, nem utolsósorban a KöRhöz (KöRöShöz, a karácsonykor született, kerecsensólyom-szellemiségű HóRuSZ istenfiához)? Mindenesetre Fülöp evangéliuma határozottan kijelenti: „Van az Emberfia, és van az Emberfiának a fia… akit az Emberfia teremt. Az Emberfia az Atyától kapta azt, hogy teremtsen.”A Grál-hagyományban Emberfiának, Jézusnak a fiát Gais néven is számontartják. (Vö. GaiS-GéZa!A Lengyel-magyar krónikaGéza fejedelmetJesszének nevezi, nohabizonyosan nem volt Jahve-hívő. Vö. JeSsZe-JáSZ-íJáSZ-JeZu!)A „sumer” Ninurta/Nimród felesége GuLa gyógyító istennő (füves asszony), akit rendszerint a kutyájával ábrázoltak és a hullámtermészetű Vízöntő megszemélyesítőjeként tartják számon a mezopotámiai csillagtáblákon. Lehet, hogy nála van az eb elhantolva, és a Vízöntő-kor előestéjén, Csontváry (-kutatásom) jóvoltából is a sivatagi gúla szkíta-hun-magyar titkáról lepereg az évezredes homokréteg?

Csontváry kor- és sorstársa, akit akár ismerhetett is, NémätiKálmán (1855-1920) könyvtáros, magyarságkutató (majd felvidéki remete) a Szfinx melletti Ízisz-szentélyből előkerült kőtábla szfinxnévjegye alapján már 1912-ben kimutatta, hogy a Szfinx eredeti hieroglif tulajdonneve: Hun. Évszázadok óta így tudják ezt az arabok is, hiszen ők Abul-Hunnak, vagyis HunAtyának hívják. (Az arab szerzőknél fönnmaradt szóhagyomány alapján a Szfinx egyik legrégibb neve Belhit, ami pedig a Baál-istenhitre utal. L. Bel-Nimród!) Szanszkrit nyelvena hun népet hunának nevezik, Tibetbenpedig Pesh Hunnak hívják Narádát, aki az indus hit szerint az ok-okozat végrehajtó nagy szelleme, a nemzetek fejlődésének, boldogulásának irányítója, a háború és béke intézője, a világ nagy államférfijainak ösztönzője. (L. Atilla: Isten ostora! Vö. NaRáDa-NYáRaDó, vagy NYíLaTYa!) A gízai piramismezőt Roszetaunak nevezték. Vö. GíZa-GéZa; NíLuS-NYiLaS-NYíLáS; SZueZ-ZeuSZ-SZűZ-ÍZiSZ; RoSZeTau-RóZSaTő, mely Szűz Mária (Ízisz-Sirius csillag: régi magyar nevén a Sánta lány) jelképe! Vagyis a „Rózsatőn” álló, gúla alakú „Szekeres” háza, a Nagy piramis végül is tényleg „Szűz Mária szeretője”. Az egyiptomi mitológiában Szokariszt- Ozirisz/Orion/Nimród csillaglelkét - az alvilág bejáratánál őrködő sólyomnak (turulnak) képzelték. A Középbirodalom Koporsó-szövegeiben a halott átváltozásánál és az ún. szájmegnyitási szertartásában tölt be fontos szerepet.

Kézai krónikájában a Babiloni torony „alapjának vastagsága háromszáz lépés volt,emelkedtével azonban lassanként keskenyedett, hogy aljának vastagsága a rá nyomulóterhet megbírja. Vala pedig helyezve Núbia és Egyiptom közé, s maradványait Memphisből Alexandriába menve máig is láthatni”. Nocsak! Hogy is van ez? Nézzünk csak rá a Nílus-delta térképére!

1. Részlet Csontváry Zarándoklás a cédrusoknál Libanonban (piramis alakú lombozat) és Nagy Tarpatak a Tátrában (a kárpiramis előtt szfinxszerű alakzat) c. képéből

2.A Hun Atya (Szfinx), háttérben „Ízisz (Szűz Mária) szeretője”, a Nagy piramis, fotó, Gíza, Egyiptom

3.Csontváry: Szaharai vázlat III., ceruza, papír, 21,5 x 15 cm, 1903 k. (Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Budapest)

4.Piramis a Pilisben, III. István koronázása, iniciálé, pergamen, Képes Krónika, 1360 k. (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)

Memphisz és Alexandria között, nem messze a mai Kairótól ui. a hét világcsodaegyike, az ún. Nagy piramis és a Szfinx látható mindmáig. A sokat emlegetett, de Dél-Mezopotámiában máig még nyomaiban sem talált ún. Babiloni torony tehát – írd és mondd! - eredetileg a Nagy piramis volt. (Ókairót görögül Babilonnak nevezték. Babilon eredeti neve TiNTiRa, a „sumer” neve pedig Ka-DeNGiRa. Mindkét névben a DeNDeRa és a KőTüNDéR szó ismerhető föl.) A magyar szófejtő hely- és létesítmény-meghatározás tehát nemcsak „a parasztok csacska tündérmeséin”, hanem az ó- és középkori tudósok beszámolóin is alapul, akik piramisok alatt tornyokat is értettek. A német polihisztor, AthanasiusKircher(1602-1680) is Bábel-torony címmel szerepelteti a Kheopsz-piramist egy 1679-es könyvének rézkarcán. Ne feledjük! I. István(975-1038) királyunk – e tekintetben követve őseink még romlatlan hitét - Magyarországot Szűz Mária (a Nagy piramis „szeretője”) oltalmába ajánlotta. Jézus pedig ezen a „sziklán” építette föl az anyaszentegyházát. Immár két évszázada, hogy a nagykárolyi illetőségű Thomas Ferdinandus, az orvostudományok doktora Budán, 1805-ben kiadott munkájában jelentős részt szentelt annak bizonyítására, hogy a magyarokat igencsak szoros szálak kötik az ősi egyiptomiakhoz. Ugyanezt a föltételezést bizonyítja sokoldalúan újabban BorbolaJános (1943- ), Hollandiában élő fogorvos és egyiptológus. A fáraók és a magyarság körében föltűnően magas az AB-vércsoport gyakorisága. A héber Biblia XI. sz.-i arámi nyelvű fordítása, a Tanakh is arra enged következtetni, hogy Nimród többek között egy egyiptomi fáraó apja. Mivel Nimród nem volt egyiptomi, így a piramisépíttető „fáraó” sem lehetett az, de mindenképp rokoni szálak fűzték Hunorhoz és Magorhoz, akik viszont bizonyosan Nimród fiai. Az ő népi-nemzeti hovatartozásukat pedig a nevük hordozza félre nem érthetően és elvitathatatlanul. Az „alvó próféta”, Edgar Cayce (1877-1945), betegségeket fölismerő amerikai látnokszerint is a Nagy piramis 12 ezer évvel ezelőtt a kárpát-medencei édenkertből Egyiptomba érkezett emberek irányításával épült. „Lássátok feleim szümtükkel mik vogymuk”,és mit építettek-alkottak a mi eleink szerte a nagyvilágban, ha már elmentek egy olcsó egyiptomi kirándulásra, aminek az igazi egzotikuma, rejtélye, hogy ti ott is otthon vagytok, s ezért akarva-akaratlan ott sem lehettek sorstalanok, bár itthon tudva-tudattalan olykor drágán ráfizettek a sorstalan és hívatlan vendégeinkre!Plein air erfunden: a szabad levegő megtalálva - sürgönyözte egykori tanárának, Hollósy Simonnak (1810-1879) Pestre Csontváry a piramisok tövéből, mert ő ott mélyen átérezhette, hogy a Napút-távlatból szemlélt egyetemes és magyar üdvtörténeti igazság emberileg-művészileg tényleg szabaddá tesz.

No, ami sok, az sok, ez maga az egyiptomi sötétség – mondhatnák erre igen sokan, akik aKépes Krónikát is csak könyvespolcdíszként tűrik meg a választékos ízléssel „designolt” környezetükben. A II. Lászlót (1131-1163) - a korona elrablását -, valamint III. István (1147-1172) és Imre (1174 k.-1204) királyunk koronázását ábrázoló miniatúrák hátterében ti. hatalmas piramisok, ill. piramisformájú sziklák láthatóak a Pilisben. Minden bizonnyal valamikor teljes terjedelmükben – mint Diósjenőn és Márianosztrán - ott is voltak. (L. Trója királya, Priamosz fiának, Párisnak a pilisi letelepedését! Vö. PRiaMoSZ-PeReMeS-PiRaMiS!) III. István a miniatúrán egydobogón ül. (L. Dobogókő!) A Pilis-hegység három mesterséges csúcsának (Rám- és Magas-hegy, Árpádvár) földrajzi helyzete is föltűnően megegyezik a gízai piramisok elrendezésével. Nos, akkor vajon ki építette a legnagyobb „tornyot” („Szűz Mária szeretőjét”) és hol volt eredetileg a piramisok Szentföldje?

1. Molnár Attila: Koporsóhegy, piramis alakú hegy Kolozsvár közelében (Anonymus krónikájában, a Gesta
Hungarorumban említett Kapus patak mellett),fotó, Erdély

2.Nappiramis, fotó, Visoko, Bosznia-Hercegovina – a belsejében lévő köveken székely rovásírások

3.Sámán mágussüveggel, freskó, XII. sz., római katolikus templom, Csíkrákos, Hargita m., Erdély

Arra a kérdésre pedig, hogy eredetileg mi mindenre szolgáltak a tornyok, ősvallásunk egyik helyreállított műemléke, a csíkrákosi vártemplom (Hargita m., Erdély) is magyarázatot adhat: a30 méter magas torony oldalain a festett alakok sorozata többek között az Állatövet ábrázoljaés közöttük megjelenik egy táltos is mágussüveggel a fején.„A sámánizmus egyik legkarakteresebb epizódjának, a sámánná válásnak és az »égbe jutásnak« históriáját meséli el a képsor - írja Sisa Béla (1942- ) építész, örökségmentő. - Ősi hitvilágunk papjának nálunk általánosan használt elnevezése: táltos. A templom nyugati és déli oldalán jól látható a világmindenség Nappal, Holddal és csillagokkal. A torony maga egy életfa, az ábrák (ember, állat, égitest) majdnemmindegyike a díszített résablakok magasságában helyezkedik el. Úgy tűnik, hogy ezen keresztül közlekedhetnek is, így az életfa »átjárhatóvá« vált.”A sámán hitvilágban a világfa csúcsán a rokonok lelkei laknak.

Menyhárt László