"Kazahsztán Karaganda régiójában találtak egy szkíta-szaka korszakhoz tartozó piramist.

Szakértők bejelentették, hogy a Karajartas mauzóleum egy uralkodóé a Begazi Dandibay-korszakból, amely az andronovói időszak utolsó szakasza volt.

A piramis, amelyet négy ásatási szezon során tártak fel a Karaganda Egyetem régészei, egy domb tetején található, amely a Taldy folyóra néz, Karaganda Shet kerületében.

A Kazah Köztársaság Nemzeti Múzeumából Dr. Aibar Kassenali elvégezte a felfedezett piramis első értékelését TRT Habernek.

Dr. Aibar Kassenali bejelentette, hogy a leleteken végzett szén-14-elemzések eredményei szerint a piramis szerkezetét a Krisztus előtti 14. és 12. század közé datálták (Kr. e.).

Dr. Kassenali elmagyarázza ennek a datálásnak a jelentését: „A régióban észlelt több piramis lépcsős mauzóleum jelenléte azt mutatja, hogy a Taldı folyó völgyét, amely a Sari Arka pusztán található, a bronzkorban az andronovói közösségek használták a völgy völgyeként. Királyok, ahol nagy vezetőiket eltemették, mint például a Nílus völgye Egyiptomban. ” – magyarázta szavaival.

Dr. Aibar Kassenali elmondta, hogy amikor a sírkamrában található leleteket megvizsgálták, a pusztai piramis egy helyi uralkodó megbízásából épülhetett, aki az andronovói időszakban uralkodott a szkíta pusztákon.

Dr. Aibar Kassenali azt mondta: „Ha megnézzük a piramisban talált kivágott köveket, a mauzóleum méretét, és azt a tényt, hogy egy ilyen hatalmas építmény a bronzkorban épült egy nagyon száraz vidéken, mint például a pusztán a művészet magas szintű ismerete és gazdag spirituális hiedelmek, amelyeket a Begazi Dandibay közösségek elértek.”

Dr. Serhan Çınar megjegyezte, hogy a szkíta-szakához és a Begazı Dandibay közösségek korai időszakához kapcsolódó ősi történelmi forrásokban vannak információk a piramis alakú sírépítményekről. Dr. Çınar hangsúlyozta, hogy a Karajartasban azonosított lépcsőszerű piramis alakú monumentális sírok a történelmi feljegyzésekben említett szkíta korszakból származó temetkezési építmények korai változatai lehetnek.

A régióban végzett ásatások során feltártak egy protovárosi települést is, amely szintén egy Begazi Dandibay közösséghez tartozik.

Dr. Çınar elmondta: „Ez a település, amely 15 hektáros területen terül el, kronológiailag ugyanabban a történelmi időszakban létezett, mint a Trója 4 Kis-Ázsiában, a korai mükénéi időszak Görögországban, és a Középbirodalom előrehaladott időszaka Egyiptomban. A település falsorral, tervezett utcahálózattal, vízgyűjtő rendszerekkel rendelkezik.”

A kutatók úgy vélik, hogy a Begazi Dandibay közösségek szoros kapcsolatot mutatnak a protoszkíta ​​kultúrával, amely a dél-szibériai karasuk kultúrából származik. A hagyományos szkíta ​​vallási meggyőződés megnyilvánulásaként a sírkamrához vezető folyosók, különösen a Begazi Dandibay fázis mauzóleumaiban, mindig a napkelte irányába nyílnak.

A sírokban található kerek formájú kerámiaedények ebből az időszakból a kulturális folytonosságot szimbolizálják a pusztai környezetben. A szkíta-szaka korszak rituális edényeit képviselik, a későbbi időszakokban pedig az ázsiai hunok idejétől a türk törzseknél megszokott hagyományos üstök archaikus változataivá fejlődtek."

forrás: /arkeonews.net/
kép: Dr. Aibar Kassenali