Hungáriai kapitány, a veronai római tetrakha elleni harcban esett el. A Kárpát-medence szkíta uralomba való visszavételében és abban való megtartásában volt igen jelentős szerepe.  Jézus születése utáni első visszajövetel egyik kiemelkedő kapitánya volt.

Az európai hadjáratokban jelentős szerepet játszó hadsereg kapitányok egyike (Keve, Kadosa/Kadocsa, Béla, valamint Érd fia Bendegúz). Ríka (mai formájában Réka) nevű lányát Etele vette feleségül, tehát Keve egyben Etele apósa is volt.

Rékától született a három ismertebb fiú gyereke, Ellák (Elek), Dengizik (Dénes ?), és Ernak, vagy Irnik (Ernő, Ernek). Etelének több fia is volt, de ők hárman voltak a legismertebbek és ők is vettek részt a jogutódlásban halála után.

Nem tudni Aldar/Ardar, (magyarosan Aladár) a fia volt-e, de ez valószínűsíthető, mivel trónkövetelőként lépett fel Etele halála után. Valószínűsíthető hogy anyja germán származású volt, így maga mellé tudta állítani a trónutódlás kérdésében a germán népeket.

Aldar nevének jelentése:

elsődleges jelentés, alparancsnok,
másodlagos jelentések, kisebbik uralkodó, társuralkodó, esetleg udvarnagy

Keve volt az, aki harcosaival éjjel átúsztatott a Dunán, csúnyán meglepve ezzel az akkor a térséget uraló szász Veronai Detre és helyi hűbérese a gót Makrin egyébként túlerőben lévő seregeit. A katonák harcra készülve, ám nyugodtan aludtak, mivel a folyó e szakasza szerintük áthatolhatatlan védelmet vont közéjük. Keve lovasaival a folyóba öntette a borostömlők tartalmát, mondván: hun barátságból igyék a Duna ezúttal víz helyett bort. Majd az üres tömlőket felfújva és azokat a lovak hasára/szügyére erősítve az átkelő lovasokat nem ragadták el az örvények és hullámok. A hunok ugyan borzasztó csapást mértek az ellenfélre, de ők maguk is komoly veszteségeket szenvedtek. Többek között maga Keve is itt a Tárnok völgyében esett el. Hű harcosaival együtt itt temették el, sírjára pedig hatalmas faragott követ helyeztek.

„szkíta szokás szerint illendően eltemették társaik és Keve kapitány holttestét – úgy gondoljuk – az országút mellé; ott díszes kőbálványt emeltek, azt a helyet, azt a vidéket elnevezték Keveházának” –írja a Képes Krónika.

Béla, Kadosa és Bendegúz seregei már másnap hajnalban megbosszulták Keve halálát. Az ellenfél csapatainak egy része még előtte eliramodott, mondván Keve egyedül támadt és milyen pusztítást végzett, ezek meg most hárman jönnek. A csatában Béla és Kadosa is odaveszett, akiket szintén Keve házába temettek. Makrin sem élte túl az ütközetet, őt a megmaradt gótok temették el. Detre hősies harcát elismerve végül Bendegúz békességet kötött vele a harcmezőn megmutatván, hogy van embersége a hunnak. Így nyertek területet a hunok a Tisza–Duna mentén.

forrás: internet, egyéb forráskutatás, tanulmány cikkek
kép: internet