"A hazai nyelvészek máig ragaszkodnak ahhoz a régi dogmához, hogy az úgynevezett finnugor népek már az ókorban benépesítették az Urál környékét. A régészek viszont arról tudnak, hogy a területen szkíták és a velük szövetséges szarmaták éltek.

Egy az őseink öltözete közül
Szkíta magas  rangú öltözet a mai Kazakisztán (Kazahsztán) területéről.

Ma már a tudományos orosz szakirodalom java elérhető az interneten és azokban elolvashatjuk, hogy kik is éltek az Urál környékén. Tekintsük át röviden a vidék kronológiáját. Annyi bizonyos, hogy Szibéria déli részén nagyon korán megjelentek az emberi közösségek, de biztos adatot a régészek egyelőre a bronzkortól tudnak mondani. Kr.e. 2500-től Dél-Szibériában megjelent az Afanasevo-kultúra, amely egészen az Altaj-hegységig terjedt. Írásos források híján nem tudjuk, hogy az már egy korai szkíta-előd állam volt-e avagy csak régészeti kultúra. Lakói europidok voltak, akik félig földbe mélyesztett házakban éltek, hasonlóban, mint a Bajkál-tavi hunok, vagy a Kárpát-medencei szkíták és Árpád magyarjai. A következő, ezzel összefüggő „kultúra” a Kr. e. 1700-tól 1300-ig tartó Andronovo volt, szintén europid lakosokkal. Kr. e. 1300-700 között pedig a Karasuk-kultúra virágzott, amelynek tagjai már kiváló lovasok voltak. Talán ők voltak a kimmerek közép-ázsiai rokonai. Ezt követően a Tagar-kultúrában találjuk meg a szkíták nyomait, Kr. e. 700 környékén. Szibéria és az Altaj között számtalan olyan régészeti kultúrát találtak, amelyet biztosan a szkíták hoztak létre.

Szarmaták az Urálnál

A Volga-Urál közti térségben az eddigi ásatások révén a következő nagy szarmata régészet-történeti korszakot különítettek el a szakembereket. A Kr. e. 6-4. század között a Szarmata-Blumfeld kultúra virágzott. A Prokhorovo vagy a korai szarmata nyomokat a Kr. e. 4-2. század között azonosítottak be. A Suslovo-kultúra a közép-szarmatákhoz kapcsolódott, a Kr. e. 2-Kr. u. 1- század között, míg a kései szarmata vagy Sipova vagy Alan kultúra a Kr. u. 2-4. század között virágzott.

A kora középkor népei

Az Urál-hegységben a szarmaták a nyugatra tartott, de helyben maradt hunok alapítottak közösséget, majd a 6. század második felében a szintén hun utód türkök terjesztették ki birodalmuk határait az ásványkincsekben gazdag területre. Ezt követően az ujgurok, majd a jenyiszeji kirgizek következtek, mindegyikük kiváló fémműves volt. Ha Szibéria déli felét ilyen fejlett, europid népek népesítették be, akkor felvetődik a kérdés, hogyan kerültek oda a mai hanti, manysik és a többi kis nép ősei? Igazat adhatunk Reguly Antalnak, aki az 1840-es években a helyi öregektől azt hallotta, hogy ők csak egy fejlett kultúra területére költöztek be. Ha pedig egy fejlett nép közé költöztek be, akkor nagyon valószínűleg, hogy átvették azok műveltségét és - torzított formában - nyelvi elemeket, szavakat. Talán ebből az együttélésből van az a kevés hasonlóság, amit a német nyelvészek felfedeztek a magyar és a szibériai kis népek nyelveiben. Csakhogy azok nem a két nép rokonságát, hanem az eurázsiai sztyeppe szkíta örökségének
gazdagságát igazolja számunkra."

OB
cikk:forrása: /alfahir.hu/
kép forrása: /www.veszport.hu/