A szkíta állam neve idegen krónikások leirataiban

Klaudiosz Ptolemaiosz művében kakhagai szküthai (καχαγαι σκυθαι) az Avesztában Kangha, a kínaiak hallása szerint Kang (康), Kangcsü (康居) vagy Kangkuo (康國)

Kang (康), Kangcsü (康居) vagy Kangkuo (康國) a legkorábbi kínai jelentésekben a Szir-folyó (szir-darya) középső szakaszát, valamint a Talasz és a Csu folyó lapályát magában foglaló területet, vagyis a kangarok országát jelentette. Később a kínai források Szogdiát, a kangarok déli birtokát illették Kangcsü stb. névvel.

Kankar, kangar, majd az időszámítás után a megszálló tingling népek (a későbbi türkök) kengeresz néven jegyzik fel a kangarokat.

A megszállás elől nyugatra vándorló szkíta népek először a kaukázusba, majd többségük a Kárpát-medencébe települ. A kaukázusi időszakban fennmaradt elnevezés a kangarokról, Kangaraye, Hangaraye és WNGR (wenger, ungár)

Al-Bakri: Utak és országok könyve

„HUM NAQILAMIN HURASAN”  Khoraszánból származnak. A Hungarusok Horaszánból vándoroltak ki.

Fontos tudni, hogy a közép-ázsiai szkíta területek, majd csak a szkíta őseink elkergetése után sivatagosodnak el és válik a terület a mai nap is ismert sivatagos, félsivatagos terméketlen hellyé. Khoraszán a IX. század után sivatagosodik el.

Muszlim feljegyzésekben találjuk, hogy Al-Hunkar és Al-Basgird testvérnépek, egy őstől és egy helyről származnak. Róluk tudjuk, hogy a mai modern magyarság két fő alappillérét alkották.

 A kangarok a szir-folyó (szir-darya) középső folyásánál éltek eredetileg. A folyó eredeti neve Silis, sziles.

Érdekes hogy ugyanezt kapjuk meg a Hungárusokról is. Ők is a szir-folyó (szir-darya) középső folyásánál éltek. Vagyis Kangar, kengeresz = Hungár, Hungarus

A Kangarok az ázsiai szkítákhoz tartoztak és a szkíta ősfoglalással jutottak el közép-ázsiai hazájukba.

A kankarok országának népessége az i. e. 2. században valószínűleg 80–90 000 embert tett ki, az i. sz. 1. század végére azonban elérhette a 600 000 főt. Az i.e. 84.ben 120.000 háztartásról kapunk információt, 600.000 fő a lakos, 120.000 fő a fegyveres.

A kankarok nagyurának (téli?) szállása Pejtien (卑闐) városában, Sás/sas vagyis a mai Taskent és Simkent közelében volt. (Nyári szállás  Főhely, Fennhely ? /Fannej : 番内/ kínai áthallással)

A „pej” valószínű hogy megegyezik a magyar „pej” szavunkkal, a tien a kínai nyelvbben "ég" esetleg "mennyei" jelentéssel bírt. Érdekes hogy a későbbi Kusán birodalom fővárosa szintén hasonló elnevezésű volt, Pejkend/Paikand. Korábban szogd város volt. Sajnos ezt a várost még nem tárták fel régészetileg, ezidáig csak felméréseket végeztek a helyszínen.

(szogd oroszlános ezüsttál, forrás: internet)

Kangcsü lakói nagyobb részben vándorló pásztorok, részben városlakók voltak. A nyári hónapokban észak felé terelték nyájaikat, gulyáikat és méneseiket, a telet pedig délen, szállásaikon töltötték.

"A Kangar állam két fontos kereskedelmi utat ellenőrzött, mégpedig a Selyemút északi ágát, valamint fő szakaszát. Előbbi a Szir-darja mentén vezetett a jászik (őrsök) közép-ázsiai és kelet-európai birtokain keresztül a Fekete-tenger kikötőihez. A Selyemút fő ága – Kasgar, Fergána, Szamarkand és Bokhara érintésével – Merv oázisán át a Parthusok országát stb. kötötte össze Kínával." (Kankarok és szakaurak, forrás)

Taskent tartományt és az ősi várost az iszlám időkig – szkíta nevét különböző nyelveken próbálták visszaadni – a perzsák jobbára Čač (Csacs), a kínaiak Csösi (赭時) vagy Si (石), az arabok pedig aš-Šaš (Sás? sas?) elnevezéssel illették.

Kangar pénzérmék

Feliratok:

"előlap:URKODOU

hátlap: MAKAROU (áldott ?) ORDITROU, ARDOKHO (balkhi, baktriai "istenség", a haszon megszemélyesítője, magyar szavunk rá az érdek.

Másik érmét Sás városában adták ki. (ma Taskent) 4-6. század

szogd nyelvű felirat: C'C'N N'PN'C WNWNXWR (sás nép ununkur) " forrás

Khorezm (Afrighid dinasztia, 600-as évek kép: internet)

(Sás, kabarna régió 6-8. század kép: internet)

"Mivel a szkíta szövetség népeinek nem a pénz volt az értékmérő, ezért  az általuk kibocsájtott pénzek feliratát, megjelenését stb. rendszerint azon környezethez igazították, melyben érméik forogtak. Az urak (királyi szkíták) pénzérméi például a görögökéhez hasonlítottak, az avaroké a perzsákéhoz, illetve indiai királyokéhoz, a szakauraké hindu uralkodókéhoz, a kazároké az arabokéhoz stb.

A szkíta népek körében nem a pénz volt a fő értékmérő, hanem  elsősorban a valós természetes megfogható értékek, a személyes javak, elsősorban az állatállomány, leginkább a szarvasmarha." (Kankarok és szakaurak, forrás)

i.e. 129 a szkíta Hankar/kangar hegemónia létrejötte (kb.i.e.130-.i.u 350)

A kankarok az i. e. 130. év táján – a jüecsik (kusánok) vándorlása (i. e. 166–129.), s ennek kapcsán Görög Baktria bukása nyomán – országukhoz csatolták Szogdia északnyugati részét, valamint az ászik és az isszédok birtokait, s ekképpen Közép-Ázsia egyik legerősebb államát hozták létre. Szövetségre léptek a jüecsikkel, s az i. e. 84. évben az uralkodóházak közötti kapcsolatot házassággal is megerősítették.

Az i. sz. 4. század közepéig a kankarok uralták Közép-Ázsia jelentős részét az Amu-folyótól (Amu-darya) északra. A közép-ázsiai hangar/kangar birodalom kb. i.sz. 350-ig állt fenn, mint önálló állam. A hunok (chionitae) ekkor megszállták a hangarok/kankarok szogdiai birtokait.

Nem sokkal ez után pedig a kínai forrásokban jüecsiknek , nyugati munkákban heftalitáknak, kusánoknak, illetve kidaritáknak címzett várkonyok (avarok) vették birtokba, majd az 554. évben a türkök foglalták el a területet melyen a mai napig élnek.

 Végül, az i. sz. 4. század végén, a kankarok is betagozódtak a hunok szövetségébe. Haussig már arról ír, hogy a honagurok/hungárok (onogurok), még a hunokkal együtt érkeztek a kaukázusba.

Azt mai napig nem tudni, hogy a kangarnak ismert szkíta nemzet eredendően is az általunk ismert hungár nevet használta-e korábban vagy mindez a rokon hungnukkal (hunokkal) való szövetség, majd egyesülés nyomán ment végbe? A két népnév rokonsága és elnevezésbeli hasonlósága miatt több lehetőség is fennáll.

(Bár a nyelvészek és a kutatók más eredetet adnak meg a kangarok és a hunok nevének kialakulásához, de felettébb érdekes a hasonlóság a kangarok KANG/HANG/HUNG neve a hunok XIUNGN-U/ HUNGN-U elnevezése közt, még ha csak a véletlen műve is lenne. Arra meg már nem szeretnék kitérni, hogy általában fura módon a kínai XIUNGNU átírást Sunnunak, vagy ksziungnunak ejtik)

Nagyon úgy néz ki, hogy a hunok a testvér szkíta kangarokkal/hungarokkal egy nagy szövetségben indultak nyugatra ahogy ezt látjuk több kutatónál. A kínai kútfők által írt testvériség alapján talán nem véletlen a két rokon nép nevének hasonlósága sem. Valószínű azonban hogy az általunk ismert hungár elnevezés már inkább a szövetségkötés emlékét jelezheti a hun nemzet és a testvér szkíta ugor nemzetek között.  

Ezt mutatja a néhol fellelhető honagur név is, mely egyértelműen "hun lovasok vezetői" értelemben lehet a mai nyelvünkre átültetni. (külön cikkben majd kitérünk az ogur, ugor, agur, elnevezésekre is)

A szkíták és a hunok rokonságáról a kínai források is nyilatkoznak

A kínaiak jelzik és megerősítik a kangarok, a jüecsik (kusánok) és a hungnuk (hunok) közti rokonságot. Leírják, hogy Kang kü szkíta nemzet, a lakóik öltözete, szokásai, életmódja, kinézete olyan, mint a hunoké, de nyelvük is igen közel áll egymáshoz. Kölcsönösen megértik egymást.

Kang kü hatalmas birodalma, keleten Fergána, délen a Párthus birodalom és Baktria, nyugat felé Chorezm és a bukharai oázisokkal volt határos. Szokásai teljesen megegyezett a jüecsi (kusán) néppel.

Ez alapján kijelenthető, hogy a kangarok/hangarok, a kusánok, és a hunok testvérnépek voltak.

(kép: internet)

A kangarokkal egy tőről fakadnak a szabírok is, kik szintén ennek a szkíta nemzetnek voltak a szülöttei.

Érdekes, hogy Közép-Ázsiában is megjelenik a kangar - szabir kettősség ugyanúgy ahogy a ma sumernek nevezett népnél szintén egymás mellett a szubar és a kangar. Chorezmben van egy tartomány, melyet Subarnak neveztek. Majd a kaukázusban is a 750-es években arról kapunk hírt, hogy a kangarok és szabírok közt 745 táján véres határvillongások törnek ki. Kora arab irodalmi források örvendeznek az „oroszlános shubiryá” és a „karvalyos kangariyya” testvérharc vérengzései hírére és ravasz fogásaikkal igyekeznek az ellentéteket növelni.

A VI. századi türk megszállás idején a Közép-Ázsiából el nem menekült szkíták később eltörökösödtek. Kultúrájukat, önazonosságukat csak az elmenekültek, vagyis az új hazát választók tudták megtartani. Tudjuk, hogy a közép-ázsiai szkíták többsége a "népvándorlásnak" nevezett időszakban a szintén szkíta területnek számító Kárpát-medencében nyert hazát, majd alapított új modern államot.

(A különböző népi elnevezések direkt lettek többféleképpen meghagyva a cikkben, az ne kavarjon meg senkit!)

 forrás: internet, szkíta tanulmányok, szakák története

Kapcsolódó cikk: Őseink a "kangarok" 

Őseink a "Kangarok"... - Hungária - Nimród népe (blog.hu)