Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |

2023. szeptember 19. 22:45 - Kapronczay Gyécső

Leírás egy ősi magyar városról

Szerencsére mindig találni múltunkról újabb és újabb forrást.

Moses Kagantvaci aki a 10. században élt, leírja a Hunok másik nevükön a Hungarok [Cungar] és Szemenderek más néven a szkíta Szabírok egyik fényes városát, Varsányt (Varachant) a Derbent-hágótól északra a Kaukázusban egy beszámoló alapján a 7-ik századból:

desktop-wallpaper-edoras.jpgA kép illusztráció

"A városnak sok utcája van. Amerre járunk asztalosok, aranyművesek, gyógyitók vannak. A beszámolók szerint 682-ben érkezik meg erre a településre Makar és Kardos nevű térítő.

A városban mágus szentélyek voltak. Különösen tisztelték a szent fákat, nevezetesen egy óriási tölgyfát. Lovakat áldoztak ennek a fának a tövében.

Az emberek arany és ezüst amuletteket viseltek, amelyek sárkányokat ábrázoltak.

Varsány volt a szkíta-hungárok központi városa, mely Derbenttől északra volt.

A 600-as években keresztény templomok épültek ebben a hun királyságban. Ehhez az eseményhez kötődik Makar és Kardos püspökök neve is.

Bizonyos beszámolók szerint a keresztény térítés már az 500-as évek elején elkezdődött, de Makar és Kardos megjelenése a 600-as évekre ehető."

 (A türk nevet felvett tingling népek által, a közép-ázsiai szkítiából elűzött őseink a Kaukázusban alapítottak új szkíta államokat, amíg az arabok és az iszlám innen újfent ki nem szorította őket, majd leltek véglegesen régi-új hazát a Kárpát-medencei ősi szkíta fészekben.)

Képek: 
1, mágus szentély (illusztráció)
2, sárkány amulett (illusztráció)
3, Madzsar város romjai az 1700-as években
4, Sárkány nyakék, az ősi közép-ázsiai szkíta területekről.  i.e.200 körül Sokan úgy tartják, hogy a védelmező sárkány kultuszt a kínaiak a szkítáktól vették át. (régészeti lelet)
5, Városok elhelyezkedése

Főbb ismert szkíta-hun-magyar városok:

Varsány (Varachan), Derbenttől északra

Burgur, Burgar

Bilkhar

Balandzsár - Bulker a Balandzsárok lakták, 922-ben a Volgai Bolgárokkal élnek együtt.

Vabandar

Szamandár, Szemender

Agathias 6. sz. azt írja hogy a kaukázusban van egy erőd, melyet Hungvárnak, Hunogurisnak hívnak.

Targu,Dargo szintén hun város

Magyar, Madzsar város, a mongol-tatár hadjáratok után, a tatárok lakták. A kaukázustól északra, körülbelül a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között feküdt félúton.

Chouigars és Msndr (Valószínű hogy Szemender másik elnevezése)

 

Néhány szó Makar és Kardos térítőkről

A nevek magyarul egyértelműek, bár a Makar név kettős jelentéstartalommal bír. Története az ókori Görögország vallására nyúlik vissza. A „Makarios” név a mindenható isten jelképe volt. Akit ők Zeuszként ismertek. E változat szerint a fordítás alapján a Makar név jelentése „áldott, boldog".

Nálunk szkítáknál a teremtő istent hívták "Magúr", "Magyúr"-nak. A mai magyar néplélekből kikopott a neve, pedig az ősszkíták teremtő istene volt. A Makar név lehetett ennek az ősi szkíta névnek a görögösített, torzult változata. De találgatni nem akarunk. Mindez még további kutatást von maga után.

Nevének jelentése:

elsődleges: "Nagyúr", Nimród és fiai méltóságnévként ezt a megnevezést használták.

másodlagos, tartalmi jelentés: "Minden élet ősforrása"

A Kardos név csak és kizárólag a magyar nyelvből származhat, egyértelműen magyar név. Jelentése: Kardos.

Mind két név elterjedt volt szkíta őseinknél.

A Makar név megjelenik a közép-ázsiai szkíta pénzérméken is. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Magyar név Makarrá való torzulását sem.

forrás: Moses Kagantvaci leírása, egyéb kutatási eredmények

képek:

városkép: link
sárkány amulett: link
sárkány nyakék: internet
szentély: link
Madzsar, Majar, Magyar város romjai: link

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nimrodnepe.blog.hu/api/trackback/id/tr1518217505

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Magyar-történelem kutató, Hagyományőrző-Magazin |SZIESZTA-NETWORK © |
süti beállítások módosítása