kép.: eurocom.wordpress.com

Tudnunk kell, hogy a történelem kutatást nem csak a források hiánya nehezíti, hanem a párhuzamos azonosságok.

Érdemes lenne történelmünk kutatása során kielemeznünk ezeket az érdekességeket.

Szerintem mindenki ismeri azt a történelmi eseményt, amikor a Kazárok közt lázadás tör ki és azok egy csoportja a magyaroktól (turkoktól) kérnek segítséget. Vagyis inkább a védelmükbe menekülnek és csatlakoznak hozzájuk.

Ők voltak a kabarok akiknek három haduk volt és a Kazáriai lázadás után elpártoltak tőlük ezek után csatlakoztak a Magyarokhoz (turkokhoz).

Ezen kívül van kettő kísértetiesen hasonló vonulata ennek a történetnek. 

A terület megegyezik, a történet megegyezik, az időpontok vagy esetleg az időszámítás a forrásokban máshogyan jelenik meg.

Tudnunk kell azt hogy a Kárpát-medencétől egészen a Kaukázusig három olyan népről tudunk akiket a források Kazároknak neveznek.

Az első a „klasszikus” Kazár nép, akik a Kaukázus északi területén élt. Tőlük szakadtak el a jól ismert Kabarok akik a magyarokhoz (Turkokhoz) csatlakoztak. Három haduk volt.

A második Kazár nép a 800-as évekbeli Marótnak, magyar elnevezés szerint Ménmarótnak a bihari Kazáriája.

A harmadik a „klasszikus” Kazáriával kapcsolatos, de más megvilágításban.

Menjünk is bele és járjuk körbe ezt a témát. Kihangsúlyozom, hogy ez egy kis agyjáték és nem beton alapokon nyugvó bizonyíték bármire is.

A harmadik Kazár elnevezésről a Kangar-Szabír-Szasszanida tengely találkozásánál hallunk. 

Tudjuk, hogy a Kazárok egy Kaszar nevezetű uralkodójuktól nyerik ezt az elnevezést. Azt is tudjuk, hogy maguk a Kazárok magukat sosem illették ezzel a névvel. Elsősorban a perzsa elnevezés volt rájuk a Kazár.

Azt is tudjuk, hogy a Szasszanida perzsa birodalommal szoros szövetségben álltak az akkori Kaukázusi népek.  Az 500-as években tudunk is Kaszar uralkodóról, aki viszont perzsa volt. Helyesebben félig perzsa félig hun származású.  Ő volt Huszrau, Khoszró, magyarosan Huszár.

541-ben a három haddal rendelkező Perzsa szövetséges Kangarok és a Khoszró vezette perzsa állam között pártütés támad. A lázadás oka a nesztoriánus keresztény vezető, perzsák általi lefejezése.  A perzsa mágus vallás és a nesztoriánus kereszténység közti harcról szól maga a történet és ez volt a szakadás kiindítója is.

Ekkor a Kangarok (talán a szabírok is de erről nincsenek adataink) lázadást szítanak, Khoszró perzsa uralkodó háborút indít a Kangarok ellen. A Kangarok ezek után elszakadnak a korábban szövetséges perzsáktól.  Északra vonulnak, majd ezt követően az aldunánál telepednek le, itt kötnek szövetséget a Kuturgurokkal, majd Várkunokkal, mai elnevezéssel, Avarokkal, majd közösen térnek be a Kárpát-medencébe.

Nem szeretnék mindenáron párhuzamot vonni a hasonló események között, de kutatásra érdemesnek tartom.

 Szerző: Gyécső /nimrodnepe.blog.hu/