Szugudai (szogd) ünnepi étkezés. Pandzsikent, Tadzsikisztán (ancient Sogdiana), Site XVI:10, first half of 8th century. Wall painting; H. 136 cm × W. 364 cm. The State Hermitage Museum, St. Petersburg, SA-16215-16217.
"Györffy György szerint a kifejezés az úr, elöljáró jelentésű szláv pan, span, zsupán szócsoportból származna, amely kapcsolódik a zsupa ’területi egység’ szóhoz, de a szláv eredetet számos bizonyíték cáfolja."(1)
"Az internet a zsupánokról annyit ír, hogy a délszlávoknál már 777-ben említenek zsupánt, aki a terület vezetője és magát a szót a szlávok az avaroktól vették át. Ez az újabb kutatások szerint nem mond ellent a szó magyar eredetének – tekintve, hogy az avarok is (közép-ázsiai szkíta-hunok voltak. Esetükben érthető ez szó szerint, mivel az avarok, vagyis a várkonyok szövetségi nemzetének „Vör" népessége szkíta, még a „hjonó” népessége hun volt szerk.) nagy eséllyel magyarul beszéltek – és emellett bizonyíthatja azt is, hogy a tisztség már az avar korban is létezett."
"Kniezsa István ugyanakkor az ispán szónak a szláv zsupán alapból való származtatását terhelő hangtani nehézségre figyelmeztet.
Harmatta János a közép-ázsiai szkíták közé tartozó szogd (szugudaiak) SPAN felügyelő, ügyintéző, gazdasági vezető szóban kereste a magyar ispán eredetijét.
A szogdoknál használt spán szó jelentéstartománya pontos megfelelője a magyar ispán szónak a várispánok a király uradalmakat is vezették az erdőispánság irányítói pedig kifejezetten királyi magángazdaságok vezetői voltak nem pedig nemzetségfők, mint a szláv zsupánok, melyből nyelvészetileg nem eredeztethető a magyar ispán szavunk." (3)
Részlet a kínai nyelven nevének An Qie formában leírt
szogd uralkodó halotti ágyából: oroszlán vadászat,
Xi'an, i.sz. 579. Shaanxi Tartományi Régészeti Intézet, Xi'an.
Valószínűleg a(z) ' SPAN tisztség a többi közép-ázsiai szkíta ősünknél is megvolt. Értve itt a Changarokat (Kangaraye, Hangaraye, WNGR), kiknek eredetileg a szugudiaktól (szogdia) északra volt államuk és 500 éven keresztül hozzájuk tartozott Szogdia is (kb. i.e 129 - i.u. 350), a szintén itt élő ununkurikat, örsöket (aorsi), Jászokat (jazig), szakaurakat (sakaurakai) stb.
forrás1: internet
"Annak téves feltételezését, hogy e szó magyar változata a szláv zsupán szóból ered, nemcsak a közölt tények cáfolják, hanem a zsupa jelentése is. Egyértelműen mutatja ezt a horvát katolikus egyház belső igazgatásában évszázadok óta változatlan használata, ahol a zsupa községet jelent. Ahol együtt élnek magyarok és horvátok, ott a katolikus egyházközségi hivatal horvátul „zsupni ured katolicske crkve” szavakkal van lefordítva, melyben a zsupni=községi. Koszovóban a szerbek zsupa alatt falut értenek. A zsupanija jelentése több község közösségének területe (kerület), s a világi igazgatásban, vezetésben legkorábban ennek ura volt a zsupán, akkor, amikor – VII. Konstantín megjegyzése szerint /9/ – a szlávoknak még fejedelmeik sem voltak, csak zsupánjaik. Ők tehát eredetileg törzsfőnökök lehettek, nem a (nem létező) király teljhatalmú képviselői." Körmendi, i.m.
forrás2 /mki.gov.hu/hu/
forrás3: /doktori.bibl.u-szeged.hu/
főkép: internet
vadászjelenet:internet
