Balkáni gerle (wikipédia)

A névválasztás nem a legszerencsésebb, meg is követjük szegény madárfajt. Ő nem tehet róla, de ha már ily, szerencsétlen jelző jutott eszünkbe róla, érdemes megemlíteni, hogy szegény pont akkor terjedt el hazánkban, amikor a 19-20. század politikai betegségei és izmusai is betörtek a világra, és hazánkba is kegyetlenül. Majd szerencsére ugyanakkor szinte egyhangúan távozott is, ahogy ez a huszadik századot merően befolyásoló világkép a mai világunkban összeomlani látszik.

Madarunk a Balkáni gerle.

Szerintünk mindenki által jól ismert madár. Olyannyira elterjedt hazánkban hogy nem is gondolnánk, hogy alig száz éve vált madarunkká. Egyik ismertetője hogy olyan madár, ami úgymond huhog, mint a bagoly, de mégsem az. Persze ez nem csak az ő ismertető jele. Gyerek korunkban sokszor azt hittük bagoly van a közelben ha hallottuk. Szürke kis egyszerű madárka, szürke, mint a huszadik század.

Na de vonatkoztassunk el a politikai témától. E faj apró vonulataival a maga szürkeségében is kecses és bár nem mondható színpompás madárnak mégis dísze természetünknek.

Mint ahogy említettük a gerle a huszadik században óriási és gyors terjeszkedésbe kezdett. Eredetileg a mai Törökország és India közötti területeken volt honos. emiatt sok helyen Török gerlicének is nevezik. Magyarországon nem tartozott az őshonos állatok közé.  Első észlelése Magyarországon 1930-ban volt. 1955-re egész Európában elterjedt.

A Balkáni gerle elterjedése a huszadik században (wikipédia)

Magyarországon az első példányt Ujhelyi István földbirtokos, amatőr ornitológus ejtette el Berettyóújfaluban, 1932-ben. (wikipédia/balkáni gerle)

Elsősorban az emberi településeket keresi. A balkáni gerle gyors térnyerése miatt a korábban elterjedt vadgerle kiszorult a településekről és inkább a szántóföldek, külterületek madara maradt. A balkáni gerle a városokban nagyon elterjedt madárfaj lett, de a nagyobb testű elvadult házigalambokkal nem mindenütt bírja a versenyt. A házigalambok azonban épületeken fészkelnek, a balkáni gerle pedig inkább fákon költ, így fészkelési konkurencia nincs a két faj között. (wikipédia/balkáni gerle)

Bár a vedgerlét ma sem látni sűrűn, főleg a városokban nem. De van egy örömteli változás, mely az elmúlt években történt.

Vadgerle (wikipédia)

A korábban sosem látott másik őshonos madarunk a vadgerle mellett, az örvös galamb. E szép színesebb madár a legnagyobb galambfajták egyike. Nem tudni hogy a múltban köze volt-e a balkáni gerlének abban hogy az örvös galambot nem lehetett sehol sem látni, de a város forgatagában nem volt látható korábban. (Természetesen ornitológusok azt mondanák hogy az Örvös galamb nem tűnt el  teljesen, párhuzamosan élt egymás mellett a két faj. De el kell mondani hogy városban 2016-ig egyáltalán nem lehetett látni. Még ha jelen is volt.)

Annyit viszont elmondhatunk, hogy pár évvel ezelőtt kezdődött egy átrendeződés a természetben is. A városokban mintha kezdene kiszorulni a balkáni gerle és helyébe visszatér az örvös galamb, mely üde színfoltja városainknak.  Sajnos a vadgerle nem tért vissza a forgalmas területekre, de a régi megszokott szürke balkáni gerle szinte teljesen eltűnt a városokból. Persze nem teljesen, de átvette a helyét mára az örvös galamb.

Ha figyelmesen járunk kelünk otthon, akkor ma már nem a balkáni gerlébe botlunk minden sarkon, hanem egy nagy testű kékeszszürke örvös galambba, mely közel akkora, mint egy kisebb tyúk.

Örvös galamb (internet)

Nem tudni van-e kölcsönhatás a két madárfaj között, de ahogy egyre kevesebb balkáni gerlét látni az utcákon annál több örvös galamb csipeget mindenfele. Úgy gondolom, hogy ez nem baj. Bár persze nem kell a gerlét bevándorlónak tekinteni, de mindenképpen örömteli hogy újra teret nyert egy őshonos madarunk az örvös galamb.

végül egy saját készítésű kép a városból:

Gyécső
/nimrodnepe.blog.hu/