Ismerjük az elmúlt száz év oktatási mechanizmusát. Mindent csak átvettünk, amit nem az se a mienk. Mivel az ember örül, hogy napi feladatai zsúfoltságában megszerzi a betevőt, nincs ideje utánanézni dolgoknak. A betevő az első, így volt és így lesz, és ha egy nemzet el van szegényítve, meg van nyomorítva, nem tud foglalkozni kultúrájával múltjával. Így könnyen befolyásolhatóvá válik.

Így történt nyelvünk szétszabdalásával is, mert nemcsak országunk testét tépték szét a haramiák, hanem nyelvünket és múltunkat is ott tépték, ott taposták ahol és ahol nem szégyellték.

Ismerjük már a tézist, elnyomót kiállt az elnyomó! A legjobb fegyverük ellenünk, hogy a saját elnyomó rendszerüket vetítik rá az áldozatokra, így nyerve támadási felületet és jogalapot a bűntudat mentesítésére.

Na de kanyarodjunk vissza fő témánkra.

Csak néhány szóban foglalkozzunk egy a „szláv” nyelvekben is meglévő szavakkal.

Mai témánk a szláv VÁROS elnevezés. 

Eredetét tekintve most nem szeretnék belemenni, ez nem része cikkünknek. Minden valószínűség szerint Szkíta-Szarmata eredetű szó, de ami bizonyos, hogy a szlávok tőlük kapták és nekünk ez a szó szkíta örökségünk, persze a magyarban más formában van jelen.

Járjuk körbe a город (gorod), град (grad) város jelentésű szavakat. Most belecsapunk a nehezébe, mert ez a szó különleges az ilyen típusú szavak esetében.

Könnyebb dolgunk lenne néhány egyszerűbb szóval foglalkozni, mint például:

PUT, PUTY(путь)  = (P)+ ÚT

KAMENY/KÁMENY(камень) = KŐ, SZIKLA, magyarul KEMÉNY

BESZED, BESZEDOVATY(беседовать) = MEGBESZÉLNI, MEGTÁRGYALNI VALAMIT

Lehetne folytatni. Itt a lényeg az csupán annyi, hogy mindenféle előzetes vizsgálat nélkül, minden olyan szót, amely a magyarban is megbvan és egyéb szláv nyelvekben is megvan, azt automatikusan a magyar nyelv rovására szláv eredetű szónak titulálták. Viszont ha megvizsgáljuk a szavak eredetét, jelentését, szóbokrait, rájövünk, hogy az állítólagosan átvett szavak 99,99%-a eredetileg is magyar szó volt. Ezek nagy része belső keletkezésű szó. Minimális az átvett szavak aránya.

Az elmúlt 20 évben több angol szó került be „ideiglenesen” nyelvünkbe, mint szláv szó az elmúlt ezer évben összesen.

Na de nézzük meg a GOROD, GRAD szócsaládot.

Ha tudjuk, hogy honnan ered és mit keresünk, pofon egyszerű a tétel, viszont alap esetben nem könnyű visszafejteni e szavak alap eredeti formáját, jelentését.

A végeredmény az ősi KÖR szavunk lesz, de nem olyan egyszerűen, mint gondolnánk.

Mai magyarban a GOROD, GRAD szavakat nem használjuk, ebben a formában valószínű mi nem is használtuk.

Frissítés: A magyar nyelvben létezik és használt szó a GARÁD.

Tüskés sövényből, gallyakból, szalmából, trágyából, gizgazból rakott kerítés. Elsősorban a fátlan Alföldön készítettek így kerítést a porták, még inkább a → kertek (→ szálláskertek), némely nyom szerint települések köré. Gyakori volt a garád mint az → akol, → karám, → szalmakarám és más állattenyésztést szolgáló építmény fala, kerítése is. A garád a különböző szláv nyelvekben is, körülKERÍTett hely, istálló, ól jelentésű szó eredetileg.(Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1970)

Garádja, gárgya a. m. kerítés, sövény, gát, töltés, gémes kút kerítése. (kislexikon, Pallas nagylexikon alapján)

Egyedül a szintén torzult változat a GRÁDICS szó maradt meg szintén vár, később magaslat és lépcső jelentéssel.

Az általunk korábban használt szó, amely ehhez a szóbokorhoz tartozik, az a KARÁD szavunk. Ma már ez a szó sem mond sokat nekünk, hacsak nem jut eszünkbe egy régi színésznőnk neve Karády Kataliné.

Ahhoz hogy közelebb kerüljünk, a szó eredetéhez, tudnunk kell, hogy mi is az a város? Amint rájövünk, hogy a városok, vagyis inkább mondanám a települések egy olyan területek, amelyek védelem szempontjából körül vannak kerítve, egyből átlátjuk miből áll össze ez a szócsalád.

Azaz minden olyan terület, amely fallal van körülvéve. De ugyanez a helyzet az állatok istállójával is.

KARÁD, GARÁD = magyar KERÍT, körbekerít, talán eredetileg ez a szavunk jelenthetett települést is.

KARÁM= elkerített terület, istálló (jelenleg türk eredetűnek írják „hivatalosék”, mert a tatár nyelvben is meg van KORÁM-ként.

Egyéb szavak még a karámra, KARÁN, KARÁNY, HARÁM

Dunántúlon inkább KORLÁT, KOLLÁT

KERT= elkerített, körbevett, elkülönített terület

Még a KERET is elkerített terület, akár a képkeret.

A GOROD és annak rövid változata a GRAD, a mi KERÍT szavunk egy más nyelvbe átkerült változata.  Azt is meg merem kockáztatni, hogy eredetileg a szláv nyelvekben is KOROT, KRAT lehetett a kiejtés, ezt már nem tudjuk. De annak, aki foglalkozott már kicsit is a nyelvekkel, az tudja, hogy a K, H, G hangzók bármikor könnyen megváltozhatnak és egymással felcserélhetőek.

KERT, KERÍT
GRAD, GOROD
HRAD

Innen erednek a német területen lévő GRATZ, KÖNIGRATZ nevek is.

Másik szócsalád, mely szintén a KÖR szavunkra megy vissza a GYŐR, GYŰRŰ szavunk, mely szintén elkerített, általában kör alakú települést jelent.

A KÖR (statikus), GÖR (dinamikus) szópárra most nem térek ki de tanulmányt érdemlő szavak. Nagyon érdekes és szerteágazó alap szavai a magyar nyelvünknek.

Biztos vagyok benne, hogy vannak e szavainkról szép és tartalmas tanulmányok. Cikkünk nem a teljességet tudja itt bemutatni, inkább csak próbál kaput nyitni, megmutatni nyelvünk szépségeit, képzőképességét azoknak, akiknek ez a téma még újdonság.

Mivel a középkorban a vár építészet miatt elterjedt a VÁR+OS elnevezés ezért az egyéb más elnevezések nyelvünkben háttérbe szorultak, vagy megszűnt a használatuk.

 Szerző: Gyécső /nimrodnepe.blog.hu/
 Borítókép: /nimrodnepe.blog.hu/