"A brutális és kegyetlen legendák elsöprő többsége az utókor kitalációja csupán.

A kereszténység nem akarta visszatartani a tudomány fejlődését

Nem véletlenül él a fejünkben az a kép a középkorról, hogy barbár, tudatlan időszak lehetett, amely méltán érdemelte ki a „sötét” jelzőt is.Az inkvizíció kegyetlen módszereiről, a bizarr boszorkányégetésekről, a tudományos munka üldözéséről szinte minden tankönyvben szó esik, de elborzadva gondolunk bele abba is, hogy az ebben a korban élő emberek szinte egyáltalán nem, vagy csak igen ritkán fürödtek.

Az akkori higiéniai helyzetre figyelemmel világossá válik a pusztító járványok terjedésének nyilvánvaló oka, és a hideg is kirázhat bennünket, amikor a szerencsétlen sorsú, megkínzott eretnekekről olvasunk. Ám mindennek jelentős része kitaláció és a legfrissebb kutatások szerint álhír, az utókor agyszüleménye.

Nehéz elképzelni, hogy milyen lehetett az élet a modern tudomány felemelkedése előtt, amikor még nem léteztek számítógépek, kevés hatásos gyógyszer akadt, és csak a gazdagok járhattak színes ruhákban– mondta el az Origónak adott budapesti interjújában James Hannam tudománytörténész és fizikus, a nagy vitákat kavart Isten filozófusai (God’s Philosophers) és a Tudomány genezise (The Genesis of Science) című könyvek szerzője.

– Közismert, hogy a kereszténység megpróbálta visszatartani a tudomány fejlődését, ám ez a megközelítés különösen igazságtalan: egyre több a bizonyíték arra, hogy a keresztény hit valójában inkább pozitív, mint negatív hatással volt a tudományra.

Az inkvizíció nem égetett meg senkit tudományos nézetei miatt

A tudomány és a kereszténység közötti történelmi konfliktus vitathatatlan, ám a kutatók egyre inkább egyetértenek abban, hogy a történelemkönyvekben tanultakkal ellentétben, nem álltak egymással háborúban.

A középkori filozófusok, tudósok és teológusok ugyanis mindent megtettek annak érdekében, hogy megalapozzák a modern, tudományos módszereket, és követendő utat mutattak számos fontos, tudományos alapelv felfedezéséhez.

Az egyház soha nem próbálta meg tiltani az emberek boncolását, nem tiltakozott a nulla, mint szám, vagy a villámhárítók bevezetése ellen, ahogy azt gyakran hallani, olvasni lehet– magyarázta Hannam. – Az nem kétséges, hogy az inkvizíció rengeteg – feltételezett – eretneket égetett meg, ám a történelmi bizonyítékok alapján soha, senkit sem végeztek ki a tudományos meggyőződése miatt.

Még Galileo Galilei híres, 1633-as pere is (ahol eretnekséggel vádolták a heliocentrikus elmélet terjesztése miatt) csak egy látszattárgyalás lehetett, amely sokkal inkább VIII. Orbán pápa politikai céljairól mintsem a csillagászati nézetekről vagy a világképet érintő kérdésekről szólt.

Eszükbe sem jutott, hogy a Föld lapos lehet

James Hannam állítja, hogy a népszerű hiedelemmel ellentétben, a középkorban senki sem gondolta komolyan azt, hogy a Föld lapos.

A tudománytörténész ennek alapvető példájaként az országalmákat említette, amelyek e sajátos megközelítésben magát a Földet is jelképezték. Ám ha az emberek elhitték volna, hogy a bolygó inkább lapos, akkor a történész megközelítése szerint leginkább egy tányért adtak volna az uralkodó kezébe.

Galilei tudta, hogy csillagászati nézetei miatt bajba fog kerülni, hiszen az egyház a geocentrikus rendszert fogadta el forrás: COMMONS.WIKIMEDIA.ORG

A lapos Föld mítoszáról a legkorábbi feljegyzésre a 17. században élt Sir Francis Bacon angol filozófus és államférfi könyvében bukkant, amelyben a szerző azt állította, hogy a feltételezés „a középkori katolikus ostobaság bizonyítéka”. Az azóta elterjedt nézet protestáns propagandaként indult, de hamarosan általánosságban használták a középkor elítélésére.

A geocentrikus világkép éllovasa, Galileo Galilei volt az első ember, aki a tudomány egyes elméleteit egy koherens egészé alakította, amely nyilvánvalóan elindította őt a modern tudomány hosszú útján– emelte ki Hannam, aki könyvében nem kevesebb, mint három fejezetet szentelt az itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós „diadalának”.

Bacon Ferenc úr 17. századi angol filozófus dobta be először a köztudatba azt a nézetet, hogy a középkorban vallási ostobaságból laposnak állították a Földet forrás: WIKIMEDIA COMMONS

– Galileo volt az első, aki egy kezdetleges matematikai képlettel magyarázta a gravitációt, megalkotta a világ egyik első távcsövét, krátereket fedezett fel a Holdon.

Felírt egy precíz matematikai törvényt a gyorsulásra, megpróbálta megmérni a fény sebességét, és rájött, hogy a hangnak is van frekvenciája. Mi ez, ha nem a középkor dicsősége?

A matematika volt minden tudomány alapja

A legújabb kutatások szerint nem más, mint az egyház tette lehetővé az oktatás során a tudományok, köztük a matematika és a filozófia virágzását.A középkor egyetemein minden hallgatótól megkövetelték, hogy tanulmányozza a matematikát és a tudomány egyes ágait.

Miután ezek az oktatási intézmények ahhoz a helyi fennhatósághoz tartoztak, akik közvetlenül a pápának feleltek, a diákok és a mesterek példátlan szintű tudományos szabadságot élvezhettek. Erre a legkitűnőbb példa Thomas Bradwardine személye, aki a 14. századi oxfordi Merton College mestereként, a legújabb matematikai technikák segítségével alkotott meg egy olyan képletet, amely a mozgás egyetemes leírását szolgáltatta.Bár a tétel Arisztotelész fizikáján alapult – tehát pontatlannak bizonyult –, mégis megteremtette a későbbi modern elméletek alapját.

A sikeres egyházi karriert befutott, életét a tudománynak szentelő Bradwardinet végül Canterbury érsekévé nevezték ki.Meggyőződéssel állította, hogy a matematika minden tudományágban elengedhetetlen, mert a természet „megfelel a matematikai törvényeknek”.Ezt az állítást erősítette meg három századdal később Galileo is, aki a modern tudomány egyik legalapvetőbb téziseként fogalmazta meg, hogy „a tudomány a matematika nyelvén íródott”.

Minden egyházi vezető intellektuális karriert futott be

Az egyház tette lehetővé a tudományok hathatós fejlődését, ám a „tudós” szót a mai modern értelmezésben 1833-ig senki sem használta.

A tudomány tehát egészen mást jelentett egykor, mint ma.

Talán első hallásra hihetetlen, de a középkor kétségtelenül a találmányok és a gyors technológiai változás kora volt, ahol szinte minden lehetségesnek bizonyult– emelte ki James Hannam.

A 13-15. században találták fel többek között a szemüveget, a mechanikus órát, a szélmalmokat, a puskaport, az iránytűt, a hevedert a lovakra, a nyomtatott könyvet és egyes megbízható kézifegyvereket.

Kétségtelen, hogy a vallásközpontú világban a középkori tudományos munka egyik legjelentősebb irányítója a püspök vagy a bíboros volt, aki maga is gyakran jeleskedett például a matematikában, és szinte kivétel nélkül intellektuális karriert futott be.

A mítosz, miszerint az egyház feltartóztatta a tudomány fejlődését, a felvilágosodás korából származik, amikor Voltaire és más francia filozófusok támadták a katolikusokat, akikre a saját politikai nézeteik akadályaiként tekintettek.

A tüskés fémszarkofág, és a vasszűz is csak a fantázia terméke

Bár a középkorral kapcsolatban szinte mindenkinek a „sötét” jelző jut eszébe, a tények beszédesek. Kétségtelen, hogy járványok pusztítottak, a gazdagok előjogokkal bírtak, rengeteg embert vetettek tortúra alá és végeztek ki, valamint a nők is alárendelt viszonyban voltak, ám a rettegett boszorkányégetések például nem léteztek egészen a reneszánszig és csak a 17. században érték el a csúcspontjukat.

A leghíresebb középkori kínzások illetve kínzóeszközök, mint a “sötét középkor” egyik szimbólumának tekintett brutális vasszűz is csak a fantázia termékei.

A legtöbb kínzóeszköz csak az utókor kitalációja, egy óriási csalás, amit később találtak ki annak demonstrációjára, hogy régen mennyivel rosszabb volt– nyilatkozta az Origónak James Hannam. – Bár több példányt látni még világszerte a különböző múzeumokban, ezek inkább rekonstrukciók amelyek  nem szerepelnek a történelmi feljegyzésekben és ábrázolásokban.

A boncolás gyakorlata a 13. században kezdődött

Az emberi testek boncolásának gyakorlata a 13. században kezdődött el, ami elengedhetetlennek számított az emberi test működésének minél jobb megértéséhez és a korabeli orvosok képzéséhez.

Bár az ókori Görögországban és Rómában, illetve az iszlám vallási területeken egyértelműen tiltották, a középkori egyházi vezetők már csak minimális kifogásokat emeltek ellene, így a gyakorlat a mindennapok részévé vált.

Hasonló volt a helyzet később,a 18. században megjelent oltásokkal is, amelyekről a modern világban az a hír járja, hogy az egyház egyenesen tiltotta a himlő elleni vakcina alkalmazását, amely úgymond „zavarja az isteni gondozást”.

Ám ez az állítás is hamis. Éppúgy, mint a várandós nők szülését megkönnyítő érzéstelenítők használatának tilalma, amelyről sokáig azt állították, hogy az egyház azért ellenezte azt, mert „a nőknek meg kell fizetniük az eredendő bűnért”.

A nyugati civilizáció tudományos forradalmát készítette elő

James Hannam meggyőződéssel vallja, hogy a középkori tudományos felfedezések, módszerek és elvek tették lehetővé a nyugati civilizáció  (értsd: európai) újkori  „tudományos forradalmát”.

Ha azt tanultuk az iskolában, hogy a középkor a szellemi stagnálás, a babona és a tudatlanság ideje volt, akkor egy olyan mítoszt ismertünk meg, amelyet a modern tudományos gondolkodás teljesen elutasít– zárta gondolatait a történész. – Ez az időszak leginkább egy intellektuális győzelem időszaka lehetett, amikor a középkor elfeledett feltalálói megteremtették az ipari forradalom alapjait.

Hozzátette: a középkor tehát egyáltalán nem volt sötét, mint azt hisszük, és semmiképpen sem uralta a hit az értelemet úgy, mint ahogy azt az iskolapadban tanultuk.

Ráadásul a fürdést sem hanyagolták el úgy, ahogy az utókor véli: bár az előszeretettel látogatott, nyilvános fürdőházakban a víz megfelelő tisztítórendszer hiányában gyakran koszos és kevésbé higiénikus volt,de még mindig jobb ötletnek tűnt oda járni,a tisztálkodás teljes nélkülözésénél."

cikk és képek forrása: https://vilagfigyelo.com/