A Szir-darja vízgyűjtő területe.
kép forrása: wikipedia

A félreértés elkerülése végett, először is szeretném leszögezni, hogy a cikkben említett "kangar" elnevezés az általunk ismert "hungár" egy hangtani változata mindösszesen.

Először kezdhetjük azzal, hogy a  Kangart, Kankarnak is írták, amely elnevezés megfelel a középkori arab megnevezésnek: "Egy 1218-as szír-arab leírás elismerően nyilatkozik a magyar vitézekről: „A keresztény istentelenek lovai igen szánalmasak, göthesek voltak, és az is kevés. Csupán a hankar malik (hungár, azaz magyar király, vagyis II. András,) hozott sok szép lovat, amelyek az arab lovaknál is szebbek voltak.” NG

A Kangarok a Szir-Darja folyó környékének szkíta lakói voltak.  „Tudjuk azt is, hogy a Szir-darjának Taskenttől lefelé húzódó alsó folyását Kankar/Kangar néven is illették.”[1]  "A kankarok többsége a Szir-darja menti és szogdiai városokban élt."[2] A Szír-darja folyó ókori neve Siles. Nem nehéz rájönnünk, hogy mit takarhat ez a Siles. Azt bizton állíthatjuk, hogy elég széles folyóról van szó. Ezeket a területeket a „városlakó” szkíták államainak is nevezhetnénk. Szerintem, aki foglalkozott már a témával az tudja, hogy a szkíta népek is ugyanúgy városlakók is voltak, mint a többi „civilizáltnak” nevezett nép. Csak a szkíták közelebb álltak a természethez.

A késő ókorban egy részük nyugatra vándorolt a Kaukázus környékére. Viszont a népesség másik fele otthon maradt. A nem elvándoroltak része, akik otthon maradtak, amikor a türkök megszállták Közép-Ázsiát rátelepedtek az őslakos szkíta népességre így négy–ötszáz év múltával nyelvükben jórészt törökké lettek. Kérdés, hogy ebben az időben mennyire volt kiforrott nyelv a türkök nyelve. A türk népek a rokonainknak tekinthetők, viszont nem tudjuk, hogy a nyelvük a messzi keleten vált-e el az ősi közös nyelvtől annyira hogy önálló türk nyelv fejlődjön ki, vagy a megszállás idején a szkíta népektől vették-e át mindazt, amely ma a nagy hasonlóságot adja a magyar és a türk nyelvek között?! A továbbiakban a  nyugatra vándorolt Kangarokról lesz szó, akik bizonyosan nem lehettek türk nyelvűek.

 A türk feliratokon is szerepel a kangarok neve, kengeresz formában. Egyértelműen kiviláglik a Kangar, Kengeresz, Üngürüsz, Hungarus elnevezés. Konkrét adataink jelenleg még nincsenek, viszont ez a kangar/Hungár népesség adhatta egyik magját Atilla királyunk Hungáriájának.

Paulus Orosius katalán szerzetesnél már 417-ben írt munkájában ezt olvassuk: "Pannónia európai ország, amit nemrég a hunok foglaltak el, ezt az országot a nép saját nyelvén Hungarianak nevezi".

Amiben biztosak vagyunk, hogy a Kangarok Az 500-as években a Kaukázus déli oldalán vannak megemlítve.  Hogy a Szir-darja területéről egyből ide költöztek, vagy a szétesett Atillai birodalom után húzódtak-e ők ide vissza azt nem tudjuk. Viszont tevékeny részt vettek a térség politikai életében.

A Kangarokat a Keleti-Kaukázus vidékéről említik örmény és szír források a korai középkorban (5–6. század), Kelet-róma és az újperzsa Szásszán birodalom 541. évi háborújával kapcsolatban.

Ekkor A Kangaroknak három haduk volt és a hadsereg 50 ezer főt tett ki.

A „kangar” kifejezés Mar Grigor, illetve Mar Aba írásában Hangaraye, illetve Kangaraye alakban szerepel. A középperzsa elnevezés pedig WNGR. Azaz hangzósítva Wenger, Unger, Ungar.

Mint írtuk a Kangarok tevékenyen részt vettek a térség politikai életében. Legfőképpen a Szásszánida bitrodalom életében. A Kelet-római (Bizánci) – Szásszanida birodalmak közötti háborúskodásban általában a Szásszánida birodalom szövetségesei közt találjuk meg őket.

Ellenben a testvér Szabírokkal, kik több esetben bizánci szövetségben harcoltak, így sok esetben testvérharcot folytatva a Kangarokkal. Mindez később is jól látszik, mikor már megindul az erőszakos arab terjeszkedés és a régi ókori világ elsüllyed a felemelkedő hódítók mind máig, ható iszonyatos pusztításaiban.

„A kangarok és szabírok közt 745 táján véres határvillongások törnek ki. Kora arab irodalmi források örvendeznek az „oroszlános shubiryá” és a „karvalyos kangariyya” testvérharc vérengzései hírére és ravasz fogásaikkal igyekeznek az ellentéteket növelni.”[3]

Az 500-as években a Kangarok uralkodója Zabergán. Zabergán nem csak a politikai életben volt aktív, hanem a vallási életben is részt vett.

„Egész különleges jelentõséget tulajdonítunk a hunoktól jövõ és a püspököt a várfogságban Ctesifonban meglátogató küldöttségnek, amely arra kérte MAR GRIGORT, hogy avasson nekik külön püspököt. Ez a szertartás a legnagyobb pompával folyt le.”[4]

 „Sajnos a késõbb vértanúságot szenvedett volt fõparancsnok, most nesztoriánus egyházfõ élete nem írja meg, mely csoportról volt szó. Sejtelmünk azonban közeljár a valósághoz, ha a történelmi események során megemlítjük, hogy Ctesifon (perzsa Tyspwn, ó-magyar Tiszfő, azaz Tűzfő, anno a Szkíta pártusok alapította főváros volt. szerk.) várostól északi irányban lakó és Alániával szomszédos avarokról van szó, akiket a szír és perzsa források „hangaroknak“ neveztek, és amely törzs a késõbbi magyar-hungar névadó lett volna. A mágusok hosszadalmas intrikák után mégis elérték, hogy Anosirván 542 nagypéntekjén Mar Grigort lefejeztette, amikor „serege a hangarok földjén kitört lázadás leverésére indul“. Ami Zabergán nevét és szerepét illeti, Prokopios is megemlékezik bizánci küldetésérõl és Mar Grigorral való tartós barátságáról. Nagy és halhatatlan emlékű bizantinológusunk, Moravcsik Gyula világhírû munkája a „Bizantino-Turcica“ II. kötete is foglalkozik nevével és Firdausi nyomán felhívja a figyelmet egy ugyancsak Zabargán nevû határõr parancsnokra, aki ezt a nevet viselte. Mar Grigor kivégzése oly hatással volt az avar-kuturgur (Kangar szerk.) kagánra, hogy szakított Anosirvánnal és seregével az Alánok országán áthaladva az Al-Dunánál összeszedte a kuturgur-avar sereget és kis fejedelemséget alapított a mai DOBRUDZSA déli részein.”[5]

 
A kaukázus az 500-as években kép: wikipedia

Mar Grigor Martyrologiuma szerint I.Huszrau (Huszar szerk.), a perzsák királya ekkor (542-ben) megtámadta a „kangarokat”, és őriztette földjüket. Mar Aba Vitája szerint a király és serege örményországba és Kaukázusi ibériába ment, s hadat viselt a „kangarok” ellen. I. Huszrau önéletrajzában leírja, hogy a perzsák elismerik a Zabargan fejedelem vezetése alatt álló, ötvenezer főt számláló három „kangar” törzs önállóságát, és tiszteletben tartják nesztoriánus kereszténységüket. Nevezett nép törzsei (hadai szerk.) ekkor Kaukázus vidékén, a Szeván-tó és a Kura folyó közötti területen éltek. Huszrau azt is elmondja, hogy később e „kangar” törzsek észak felé költöztek[6]

„ZABERGÁN a mai Dobrudzsában 558-ban adta át a hatalmat a fiatal, tetterõs hódítónak, BAJÁN Nagykagánnak a kagáni jogart és mindketten itt maradtak, annak ellenére, hogy a bizalmatlan császár a herulok földjét „ajándékozta“ nekik, mely a mai Morva-mezõnek felelt volna meg.“ [7]

Ezek után az ógorok két nagy hadának megérkezésével a Var-Chunnal egyesülve elfoglalták a Kárpát-medencét.

A Kangaroknak 3 nagy haduk volt a Tarniach, Zabender, Kotzager. Ezekről annyit tudni, hogy csak egy részük költözött be az Avarokkal a Kárpát-medencébe. 40 évvel a beköltözés után csatlakoznak még többen a Kárpát-medenceiekhez. Valószínűsíthetjük, hogy a Kangarok/Hungárok egy része nem költözött be ekkor még.

Annyit tudni, hogy 630-ban északon a Volga-Urál térségben a mai Kazahsztán területén kipcsak törzsekkel együtt élnek Kangarok.

Az hogy ezek a Kangarok a fentebb említettektől elszakadt népesség, vagy egy észak-Kaszpi útvonalon jövő Kangar népesség ezt jelenleg nem tudjuk.

Annyi bizonyos, hogy kulturálisan és nyelvileg a két terület Kangar népessége megegyező lehetett.

Ezek azok a kangarok, akiket majd a Besenyőkkel együtt említenek, mint a legerősebb 3 törzse a népességnek. A Besenyők 8 hadából 3 Kangar volt. Valószínű, hogy a Volga vidéken egyesült a Kangar és a Kipcsak népesség. Ennek a három hadnak a neve Súr, Érdem, Gyula.

Érdekes tény, (amiről eddig még magyar forrásokban sem esett szó), hogy 659 – 750-ig létezett egy Kangar (Kengeresz) nevezetű állam a Volga mellett. Itt élhettek azok a Kangar és kipcsak népek, akik a magyar és besenyő etnogenezis egyik gerincét alkotják. A lakosság itt már részben magyar részben türk nyelvű lehetett.

kép forrása: wikipedia

A kutatás tovább folytatódik...

Szerző: Gyécső /nimrodnepe.blog.hu/

[1]  Vásáry 2003

[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/Kangarok#hely:V%C3%A1s%C3%A1ry_2003

[3] Feher M. Jeno_Besenyő őstörténet 54.oldal

[4] Nagy Gyula AZ ELLOPOTT MAGYAR ÕSTÖRTÉNET II. 118. old.

[5] Nagy Gyula AZ ELLOPOTT MAGYAR ÕSTÖRTÉNET II. 118. old.

[6] Wikipédia/Kangarok (Csorba 1997, Vásáry 2003)

[7] Fehér M. J.: Avar Kagánok 87-100