Az egyetem Dugonics téri épülete eredetileg főreálgimnáziumnak készült. 1880 táján rövid ideig az ítélőtábla székhelyéül szolgált, amelynek elnöke református volt. Ezért, kitekintve az emeleti ablakból, zavarta a szemben álló katolikus Dugonics András szobra. Nem kellett több, elérte a városvezetésnél, hogy ötven méterrel hátrébb helyezzék. Innen származik a mondás, hogy „möglépött, mint Dugonics” – elevenített fel újabb várostörténeti anekdotát Mihály Illés idegenvezető, a Tourinform-iroda nyugalmazott igazgatója.

Az egyetem rektori épülete eredetileg főreálgimnáziumnak épült, de működött benne ítélőtábla is. Előtte a Nobel-díjas rektor, Szent-Györgyi Albert szobra

Hűségeskü helyett

– Az egyetem 1921 októberében kezdte meg az első szemeszterét Szegeden. Tévhit, hogy Kolozsvárról helyezték ide, hiszen senki nem helyezte, hanem menekült az intézmény. A trianoni döntés után a magyar származású egyetemi tanároknak ugyanis román zászló előtt, a Bibliára tett kézzel hűségesküt kellett volna tenniük, hogy nagyszerű tudósokat nevelnek Nagy-Romániának. Ellenálltak, erre kiutasították őket az országból – tért át az egyetem történetére az idegenvezető.

– Szeged fogadta be az intézményt Ferenc József Tudományegyetem néven. Az alapító oklevélbe bele is foglalták, hogy ha véget ér a trianoni gonoszság, akkor visszatérnek Kolozsvárra a karok, de lesz Szegednek önálló egyeteme. Így is történt. Szent-Györgyi Albert szobra azért is fontos, mert 1940-től első rektoraként négy évig vezette az újonnan megalapított Horthy Miklós Tudományegyetemet. Tegyük azt is hozzá, hogy mindezt azután, hogy 1937-ben megkapta a Nobel-díjat. Ebbe az épületbe járt az 1924–25-ös tanévben József Attila is."

Forrás: https://szeged.hu/